Szegedi Uj Nemzedék, 1938. április (20. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . P 240 Postán küldve . . P 260 Közalkalmaz, kedvezmény Egyes szám ára 10 fillér. Vásár- és ünnepnap 15 fillér. Szerkesztőség kiadóhivatal: Szeged, Uugonics-tér 12. szám. Telefon: Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: 11—53. Saogoa, 1988. április 1. péntek Ara 10 (Ülte. évfolyam, 73. szám. A Katolikus Akció csanádegyházmegyei szervezetének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross Szövetsé szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének és az Államvasuti Alkalmazottak Orszgos Szövetsége szegedi üzlet vezetőségi kerületének hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla 8815. A nagylelkű Szeged Szeged városi kisgyűlése, szerdai ülésén egy előkelő és nemes gesztussal kilátásba helyezte Schwartz Ede zsidó kántorlnak a községi kötelékbe való felvételt. Ez a tagadhatatlanul történelmi ülés anélkül vette tudomásul az előterjesztett javaslatot, hogy egyetlen ellenvetés, vagy felszólalás történt volna. Mindenesetre jellemző a szegedi gerincességre, noha úgy véljük, fölösleges beszélni ilyesmiről. De strigus quae non sant — hangoztatta már Kálmán királyunk s mi erre a gerincességre s arra a férfias önérzetre avagy bölcs előrelátásra, amely ezen az ülésen megnyilvánult, több szót nem is vesztegetünk. Hiszen ennek a városnak keresztény közvéleménye úgyis tisztában van vele és megalkotja magánakróla hízelgőnek egyáltalán nem mondható véleményét. Azonban némi kis bibi van a dolog körül és ezt Lelkiismereti kötelességünk tudomására hozni, és nem a kisgyűlésnek, amely fergetegesen hallgatott szerdán délután, hanem a város közönségének. Ezpedig a következő: Szeged város kisgyűléseegy Schwartz Ede nevű, starnowi származású embernek helyezte kilátásba a községi kötelékbe való felvételt. Ilyen polgára azonban ennek a városnak nincs! Mert a velünk közölt anyakönyvi kivonat adatai szerint, ez az úr és leendő honpolgár nem Schwartz Ede, hanem Schwartz Eisig Rafael. Ha őt a város illetékes hatósága, vagy a kisgyűlés tagjai megkérdezték volna, bizonyára nem tagadta volna le név adatait, amelyek Tarnow környéki anyakönyvi linóján "szerepet inelt. Az a kolintikus helyzet állott tehát elő, hogy ■ez a kisgyűlés — nem a mi dolgunk megáillapítani kinek a mulasztása és hibája folytán — egy nem létező polgárnak óhajt Szegeden illetőséget adni. Meggyőződésünk, hogy eme súlyos oknál fogva az illetékes fellebbezési fórumok, a megfelelő kritika gyakorlása után, elutasítják majd ezt a nagylelkűséget. Jellemző az is, hogy a kisgyűlésnekegyetlen tagja sem akadt a szavazás előtt, aki annyi fáradságot vett volna, hogy Schwartz Eisig Rafael jelenleg még mindig galíciai illetőségű polgár adatai között szétnézett volna. A szegedi városházán néhány ilyen határozottan kellemetlen tévedés történt már a múltban, a karakán ellenőrzés nagyobb dicsőségére. Érdekes egyébként ennek a kisgyűlésnek a munkássága és érdemdús tevékenysége. Ha arról van szó, hogy a feszületet ki kell tűzni — a városházán, és a különféle hivatalok termeiben — bólint! Ha arról van szó, hogy ezt a témát kellő »meggondolás«, kellő »megfontolás«, utána érdeklődés és az úgynevezett »társadalmi béke«szempontjából le kell venni napirendről — bólint! Ha Schwartz Ede községi kötelékbe való felvételéről döntenie kell — bólint! Ha ezt a kérelmet legalább átmeneti ideig, addig míg Rassaynak ideje van bajtársi lépéseit az illetékes tényezőknél megtenni, leveszik A