Szegedi Uj Nemzedék, 1929. június (11. évfolyam, 122-145. szám)

1929-06-09 / 129. szám

G­á­l Jenő a rendőrségi büntető eljárást bírálta. Szünet után Vi­tz­­ám­ István a rendőrségi fizetéseket tette szóvá, kü­lönösen a kezdő fizetések alacsony voltára mutatott rá. A közbiztonsági apparátust kellőkép ki kell fejlesz­teni. Polgári rendőrségünk a külföld­höz viszonyítva ,nincs megfelelően megszervezve, így a belügyminiszter nem tudhatja, hogy mi történik az országban .Ezután a községek ház­tartásával foglalkozott és rámutatott hogy a községeknek össze kellene ál­­laniok egyes szogáratársok, mint pl. villanyáram bevezetésére s igy ol­csóbban juthatnának azokhoz hozzá. A költségvetést elfogadja. Rothenstein Mór hangoztatta, hogy az idegen ellenőrzés túlságosan szigorú. Kérte, hogy gondoskodjanak a folyamőrségtől elbocsátottak vég­kielégítéséről. A költségvetést nem fogadja el. Kéthli Anna szerint a belügymi­nisztériumban uralkodó szellem nem felel meg a modern kornak. A belü­gyminiszter nem is­meri be a prédáltást Scitovszky belügyminiszter vá­laszolt a felszólal­ásokra. Vissza­uta­­­sította azokat a támadásoka­t, ame­lyek régi országházi díszterem hely­­reállítási költségeivel kapcsolatban érték s tiltakozott a prédálás vádja ellen. A belügyi költségvetés 5 év alatt fél százalékkal emelkedett, tehát nem mondható túl magasnak. Ismer­tette az egyes ágaknál eszközölt meg­takarításokat. A névmagyarosítás kérdésében ki­jelentette a miniszter, hogy semmi­féle formáiban nem tartja helyesnek a kényszer­névmagyarosítást. A név­magyarosítások száma a régi Ma­gyarországhoz képest nem csökkent lényegesen .Ez mutatja, hogy nem kezelik túl szigorúan ezt a kérdést Megmarad amellett az elvi álláspont­ja mellett, hogy a magyarosítás azt a feltételt kell szabni, hogy ki szer­zett érdemeket arra. A kötelező név­­magyarosítás nem helyes. Ezután ismertette az életvédelmi osztály sikeres működését, majd a gyülekezési és egyesülési jog szabá­lyozására készülő törvényjavaslatok­ra mutatott rá. Programba vette a szegényügy or­szágos rendezését s ennek következ­tében lehetővé fog válni az illetőségi kérdés egyszerű alapon való meg­oldása is. A Ház ezután a belügyi költség­­vetést általánosságban elfogadta. Ezze­l az ülés háromnegyed 7 óra­kor ért véget. Ezzel az ülés háromnegyed 7 óra­kor ért véget. — A nemzeti megújhodás tizedik év­fordulója. A nemzeti hadsereg megte­­­remtésének tizedik évfordulóját vasár­nap ünnepli meg­­a Szegedi helyőrség. Reggel 7 órakor a volt 46-os lak­tanyában ünnepélyes szentmise lesz, me­lyet Ökrös László tábori esperes tart. A misén Szeged város hatósága képvi­seletében Rack Lipót ta­nácsnok, H­e­­g­e­d­ü­s Antal és P­á­v­ó Ferenc tb. ta­­­nácsnokok vesznek részt. EGHATÁSOSABB GYÓGYVIZE^ " SAVOLDO.VIZELETHAJTÓ SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1929 jún­is 9., vasárnap Széchenyi dr. megrágalmazásáért tizennégynapi fogházra ítélték Nagy Sándor hírlapírót Puskás Jenőt felmentették a Léderer-féle újszegedi küldött­ség megrágalmazásának vádja alól — Ozsvát Tibor hírlap­írót becsületsértés vétségéért negyven pengő pénz­­büntetésre ítélték —­­4 Szegedi Uj Nemzedék munkatársától — Szombaton délelőtt kizárólag sajtó­perekben ítélkezett a szegedi kir. törvényszék Dömöry-tanácsa. A tárgy­­sorozaton két nagy rágalmazási saj­tóper szerepelt; az egyikben Puskás Jenő lapszerkesztő, a Szegedi Uj Nem­zedék volt főmunkatársa, a másikban­ban pedig Nagy Sándor hírlapíró, a Délmagyarország munkatársa ült a vád­lottak padján. Mind a két ügy rágal­­mazás­i sajtóper volt, azonban, míg az egyikben Puskás Jenőt felmentette a bíróság, és megállapította, hogy köz­érdekből járt el, addig a másik sajtó­perben ismét pálcát tört a túloldali