Szegedi Uj Nemzedék, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-13 / 183. szám

SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1942. augusztus 13., csütörtök. Péntek: Az új idény grandiózus operett filmje:Régi nyár HONTHY HANNA CSORTOS, SZILASSY,­­ VASZARY PIRI Belvárosi Mozi T——— —-----—«WBM • K«s K* üt a— i—rat«»»-­«—-----­ Szegeden is lesz Szent István-napi körmenet Szeged, augusztus 12. Szerdán délelőtt a volt Rothermere-, most Szent István-telepiek nagyobb küldöttsége jelent meg a városházán Irsczédy László móravárosi plébánost és Lóky János, a Szent István Ott­hon Egyesület elnökének vezetésé­vel. A küldöttség először Tukats Sán­dor dr. főispánt kereste fel és kérte, hogy Szent István napján délután hat órai kezdettel a móravárosi­ templomból induló szentistván-napi körmeneten, mely az első magyar ki­rályra való emlékezéssel a ma­gyar összetartást van hivatva min­den évben ápolni és továbbfejlesz­teni, a város képviseletében részt­­ venni szíveskedjék.­­ Tukats Sándor dr. a küldöttség előtt kilátásba helyezte, hogy amen­­­nyiben hivatalos teendői nem szó­lítják el Szegedről, részt fog venni a körmeneten. A küldöttség ezután ugyanebből a célból Pálfy József polgármestert kereste fel. A polgár­­mester ugyancsak ígéretet tett a körmeneten való megjelenésre. 1 tisztesség álarcosat Hogy a magyar kereskedelmet és ipart szellemében is száz százaléko­san kereszténnyé tehessük, nem áll­hatunk meg a zsidóktól való meg­tisztításnál. Kétségtelen, hogy a hosszú évtizedek romboló befolyása nyomot hagyott a közélet porondján, működő különféle tényezők és így a kereskedővilág egyéniségén is olyannyira, hogy a faji szempont­ból kifogástalannak nevezhető réte­­­gek egy bizonyos csoportjára is át­ragadt a zsidó szellem fertőzése, így azután kialakult egy újabb típus, amely jellegzetességeiben még a zsidóénál is alacsonyabbrendű. Rendszerint a tehetségtelen aladá­­rokból, a kereskedői és üzleti életre alkalmatlan elemekből kerülnek­­ ki ezek a figurák, akikből hiányzik a zsidó élelmessége, tagadhatatlan hozzáértése és bizonyos, bár fekete célokat szolgáló — szorgalma is. Csupán a pók lesállásának­­ szerepét igyekeznek betölteni. Utálatosságuk legkiáltóbb vonása, hogy a keresz­tények. Keresztények, akik szégyent hoznak azokra, ahová tartoznak.­ Hiányzik belőlük a lelkiismeret hangjának gátlása, az etika so­rompója, a közérdek tisztele­tének kifejezése. Nincsenek el­veik, hacsak az nem, hogy elvből élősdiek. Hasonlók a patkányhoz, amely a szennyvizek kellős közepén sütkérezik a leg­­­nagyobb gyönyörűséggel. Tudásuk fagyponton aluli, ezzel szemben­ pénzsóvárgásuk jóval felülemelkedett a lázvonalon. Képzelhető-e sötétebb kazár­szellem, felháborítóbb nemzettiprás ezeknek viselkedésénél? Olyannyira undorító és a magyar ember termé­szetének annyira idegen ez a fajzat, hogy megfelelő kifejezése sincsen reá, és csak a német Strohmann, vagy az angol hooligan jelzőknek megszégyenítő bélyegét sütheti a homlokukra. A zsidószellem behatásának kö­vetkezménye tehát mindaz a sok szépséghiba, amelyért sokan téve­sen és igazságtalanul az egész ke­resztény kereskedői és iparostársa­dalmat szeretnék megvádolni. Hogy ez a nagy tájékozatlanságot eláruló állítás ne kristályosodjék ki a köztudatban, mindenekelőtt lehe­tetlenné kell tenni, hogy a zsidók helyét ilyen huligánok foglalják el, akik