miniszterelnök ma nyilatkozik a képviselőházban az utóbbi időkben forgalomba került hírekről Megalakult a NEP 14 tagú bizottsága a zsidókérdés tanulmányozására Budapest, március 31. A Nemzeti Egység Pártja csütörtökön este Tasnádi-Nagy András országos elnök elnökletével értekezletet tartott, amelyen résztvett Darányi Kálmánminiszterelnök, a kormány tagjai közül Kánya Kálmán külügyminiszter, Rőder Vilmos honvédelmi miniszter, Imrédy Béla közgazdasági miniszter, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Széll József belügyminiszter, Marsichall Ferenc földmivelésügyi miniszter és Mikecz Ödön igazságügyminiszter. Jelen volt Sztravnyavszky Sándor, aképviselőház elnöke, Karafiáth Jenő főpolgármester, Szinnyey-Merse Jenő, a párt ügyvezető elnöke és Rákóczy Imre miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségisajtóosztály vezetője. Tasnádi-Nagy András elnöki előterjesztései során többek között bejelentette, hogy a párt szervezőbizottsága legutóbb tartott ülésén megbeszélte a szervezés kérdéseit és elhatározta, hogy a párt minden vármegyében nagyválasztmányi gyűlést tartat. Darányi Kálmán miniszterelnök ezután rövid bejelentést tett— Bár engem — mondotta — a budapesti hisztéria nem nagyon izgat (viharos taps és helyeslés), mégis szükségét látom annak, hogy a képviselőházban pénteken fölszólaljak, amikor nem annyira a választójogi törvényjavaslattal kívánok foglalkozni, mint inkább az utóbbi időben elterjedt különféle hírekkel. Csupán ezt akartam bejelenteni. A miniszterelnök bejelentését nagy tapssal és éljenzéssel fogadták. Tasnádi-Nagy András országos elnök ezután a legutóbbi pártértekezlet határozatának megfelelően javasolta, hogy a párt a zsidókérdés tanulmányozására a párt országos elnökének elnökletével 14 tagú bizottságot küldjön ki és ennek tagjaiul a következőket válaszszák meg : vitéz Balogh Gábor, vitéz Biró György, Husovszky Lajos, Kölicsey István, Kühne Lóránt, Losonczy István, Makkai János, Mecsér András, Pesthy Pál, Petainelli József, Plesz István, vitéz Ujfalussy Gábor és Végváry József. A pártértekezlet az elnök javaslatát egyhangú helyesléssel elfogadta és ezzel az értekezlet véget ért,nek a fontossága korok és nemzetek szerint állandóan változik. Ezután arról szólt, hogy a magyar nép nem forradalmi lelkületű. Bizonyítja ezt az, hogy 1920-ban titkosan végrehajtott választás során a nép a magyar középosztály kezében hagyta meg a vezetést. A zsidókérdés nem újkeletű, mert hiszen annak idején, 15 évvel ezelőtt már Prohászka Ottokár püspök is sürgette e kérdés intézményes megoldását. Ezután a nyílt és lajstromos szavazás közötti különbséget fejtegette. Határozati javaslatot nyújtott be, amelyet rajta kívül Matolcsy Mátyás, Petrovácz Gyula, Makray Lajos, Petró Kálmán, Csilléry András, Tauffer Gábor, Rakovszky Tibor, Drobni Lajos és Reibel Mihály írtaik alá. Ebben a határozati javaslatban kérik, utasítsa a Ház a kormányt, hogy a választási költségek és a politikai pártok pénzeinek ellenőrzéséről a választójogi törvényjavaslat letárgyalása után haladéknélkül terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Széchenyi György gróf a törvényjavaslat mellett foglal állást két okból: az egyik a titkosság ténye, a másik pedig az, hogy a forradalmi eseményeknek gátat akar vetni. Vázsonyi János arra mutatott rá, hogy ma már a páriskörnyéki békékből csak a trianoni áll fönn. Mi csak a jog fegyverével léphetünk föl, amikor az igazságot kívánjuk Magyarországnak. A javaslatot nem fogadta el. Kertész