sajtó tendenciózus sajtóetikája felett, amire különben már a magunk részé­ről is számos esetben mutattunk rá. Mi történik a főtárgyaláson és hogy számol be arról olvasóinak a liberális sajtó Két évvel ezelőtt, 1927. május 23-án Piroska János csongrádi festőművész egy rágalmazási perrel kapcsolatban a szegedi kir. törvényszék Wild-tanácsa előtt ült a vádlottak padján. A tanuk kihallgatása után Széchenyi István dr., Piroska védője azt az in­­d­ítványt tette, a Piróságnak, hogy egy másik rágalmazási pert, amelyben ugyancsak Piroska János és Tóth Ist­ván dr. csongrádi polgármester állanak szemben egymással, egyesítse a mos­tani perrel. Kérését részletesen is meg­indokolta, amelyre aztán Kalmár Szil­­veszter dr. kir. ügyész válaszolva, azt a kijelentést tette, hogy Széchenyi Ist­ván dr. a valóságnak meg nem felelő módon adott elő bizonyos dolgokat. Széchenyi: Szóval az ügyész úr azt akarja ezzel mondani, hogy én hazud­tam? Erre Kalmár ügyész kérte a bíró­ságot, hogy utasítsa rendre ezért a kifejezésért Széchenyi dr.-t, mert ő nem azt mondotta, amit Széchenyi neki imputált. A bíróság, illetve Wild Károly ta­nácselnök megállapította, hogy Szé­chenyi dr. h­asználja a hazudik szót, azonban azt is megállapította, hogy ezt ugyan az ügyésznek imputálva, saját magára vonatkoztatta. Ez a tárgyalás hevében elhangzott kis epiizód Nagy Sándor tollából­ a kö­vetkezőképpen látott napv­ilágot a Dél­magyarország hasábjain: dr: Súlyos összetűzés az ébredők elnöke és az ügyés­z között, Piroska János tárgyalás­­­án. A cikkben: dr. Széchenyi ismé­telten fenntartotta állításait és előter­jesztését azzal fejezte be, hogy az ügyész hazudik . .. Ezután Wild Ká­roly elnök megállapította, hogy a védő a hazudik szót tényleg az ügyészre használta, íme a hű liberáls tudósítás. Természetesen Széchenyi István dr. nem hagyta annyiban a dolgot, ha­nem sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége m­iatt feljelentést tett Nagy Sándor hírlapíró ellen,, akit a szombati főtárgyaláson ezért ti­zennégy napi fogházra ítélt el a kir. törvényszék. A bí­róság az előtárt bizonyítékok alap­ján és a tárgyalás anyagából állapí­totta meg Nagy Sándor bűnösségét. A bíróság súlyos­ító körülménynek vette, hogy a vádlott hasonló bűncselekmény m­iatt már büntetve volt. Enyhítő kö­­rülményt nem talált a bíróság. Széchenyi István dr. megnyugodott az­­ítéletben, Nagy Sándor és védője azonban fellebbezést jelentettek be. Puskás Jenő és a Léderer-féle újszegedi küldöttségjárás Puskás Jenő a Léderer-féle újszege­di küldöttségjárásró­l í­rt cikkével kapcso­latban került a vádlottak padjára. Pus­kás Jenő, mint lapunk volt főmunka­­társa annak idején részletesen foglalko­zott azzal a mentőakcióval­, mely Lé­­derer Dezső dr. ujszegedi tisztiorvos érdekében indult meg. Többek között Puskás Jenő azt írta, hogy a polgár­mester elé járult küldöttség tagjai kö­zött büntetett előéletűek is voltak. A h­írlapíró részéről ez egy véletlen tapsus volt, ami­t másnap azonnal hely­reigazított egy nyilatkozatban, mélyen kijelentette, hogy célzása csak egy em­berre vonatkozott és nem volt szándé­kában megsérteni a küldöttség többi tagjait. Puskás Jenő azonban még en­nél is tovább ment, amikor a harma­dik napon egy újabb ny­ilatkoza­to­t tett arról az «egyrőll» is, kijelentve, hogy tü­kkében Bálnt József ujszegedi la­kost sem akarta becsületében meg­sérteni. Bálint Józsefnek és a küldöttség többi tagjainak ü­gy láts,zik még ez a lovagias elégtétel sem volt elég, mert sajtó út­ján elkövetett becsületsértés címén fel­jelentést tettek Puskás Jenő ellen. Ebben a sajtóperben több főtárgya­lást tartott a szegedi k­ir. törvényszék és a bíróság elrendelte a valódiság bi­zonyítását, így többek között a