jellemtelen személyiségüket jó­­pénzért a zsidók lárvájául, maskara­­álarcául adják oda, hogy a gyanútlan tanyaiak, vagy akár a beavatatlan városiak is öntudatlanul a hálóikba kerüljenek. Fel kell világosítani a fogyasztókat, hogy ezek a gyász-, keresztények a haza megrontói, és a magyarok jóhírnevének tudatos értéktelenítői. A zsidók térfoglalásának meg­akadályozásánál mindaddig csak fél­munkát végeztünk, amíg a strohman­­rendszert is lehetetlenné nem tettük. A tisztogatási munkának ezt a felét — miként azt a miniszterelnök Za­laegerszegen is hangsúlyozta, — már maguknak a tisztességes és ráter­mett keresztény kereskedőknek és­ iparosoknak kell elvégezniük, és a magyar kereskedelemnek ezeket a meggyalázóit ki kell vetniök ma­­gukból. Augiász istállójának tisztogatása folyamatban van ugyan, de még nincs egészen kiszellőztetve és ha nem vagyunk eléggé elővigyázato­sak, a mi köntösünk is magába veszi illatát... Igazi fertőzésmentes, szellemében is keresztény magyar közgazdaság­ról majd csak ennek keresztülvitele után lehet beszélni. Valóban az át­mentés korszakát éljük, de ennek során hazánk Noé bárkájában csak értékeinknek adjunk helyet és ne merítsük át a jövő számára az élős­­diel­ állatvilágát is. (Ky.) Sürgősen rendezni kell a Rákóczi-teret Korhadt fapadok, kétes elemek a város szívében Szeged, augusztus 12. Az utóbbi időben a város egyes ré­szei feltűnően­­ elhanyagolt állapotban vannak, annak ellenére, hogy a város másik részén vá­rosszépítési munkálatok folynak. Ilyen feltűnően elhanyagolt része a városnak most már Rákóczi tér, amely a belváros szívében fekszik, egyik legszebb és­­­ legfontosabb útvona­lunk, a Kossuth Lajos -sugárút mellett. A téren keresztülvezető utak telje­sen­ rossz állapotban vannak, iár fű sok helyen egészen­ elborította­­ azokat, úgy­hogy a­z ember nem is tudja, mikor megy­­ a fűben és mikor az­ után. A pa­dok nagy része annyira korhadt, hogy veszélyes ráülni, mert minden­ pillanat­ban leszakadhat. Célszerű­ volna, ha a város­­ az utakat mielőbb r­endbehoz­at­­ná, azonkívül pedig az elkorhadt fa­padok helyébe mint a többi városi parkban is,­­ korszerű cementpadokat helyeztetne el. A tér el­h­anyagol­tsága­­ azonban nem­csak a padok és utak rossz­ állapotában nyilvánul meg, hanem­­ nagyban rontja a helyzetet­­ az is, hogy este csupán egyetlen lámpa pislákol az egész ha­talmas téren­. Ennek következtében tel­jes sötétség uralkodik, — annál ■ is in­kább, mert a téren igen sok duslombu fa van, — s ez a sötétség igen alkal­massá teszi a teret arra, hogy a kör­nyék kétes egzisztenciái oda húzódja­nak. Ez az állapot a város szivében nem engedhető meg, s a rendőrséget ezúton is felhívjuk: sűrűn nézegessen ki a térre, mert ott nagyon­ nagy szük­ség van néha a rendőrségi közegek je­lenlétére. Már csak azért is meg kell mielőbb tisztítani a teret a piszoktól és a kétes elemektől­, mert a tér közepén gyermekjátszótér van­­ elhelyezve és sem egészségileg, sem erkölcsileg nem kívántosa­k az ott lévő ifjúság szem­pontjából a jelenlegi állapotok! De nemcsak a tér súlyosan­­ elhanya­golt voltára kívánjuk felhívni ez al­kalommal a hatóságok figyelmét, ha­nem arra a­­ körülményre is, hogy a Rá­kóczi tér és a Kossuth Lajos sugárút sarkán lévő „Rákóczi falatozó“ ügyében hozzon sürgős intézkedést. Rákóczi fe­jedelem neve ugyanis­ nem arra va­ló, hogy egy ilyen kis z­sidó