Szegedi Uj Nemzedék, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

2. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK ro*s sast i Hegedűs Lóránt felesége és Margit leánya ciánnal megmérgezte magát Budapest, július 31. Megrendítő kettős öngyilkosság történt pénteken délután két óra táj­ban. Hegedűs Lóránt nyugalmazott pénzügyminiszter felesége és Margit leánya megmérgezte magát és meg­halt. A hír érthetően nagy megdöbbe­­nést keltett. A bűnügyi osztályról dr. Kemény Gábor rendőrfőtanácsos he­lyettes vezető intézkedésére azonnal bizottság ment ki, hogy felderítse a szomorú esemény előzményeit és kö­rülményeit. Ifj. Hegedűs Sándor értesült első­nek a családtagok közül a történtek­ről. Ő megelőzte a TÉBE Tisza Ist­­ván­ utcai székházából, hivatalából hazatérő Hegedűs Lórántot, aki ép­pen megszokott időben, fél egy tájban ebédelni tért volna haza. Hegedűs Lórántné^’s Margit leánya tragédiáját ugyanis néhány perccel fél egy után fedezték fel. Kreisz Jó­­zsefné, a család szakácsnője, féltizen­­kettő tájban keresztülment az egyik szobából a konyha felé az előszobán. Hegedűs Margit valakinek telefo­nált. Kissé ideges volt a hangja, de közömbös dologról beszélt. Kreiszné csak pillanatokig állott meg és hall­gatta, azután nyugodtan továbbment. Hegedűs Lórántné ebben az időben már hálószobájában tartózkodott. Ott, ahol azután a végzetes esemény tör­tént. A telefonbeszélgetés után, amely­nek a villában egy év óta állan­dóan tartózkodó Kóta Eszter ápolónő is fültanúja volt, Hegedűs Margit be­ment édesanyja hálószobájába. Tizenkét óra múlott, amikor Kóta Eszter be akart menni Hegedűs Ló­rántné szobájába. A nappali ajtaját zárva találta. Ez szokatlan tünet volt, rögtön szólt is a szobalánynak, majd Kreisznének: jöjjenek, mert a kegyel­mes asszony és leánya bezárkóztak. Kopogtatásra se feleltek, itt valami történt. A házbeliek, a személyzet tagjai ekkor már tudták, hogy végzetes do­log történhetett. Hegedűs Margit ugyanis vasárnap érkezett haza Sze­gedről. A szegedi egyetemen tanított az elmúlt tanévben. Vegyésznő volt. Ny­ári szabadságát még csak most kezdte el. Kedden Hegedűs Margit a szo­ba­­leány és az ápolónő füle hallatára ezt mondotta édesanyjának: — Mama, halljunk meg együtt!... Nincs ennek az életnek így értelme.. Ebből az egy mondatból lehet kö­vetkeztetni arra, hogy a megrendítő esemény titokban már érett. Hegedűs Lórántné hosszabb ideje súlyos beteg volt. Nem feküdt, de betegsége a leg­teljesebb nyugalmat kívánta meg. Ez­ért is tartózkodott mellette állandó ápolónő. Minden bizonnyal ez a drámai mon­dat indította el útjára a szomorú ese­ményt. Azóta nem észleltek a kör­nyezetben komolyabb dolgot, bár mondják, hogy Hegedűs Lórántné és leánya igen sokat tartózkodtak együtt és főleg elzárkózva a lakás­ban. Olvasgattak, vagy igen csen­desen beszélgettek. A hangulat mint­ha feszült lett volna. Hegedűs Lóránt a készülő drámáról nem tudhatott. Elfoglalt ember, szor­galmasan bejárt még a legutóbbi ká­nikulai napokban is mindennap a hi­vatalába. Előfordult, hogy délben ha­zatért s aztán délután újra vissza­ment. Napközben alig-alig érintke­zett feleségével és leányával. A házigazdát és családfőt a sze­mélyzet igyekezett megóvni a feleség néha rosszabbodó állapota felől el­hangzó orvosi véleményektől. Bizto­sítani akarták nyugalmát. Pénteken délben, amikor észrevették, hogy He­gedűs Lórántné és Margit leánya be­zárkóztak, nem értesítették a hiva­talában. A szobaleány a házmesterért sza­ladt, nyissa fel sürgősen a hálószo­bát, mert valami nagy baj van. Ugyanekkor Kreisz Józsefné, a sza­kácsnő, minden rosszra elkészülve, létrát vitt fel a kertbe, amellyel a hálószoba egyenlő szinten van. A létra tetejéről próbált az ablakon be­kémlelni, de redőny zárta el szemei elöl a látást. Ugyanekkor az