Bá­lint József büntetett előéletére vonat­kozó ítéletek beszerzését. A szombati főtárgyaláson kissé kel­lemetlen ügyek kerültek ki Bálinttal kapcsolatban. A bíróság feliszlatására Puskás Jenő hajlandónak mutatkozott a békés elintézésre, Bálint József azonban mereven elzárkózott ez elől, mire Gömöry­ tanácselnök hozzákezdett Bálint József kitöltött bü­tetéseinek felolvasásához. Kiderült, hogy Biá­nf­­József több, mint hat évet töltött részben fegy­­házban, részben börtönben szándé­kos emberölés büntettének kísér­lete és különféle lop­ások miatt. Az ítéltetek ismertetése után Bálint József, hangoztatva, hogy bünteté­­­séért a társadalmat teszi felelőssé, meg akarta magyarázni a bíróságnak, hogy milyen körülmények késztették ezen bűncselekmények elkövetésére,­­G­ö­m­ö­r­y­ tanácsel­nök azonban kije­lentette, hogy az nem tartozik ennek a sajtópernek a keretébe. Bálint József: (elkeseredett ki­­töréssel) ha engem nem enged kibe­szélni a bíróság,, akkor tudni fogom a kötelességemet és én holnap már nem élek. Elnök: Minket nem érdekel a ma­ga fenyegetése, ezért a kijelentéséért azonban rendre utasítom. Szögi Géza dr. ügyvédjelölt Pus­kás Jenő védelmében meggyőzően érvelt védence ártatlansága mellett, rámutatva arra, hogy Puskás közér­dekből írta meg cikkét.Az utolsó szó jogán Puskás Jenő kifejtette, ho­gy a küldöttség tagjait már csak azért sem volt szándékában megsérteni, m­ert sajnálatos elírását már másnap korrigálta egy helyre­igazító nyilatkozattal. És bár Bálint József büntetett előéletéről pozitív tu­domása volt, még vele szemben is legmesszebbmenő jóindulatot tanúsí­tott. A bíróság rövid tanácskozás után meghozta ítéletét és Puskás Jenőt azzal az indokolással, hogy Bálint Józseffel szemben teljes mértékben sikerült a valódiságot bizonyítani, ,fel­mentette az ellene emelt vád alól. A bíróság megállapította, hogy Puskás Jenő közérdekből járt el, amikor megírta cikkét. Bálinttal sem volt sértő szándéka, mert nem hozta nyilvánosságra a ne­vét. Ami ped­ig a küldöttség többi ta­gjait illeti, az téves elírás. A vád­lottnak ezt a védekezését elfogadha­tónak találja a bíróság annál is in­kább, mert privát beszélgetés közben is gyakran előfordul, hogy többes­számot használ az ember. A tökéletes fényképező lemez és film az angol »9Imperial“ Kapható: Liebmann látszerésznél, Kelemen­ utca 12. A felmentő ítélet ellen Bálint Jó­zsef és a küldöttség tagjai, valamint azok jogi képviselője fellebbezést je­lentettek be. «Elcsattant az első pofon a Papagályban» Ozsvát Tibor hírlapíró a követ­­kez­ő vádlott. Az elmúlt év novembe­rében «Elcsattant az els­ő pofon a Papagályban» cím alatt egy cikket írt a Szegedi H­í­r­la­p­b­a­n. Cik­kében azt állította Kállay János­ról, a csendesen me­gszűnt Papagály­­mulató e­gykori zongoristájáról, hogy azt felpofozták egy szóváltás hevé­ben a mulatóban. Kárlay János jogi képvisel­ője út­ján ,sajtó útján elkövetett becsület­­sértés vétsége cílén emelt vádat a fiatal hírlapíró ellen. A szombati főtárgyaláson a ki­hallgatott tanúk vallomása alapján me­gállapította a bíró­ság, hogy a po­fon nem a mulatóban, hanem már kinn az utcán csattant el, miért is becsületsértés vétsége miatt 40 pen­gő pénzbüntetésre ,vagy négy napi fogházra ítélte Ozsvát Tibort. A vádlottat Csgyuttal arra kötelezte a bí­róság, hogy­­._az ítélet jogerőre emelkedése után teljes egészében közzéte­gye a Szegedi Hírlap­ban. Az elitélt hírlapíró fellebbe­zett. — Mindenféle nyomtatványokat, meg­hívót, plakátot csinosan és olcsó áron készít nyomdánk Korona­ utca 1. szám Telefon 17—19. Meinl njterméssi tea Queen's blend Vi angol font P. 4-40 Three stars Vio kg. . . . P. 3 80 Indiai speoiál Vio kg. . . P. 2'80 MEINL GYULARt. Szeged,Klauzál-tér 2.

Next