étkezde cégé­rül használja. Harcoló honvédetekért... I 1 Sieged, augusztus 12. A zöldelő parkrészletek sűrűjé­ben néhol előtűnő sárga levelek már elárulják a közeledő telet, s intően figyelmeztetnek, hogy készüljünk a SZÉCHÉNYI MOZI Ma utoljára 5, 7 és 9 órakor Édes mostoha Megható történet egy árva kislányról és egy jólelkű mostoháról. Főszereplők: Tasnády Fekete Mária, Páger Antal és a kis Pécsi Gizi Azonkívül: Legújabb UFA HÍRADÓ, télre. A fő pedig nem is annyira jó érzelmi készülődés, hanem a gya­korlati élet síkján kell szemügyre venni a teendőket. Ezek a tenni­valók ma a háború negyedik fele KORZOBÜN Ma, Puccini operájának filmváltozata: TOS­C­A halhatatlan szerelmének története. Vad szenvedélyek — féltékenység. Halálos szerelem. 3. előtt soha nem tapasztalt méretek­ben sokasodnak meg. Egyik nagy — talán legnagyobb­ — problémánk: honvédeii!­, téli el­látása. Az államhatalom atyai gon­doskodással törődik minden szük­ségletükkel, de a hivatalos »minden« szükségleten túl még ezernyi igény, vágy és komoly hiány is fölmerül az orosz tél negyven, s még több­­fokos hidegében... Az egyik első­rendű igény a meleg ruha. Minél melegebb és minél több. A rendes­ ruhaellátáson kívül még ruhatöbb­letet, meleg téli darabokat kérnek, honvédeink, s ennek a kérésnek a­ teljesítése a társadalomra hárul. A tengely többi államaiban a honvédek téliruha segélyakciója már szervezetten folyik évek óta és az egész arcvonalat ellátó komoly ered­ménnyel működik. Nálunk is isme­retes a téliruha gyűjtés, s a fő­város, valamint az egyes vidékek és városok lakossága már megmu­tatta, hogy ismeri a kötelesség­­teljesítés fogalmát és helyén van a szíve. De az idei tél fokozza a szükség­leteket, s erősíti a kérést. Több év többféle kell, mint tavaly, s ez idén már nem elég a szórványos, alkalmi gyűjtés, hanem szervezetten, min­denkinek meg kell hozni a maga egy-két darab téliruha adományá­val hazafias áldozatát. Ez idén már igen tekintélyes a száma a frontot­­álló magyar csapatoknak, az anyag­ellátás mind nehezebbé válik, az orosz tél pedig most is biztos lép­tekkel, s késlekedés nélkül jön fe­lénk. Ez az intő figyelmeztetés, a kö­­zeledő tél előreküldött üzenete kész­teti a társadalmat arra, hogy ezt az elsődleges kötelességet honvé­­deink téli ruhaellátását idejében megszervezze. A szegedi társadalom is munkához lát, s a Vöröskereszt Szegedi Választmányának rendezésé­ben haladéktalanul megkezdi a téli ruhanemű gyűjtését. Már üzembe helyezték a téli ruha­raktárt, ahová a társadalom minden téliruha adománya bevándorol, s ott a javításon, tisztításon átesve újjá­alakítva, használható állapotban a frontra csomagolják. Az áldozatból az adakozásból pe­dig mindenkinek ki kell venni a ré­szét. Ne legyen ez idén Szegeden egyetlen család sem, aki ne adna legalább egy darabot, s ne szerezné meg magának azt a felemelő és bol­dogító érzést, hog­y legalább egy harctéren küzdő magyar honvéd fel­ruházásával ő is segített elérni a győzelmet. A Vöröskereszt minden téli ruhát elfogad. A cipőtől a sapkáig, min- BELVÁROSI MOZI Ma utoljára ! Hans Moser nagyszerű vígjátéka: Tökéletes Antal Vidám történet egy fütyülő komornyikról Hans Moser, Charlotta Ander és H. A. Schletow És a gyönyörű sportfilm : Jég hátán Maxi és Ernst Baier a páros mű­­korcsolyázás világbajnokainak bemutató f­i­lm­jeiJV*^!gészm­űsor £ om|^ás^5j7dK

Next