ajtón már dörömbölt Kóta Eszter és Ilona, a szob­aleány, de nem kapott választ. A házmester álkulccsal nyitotta fel a belülről bezárt ajtót. A nappali szobában kis heverőn feküdt Hegedűs Margit. Kóta Eszter hozzá rohant, mesterséges légzéssel próbálta eszméletre ébreszteni és azt mondja, úgy érezte, hogy még a pul­zusa is ver, azonban a valószínű eset­ az, hogy már csak a vér reflextüne­tei voltak az észlelt pulzusverések. Hegedűs Margit a cián okozta ret­tenetes halállal halt meg, ugyanúgy, mint édesanyja, aki a belső, hálószo­bája keresetén feküdt élettelenül. A kis nappali szoba asztalán egyet­len búcsúlevél feküdt. Ez Hegedűs Ló­­ránthoz szól, de magával vitte a rendőri bizottság, amely közben már intézkedett Hegedűs Lórántné és le­ánya holttestének elszállításáról. Pohárban ciánméreg maradványait találták ugyancsak az asztalon. Való­színű, hogy a gyorsan ölő méreg per­cek alatt elvégezte rettenetes hatá­rát. , Nyári szünetre ment a képviselőház Budapest, július 31. Pénteken a képviselőház első alaki ülését Tasnádi Nagy András el­­­nök délben nyitotta meg. A Ház vita nélkül elfogadta Mezey Lajos­­nak azt az indítványát, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló milliárdos törvényjavaslat sürgős le­­tárgyalása érdekében a képviselőház a szükséghez képest naponta két ülést tartson. Fricke Valér előadó a földmívelésügyi, közgazdasági, közlekedési és pénzügyi együttes bi­zottság jelentését ismertette a mező­­gazdaság fejlesztéséről szóló tör­vényjavaslaton a felsőház által esz­közölt módosításokról. A jelentés napirendre tűzésére a Ház kimondta a sürgősséget, majd­­ az elnöki napirendi javaslatára el­határozták, hogy délután egy órakor­­ tartják a legközelebbi ülést, napi­rendjén az együttes bizottsági je­lentés tárgyalásával. Az első alaki ülés mindössze öt percig tartott. A képviselőház második alaki ülé­sét egy óra után nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Mind­két ülésen jelen volt báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter és a második ülésen már Lukács Béla tárca nélküli miniszter is megjelent. Fricke Valér előadó ismertette a­­ felsőház által a mezőgazdaságfej­­­­j­lesztő törvényjavaslaton végrehajtott együttes bizottsági jelentést, majd a módosításokat a képviselőházi Hozzászólás nélkül elfogadta. Erről értesítik a felsőházat. Tasnádi Nagy András elnök ez­után napirendi javaslatot tett: indít­ványozta, hogy a képviselőház bi­zonytalan időre napolja el üléseit. Az elnök napirendi javaslatát a Ház magáévá tette. A 36-os hovédelmi bizottság ülése A Magyar Távirati Iroda jelentig A 36 tagú országos honvédelmi bizottság pénteken délelőtt vitéz Janky Kocsárd elnöklésével ülést tartott, amelyen a kormány részé­ről Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter, Szász Lajos pénz­ügyi államtitkár és vitéz Bonczos Miklós igazságügyi államtitkár vett részt. Az országos bizottság vitéz Csicsery-Rónay István előadásában tárgyalta az ipari munkafelügyelő­ségek megszervezéséről, valamint a katonai szolgálatot teljesítő őrszol­gálati alkalmazottak illetményeinek újabb szabályozásáról szóló már megjelent két kormányrendeletet. A rendeletekhez Vasváry Lajos, gróf Andrássy Mihály és gróf Apponyi György szólt hozzá, majd a bizott­ság azokat tudomásul vette. Fontos rendeletek a hivatalos lapban Budapest, július 31. A kormány rendeletet adott ki, melynek értelmében a gépjármű üzemben tartója köteles a motor­teljesítményt szabályozó szerkezet­nek mozgását olymódon szabályozni, hogy sík úton a megengedett leg­nagyobb terheléssel a személygép­kocsi és motorkerékpár óránként 60, autóbusz 40, tehergépkocsi, illetve különleges gépjármű pedig 30 kilo­méternél nagyobb sebességgel ne haladhasson. A rendelet, amely fel­sorolja a kivételeket is, augusztus 21-én lép hatályba. A belügyminiszter a közrend fo­kozottabb megoldása céljából a hon­védelmi miniszterrel egyetértve el­rendelte, hogy a közlés továbbí­tására alkalmas bárminő fényjelzést (rakéta, fényszóró, máglyarakás stb.)