Szegedi Uj Nemzedék, 1938. május (20. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
Igflgefl, 1936 május 1. vasárnap Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . P 240 Postán küldve . . P 260 ifiszalkalmaz. kedvezmény Egyes szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 15 fillér. Szerkesztőség ,8 kiadóhivatal. Szeged, trigonics-tér 12. szám. Telefon: Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda, 11—53. Ára 16 félév. XX. évfolyam, 97. szám. A Katolikus Akció csanádegyházmegyei szervezetének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross- Szövetsé szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének és az Államvasuti Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi üzletvezetőségi kerületiek hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla 8815. A keresztény magántisztviselő A most kavargó eszmeáramlatok a társadalom minden rétegét megmozgatják, minden foglalkozási ág igyekszik lerázni magáról a liberális - kapitalista szellem béklyóit. A magántisztviselők mozgolódásáról eddig csak, mint szociáldemokrata politikai párt különböző megnyilvánulásairól hallottunk egyet-mást, amely mozgalom azonban nem ölelhette fel indokoltan a magántisztviselők egyetemét, mert hiszen ez az alakulat világnézeti ellentétben áll a magántisztviselők túlnyomó többségével. A keresztény magyar önbizalom hiánya, a saját ügyeivel való nemtörődömségre vall az a körülmény, hogy hosszú ideig fásultan nézte a társadalomnak ez a rétege az eseményeket és nem ébredt annak tudatára, hogy elhagyatottságából sorsa javítását szolgáló út nyitva áll előtte, csak férfiasan, szolidárisan, tömött sorokban rá kell lépni erre az útra, amely boldogulása felé vezet. Meg kell állapítani azt is, hogy ennek nem csupán a keresztény magántisztviselő az oka, hanem főként a társadalom egésze és itt külön is kiemelendők a gazdasági törvényeinket alkotók, akik egyszerűen nem vettek tudomást a magántisztviselőről. Jogalkotásunkban teljesen hiányzik a magántisztviselő jogi meghatározása és így természetes, hogy ismeretlenek azok a jogok is, amelyek a magántisztviselőt megilletnék. Azok a munkaadók, akik a hiányzó törvényes rendelkezéseket hivatottak lettek volna az eleven életben alkalmazott gyakorlattal pótolni, önző kapzsi érdeküktől vezettetve azután a magántisztviselő kötelességeit építették ki. A magántisztviselők kötelességei ennek következtében minden kétséget kizáróan egyszerűen, világosan szabályoztattak. A magántisztviselő nem volt más, mint egy kalkidációs tényező a racionalizálás jegyében. Kötelessége volt teljesíteni mindazt, amit fizikai és szellemi képessége révén leírt úgy, hogy leggazdaságosabb kihasználása mellett munkaadójának minél kevesebb költségébe kerüljön. A magánvállalatok tulajdonos vezetői arra soha nem is gondoltak, hogy tisztviselőik érző, gondolkodó emberek, illetve ha erre gondoltak is, igyekeztek alkalmazottaik ezen emberi megnyilvánulásait lenyesegetni, ami sikerült is nekik, mert csakis így képzelhető el, hogy a magántisztviselők szociális igényeiről egészen a legközelebbi múltig semmit sem hallottunk. Pedig ezek az urak, ha most őszintén vizsgálják azt az üzleti tevékenységet, amit ezek a mindenkitől elhagyott magántisztviselők végeztek, be kell lássák, hogy a profit ezeknek a tisztviselőknek az érdeme. A zsidójavaslat szerdán kerül a képviselőház elé A költségvetést május 10-én kezdi tárgyalni a parlament Budapest, április 30. Az elmúlt napokban a belpolitikai élet nagy izgalmak között tárgyalta az egyesített bizottságban a zsidójavaslatot, majd a Ház plénumában a beruházásról szóló törvényjavaslatot. A fölfokozott érdeklődés most tetőpontját éri el a zsidójavaslatnak parlamenti tárgyalásánál, amely a hét közepén kezdődik. Kormánypárti részről mindent megtesznek, hogy az új törvényjavaslatokat a parlamentben a legnagyobb gyorsasággal tárgyalják le. Elhatározták, hogy úgy a sajtórendészeti, mint az úgynevezett zsidójavaslatnál, ha nagyobb számban jelentkeznek a szónokok, nyomban nyolcórás üléseket tartanak és ha úgy látszik, hogy ez sem elég, tizenkétórás ülések tartására tesznek indítványt, mert még a jövő héten minden körülmények között be akarják fejeztetni a két javaslat tárgyalását. A hétfői ülés napirendjére a sajtórendészeti törvényjavaslatot tűzték ki és az eddigi tervek szerint már aznap indítványozni is fogják kormánypárti oldalról a nyolcórás ülések bevezetését, úgyhogy bizonyosra veszik, hogy legkésőbb szerdán megkezdhetik a zsidójavaslat parlamenti tárgyalását. Péntekig ezzel a javaslattal is végezni akarnak és ennek biztosítása érdekében ugyancsak nyomban bevezetik a nyolc-, majd a tizenkétórás üléseket is. Erre a tárgyalási rekordtempóra még eddig nem volt példa. A kormány azonban biztosítani akarja azt, hogy az új törvényjavaslatok tető alá hozása után, legkésőbb május 10-én megkezdjék az 1938—1939. évi költségvetés vitáját. Az új költségvetés bizottsági tárgyalását