Miklós azt kívánta, hogy az egymilliárdos kölcsön fölhasználásánál a mezőgazdasági és ipari problémákat is vegyék figyelembe. A javaslatot nem fogadta el. Rövid szünet után Matolcsy Mátyás félreértett szavainak helyreigazítása címén szólalt föl. Az ülés 2 óra előtt néhány perccel végetért. Ma döntenek a nyolcórás ülésekről A képviselőház folytatta a választójogi törvényjavaslat vitáját Budapest, március 31. A képviselőház csütörtöki ülését Sztranyavszky Sándor elnök 10 órakor nyitotta meg. Bemutatta a budapesti és vidéki munkásifjúságnak Farkas István képviselő által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a választójogi korhatár leszálítása tárgyában. A kérvényt, minthogy az a tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal függ össze, az együttes tárgyalás céljából letette a Ház asztalára. Az elnök ezután bejelentette, hogy Temple Rezső indítványt nyújtott be, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamávaaz ülések ideje napi 8 órában állapíttassék meg. Az indítvány fölött a legközelebbi ülés elején a Ház vita nélkül fog dönteni. Napirend szerint következett a választójogi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Meizler Károly szerint tökéletes választójog nincs. Azonban, ha mégis azt gondoljuk, hogy egy adott pillanatra nézve van, akkor ez nem más, mint gazdasági és politikai erőknek a kompromisszuma. Ennek a kérdés napirendről — bólint! Ha valakinek humorizálni lenne kedve és megkérdezné tőlünk: vájjon mikor nem bólint a kisgyűlés ? — Valóban nagy zavarban volnánk ennyi tapasztalat és hősi erőfeszítés láttán! Jól tudjuk, hogy nem sok eredménnyel tesszük, de mégis megkérdezzük: taktikus volt-e a mai nehéz és súlyos időkben ilyen nyugtalanító anyagot bevinni a kisgyűlésbe? Mert egy bizonyos: a nem titkolt szerelem láttán, amely Schwartz Eisig Rafaellel szemben a torony alatt most megnyilvánult, azok a szélsőségek, amelyek ellen a Schwartzok mély baritonú bajtársától, Rassay Károlytólkezdve Fábián Béláig minden liberális olyan éles harcot folytat, meg fogják sokszorozni munkájukat, nehogymégegyszer ehez hasonló eset következzék be olyan időben, amikor a keresztény -magyarság hontalan és hazátlan ezrei szenvednek szerte a világban. Ez a toronyalja már megmutatta ,a maga szimpátiáját az Eidus Bentián, a volt orosz marxista forradalmár ügyében is és Baranyi Tibor volt szegedi főispán nevéhez fűződik az a történelmi cselekedet, hogy Lamberg Mór részére állampolgárságot szerzett, őket követte a nemlétező Schwartz Ede s így Szeged városa az ország közvéleménye előtt joggal szerepelhet mostan úgy, ■mint a galíciai letelepedők fellegvára. Ha a fővárosi sajtó, a belügyminiszter vagy a törvényhozás többségeezt állapítja meg arról a városról, amelyet Kossuth Lajos nemzete büszkeségének nevezett, ehez valóban nem lehet a toronyaljának és a városkisgyűlésének őszinte szívből gratulálni. Kiváncsiak vagyunk, azt a jogi problémát, hogy egy nem létező polgárnak adnak-e az ország második városában illetőséget, hogyan fogják az arra illetékesek megoldani ? A miniszterelnök úr és a belügyminiszter úr figyelmét mindenesetre felhívjuk reá! Nemzeti repülőgépek Barcelona fölött Aragóniai harctér, március 31. Barcelona fölött csütörtökön nemzeti repülők jelentek meg és sokezer röpcédulát dobtak le. A röpcédulák ismertetik Franco szociálpolitikaii programját és fölhívják a köztársasági Spanyolország lakosait, hogy hagyjanak föl az esztelen ellenállással, amelyre csak a hatalmon lévők kényszerítik őket