­­bármilyen módon adni vagy fel­venni tilos. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a fegyveres erő tagjai által a fennálló szabályok értelmé­ben használt fényjelzésekre, a ható­ság részéről elrendelt fényjelzések használatát, valamint a posta, a­ vasút és a hajózás körében hasz­nált fényjelzésekre. A Budapesti Közlöny szombati számában jelent meg a közellátási miniszter rendelete, amely újra meg­állapítja az élő- és vágott baromfi­nak és baromfitermékeknek legma­­­­­gasabb termelői, nagykereskedői és­ fogyasztói árát. A közellátásügyi miniszter renden­deletet adott ki, amelynek értelmé­ben a lOo­ o-os (Hydrátos) szeszecet legmagasabb fogyasztói ára literen­ként 83 fillérnél több nem lehet. (MTI) 1942. augusztus 1., szombat. Köszönet Hóman Bálint dr-nak Szeged, július 31. Mint ismeretes, vitéz Meskó Zol­tán dr. indítványára a törvényható­sági bizottság a legutóbbi közgyű­lésen elhatározta, hogy Hóman Bá­lint ny. kultuszminiszternek távirati­lag köszöni meg a Szeged város érdekében kifejtett munkásságát. A táviratot pénteken az alábbi szöveggel küldték el: Szeged szabad királyi város tör­vényhatósági bizottsága a nyári közgyűlésén napirend előtt tárgyalta a szegedi Horthy Miklós­ Tudomány­­egyetem Nagyméltóságod által foga­­­natosított továbbfejlesztési ügyét s ebből az alkalomból a törvényható­­­sági bizottság a város egész kö­zönsége és hatósága nevében hálás köszönetét fejezi ki a szegedi egye­tem teljes kialakítását és kifejleszté­sét, valamint a szünetelő jogi fa­kultás felállítását célzó legutóbb ki­adott rendelkezéséért s Isten áldását kéri Nagyméltóságodra és közér­dekű munkálkodására azzal, hogy a várossal szemben eddigi kitün­tető érdeklődését és jóindulatát to­vábbra is megtartani kegyeskedjék. Dr. Szabó tanácsnok a polgármester helyett. Újból szabályozták a fagylalt árát A közellátási miniszter rendelete megállapította a fagylalt árát augusz­tus 1-től kezdve. E szerint a cuk­rászok, espressók, fagylaltozók és járó fagylaltárusok részéről kiszol­gáltatott fagylalt legmagasabb fo­gyasztói ára a következő: 28 köbcentiméteres adag tölcsér­ben 14 fillér. 40 köbcentiméteres adag kosár­ban és tölcsérben 20 fillér. 56 köbcentiméteres adag kosár­ban 28 fillér, ülő vendégek részére csészében vagy pohárban decilite­renként 50 fillér. A fagylalt ára az üzlethelyiségben láthatóan kifüggesztendő. Véget ért a polgári iskolai tanárok továbbképző tanfolyama Szeged, július 31. A visszacsatolt terültetek polgári is­kolai tanárai részére Szegeden, a pol­gári i­skolai tanárképző főiskolán tanfo­lyamot rendeztek, amely pénteken ért véget ünnepélyes keretek között. A tan­folyam záró ünnepségén Damjanovich Lajjos miniszteri osztályfőnök személyé­ből megjelent a kultuszminisztérium képviselője is. Az ünnepélyes tanfolyam bezárása után a visszacsatolt részek polgári iskolaii tanárai megkoszorúzták a főiskola hősi halottainak emléktáb­láját.­­ Szabályozták a papirosból elő­állított cikkek gyártását. Budapestről­­ jelentik. A Budapesti Közlöny szom­bati száma közli a pénzügyminiszter­i rendeletét egyes cikkek papirosból előállítása szabályozása tárgyában. A­­ rendelet szerint az iparos (gyáros)­­ papirosszőnyeg, papirosfalvédő vagy papiros-szekrénycsík készítéséhez fel­használható nyersanyagkészletét kö­teles az ipari anyaghivatalnak beje­lenteni. Papirosszőnyeget, papiros­­falvédőt és papir­ szekrénycsíkot 1942. augusztus 1. napjától kezdve csak az e rendelet alapján bejelentett nyerspapirosból az ipari anyag­hiva­tal külön engedélye alapján szabad előállítani. (MTI)

Next