hétfőn befejezik és így a költségvetés főelőadója, Molnár Imre, kedden már a képviselőházban beterjeszti az erre vonatkozó jelentést. angja nem védi meg a cseh köztársaságot Benes lemondásával számolnak Londonban London, április 30. Az angol lapok elárulják, hogy az angol-francia miniszteri tanácskozásson még egy közvetítési kísérletet határoztak el a legsúlyosabb európai probléma: a cseh kisebbségi kérdés megoldása érdekében. A legtöbb lap úgy tudja, hogy Anglia Berlint, Franciaország Prágát közelíti meg kölcsönös engedékenységet ajánlva. A Daily Mail szerint az angol és a francia miniszterek úgy vélik, hogy a cseh kormány megoldási terve aligha vezet sikerre, mert nem ad politikai és területi önkormányzatot a szudétanémeteknek. Az angol és francia miniszterek készek minden tőlük telhető módon segíteni Benes elnököt, a terv szerzőjét, de londoni diplomáciai körök azt hiszik, hogy Benes veleszületett baloldali meggyőződése és közismert hajthatatlansága szükségképpen politikai nehézségekre vezet, ami elkerülhetetlenné teszi Benes lemondását. A Daily Express rendkívül erélyes Amikor tehát a tisztviselő ily hatalmas munkát fejtett ki, amikor vállalatokat tett naggyá, főnökei életét tette gondtalanná, biztosítva számukra az anyagi és szellemi jólétet, a maga számára a gerinctelenséget, minden emberi jogának kényszerű feladását és mérhetetlen megélhetési gondot érdemelt ki. Ez volt a magántisztviselő eddig, de hangsúlyozzuk, hogy csak eddig. Örömmel kell megállapítani, hogy Szegeden is megalakult végre a Keresztény Szocialista Magántisztviselők Országos Szövetségének szegedi csoportja, mint az egyetlen a magántisztviselők szociális problémáival foglalkozó érdekképviselet, amely céljául tűzte ki, hogy az előbbiekben csak egészen röviden vázolt magántisztviselő megalázó sorsán enyhítsen, kiharcolja ennek a foglalkozási ágnak eddig el nem ismert jogait az élethez. A már eddig elért vívmányként könyvelheti el ez a szövetség a magántisztviselő munkaidejére és fizetéses szabadságára vonatkozó törvényes rendelkezést, amit követni fog még számos olyan intézkedés, amely hivatva lesz az eddigi bizonytalan magántisztviselői élet biztosabb alapjait lefektetni. Máris napirenden van a minimális fizetés, a létminimumot biztosító jövedelem szabályozása, aminek könnyű megoldását célozza a magángazdaságban a jövedelmek maximálása. A szövetség keresztényi jellegét adja meg a családvédelem, ami egyben nagy nemzeti érdek is. Szociális követelményeket valósít meg azzal, hogy követeli a betegsegély, nyugdíjkérdés, felmondási idő és végkielégítés emberségesebb szabályozását. A most csak röviden érintett kérdéseken túlmenően még számtalan intézkedésre van szükség, amelyek megvalósítása nem csupán a keresztény magántisztviselő érdeke, hanem érdeke minden a hazáját szerető keresztény magyar embernek, mert csak így képzelhető el nemzetünk megerősödése és keresztény erkölcsi alapokon nyugvó ellenállóvá tétele. Kötelessége tehát minden keresztény magántisztviselőnek, hogy ebből az építő munkából kivegye a részét és támogassa a Szövetségnek magyar, keresztény és szocialista törekvéseit. hangú vezércikkben hangoztatja, hogy Csehország megsegítéséről szó sem lehet, történjék bármi, akár bevonulnak a németek Csehországba, akár nem, akár védekezik a cseh hadsereg, akár eldobja fegyvereit. Az egész vita nem az angol birodalom ügye. Az új entente cordiale legföljebb csak annyit jelent, hogy Anglia megvédi Franciaországot a francia terület elleni vétlen támadástól, de soha semmi körülmények között nem védi meg Csehországot. Nyil levél a Timesben a békerevízió érdekében London, április 30. Sir Robert Gower, az alsóház középeurópai csoportjának alapítója, tizenhat képviselőtársával együtt nyílt levelet intézett a Times szerkesztőjéhez Magyarország függetlenségéről. A levél szerint a közép- és keleteurópai államok nem akarnak a német szférához csatlakozni. Magyarország meg akarja tartani önkormányzatát és függetlenségét. A levél hangoztatja, hogy egyetlen nemzet sem szenvedett annyit a háború után kötött szerződések következtében, mint a magyar. Magyarország nagyobb részét felosztották ellenségei között, nemzeti és gazdasági érdekeinek figyelembevétele nélkül. Európának, elsősorban Csehszlovákiának, nagyon fontos érdeke, hogy a jelenlegi lehetetlen helyzetet a trianoni szerződés területi határozmányainak olyan felülvizsgálásával szüntessék meg, amelynek következtében visszaadják Magyarországnak lényegileg magyarok lakta egykori területeit. E cél elérése végett megegyezést kell létrehozni a kisantant államok és Magyarország között. Magyarország a háború óta a nemzetközi viszonylatok tekintetében mintaszerűen viselkedett bár súlyos sérelmeket szenvedett és nagyon sajnálatos volna, ha a magyar népet a kétségbeesés arra kényszerítené, hogy Németországhoz forduljon abban a reményben, hogy csak ilyen módon érheti el kétségkívül jogos követeléseinek teljesítését.