Szegedi Uj Nemzedék, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-12 / 182. szám

6. SZEGEDI ÚJ NEMZEPtfc Nagyboldogasszony ünnepe a Fogadalmi-templom búcsúja Szeged, augusztus 1. Köztudomású: Szeged népe a m­agy­ ár víz, után fogadalmat tett, hogy hatalmas templomot épít a Nagyboldogasszony tiszteletére, ha a város kikelhet a hullámsírból és teljesedik a királyi jóslat: »Szeged szebb lesz, mint volt.« A fislat tel­jesült és a város a Fogadalmi­ templom felépítésével beváltotta a szent fogadást. A templom védő­szentjének, az egekbe vitetett Nagy­boldogasszonynak ünnepe tehát az egész városnak ünnepe. A templom­búcsú ugyanis évenkint visszatérő al­­kalom arra, hogy az odajáró hívek hálát adjanak a templomért és a templomban nyert isteni áldásért és kegyelemért, mi szegediek pedig elsősorban azért, amiért a templom maga is áll: azért, hogy a város új életre indulhatott a nagy árvíz szörnyű pusztításai után. A Fogadalmi-templom búcsújának ennélfogva nem annyira külső ün­nepségekben, mint inkább a magába­­szállott szegedi magyar bensőséges áhítatában kell kibontakoznia. Ezért állította össze a belvárosi egyház­­község vezetősége a búcsú program­ját olyképpen, hogy abban a benső­séges elmélyülésre legyen minél bő­vebb alkalom. Augusztus 14-én, pén­teken este 8 órakor engesztelő szent­ségimádás lesz a templomban dr. Halász Pál kanonok, esperes­plébános vezetésével, utána közvet­lenül gyertyás körmenet indul az­ egyetemi és püspöki intézetek árkád­sora alatt. Az ünnep fénypontjai augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján délelőtt 10 órakor az ünne­pélyes hálaadó főpapi mise les­z, melyet előreláthatólag a megyés­püspök úr fog mondani. Este ün­nepélyes szentségi áldás fejezi be a búcsúünnepet. A Fogadalmi-templom búcsújával kapcsolatban tehát semmiféle lát­ványosság, vagy kirakodó vásár nincs, mert a vezetőség a fősúlyt a bensőséges áh­italra kívánja he­lyezni. Éppen azért ezúton is fel­hívja a város katolikus társadalmát, érezze lelkiismeretbeli kötelességé­nek az ünnepi alkalommal hálát adni, hogy a pusztító árvíz után szép és modern nagyvárosban élhetünk és­­ részünk lehet az új Magyarország felépítésében. A búcsúra vonatkozó közelebbi tudnivalókat egyébként a templomajtókon kifüggesztett hir­detmények is közlik. Minden jel arra vall, hogy a székesegyház idei bú­csúja egyike lesz a város legjelentő­sebb társadalmi eseményeinek és mély nyomokat fog hagyni a hívők ezreinek lelkében, hát, a háztulajdonosok megfizetik. Mi­vel erre nem voltak hajlandók az illető háztulajdonosok, elmaradt a­ javítás. Azóta egyre romlottak a rossz jár­darészek és ma az a helyzet, hogy azok a Petőfi Sándor sugárúti lakók, akik kénytelenek áthaladni a sugárút elején, hogy hazamenjenek, inkább a kocsi­­úton, vagy a járda melletti földesrészen gyalogolnak, mert nem hajlandók láb­belijüket tönkretenni. Ez az állapot nem tartható fenn sokáig, s ha­ másként nem megy, a város kötelezze az illető háztulajdonosokat az elhanyagolt jár­darészek javítási költségeinek megfize­tésére, hiszen ehhez törvényadta joga van. A harmadik kérdés, amivel foglal­koznunk kell: a Boldogasszony sugár­út fáinak a sorsa. Néhány évvel ez­előtt ugyanis igen szép fákat ültettek a sugárúton, de amikor egy két évvel ezelőtt a sarkokra és átjárók­hoz ülte­tett, terebélyes fák miatt több villamos­­szerencsétlenség történt, a város ezeket a fákat egyszerűen kidobatta a helyé­ről. Történt ez ugyanakkor, amikor a városfejlesztésre és városszépítésre egyre nagyobb gondot kellene fordí­tani. Városfejlesztési szempontból sokkal célszerűbb lett volna, ha ezeket a fá­kat nem vágják ki, hanem áthelyezik a járdaszegély olyan részére, ahol nem korlátozzák a kilátást és nem okoznak szerencsétlenséget. Érthetetlen okból azonban nem ez történt, hanem egysze­rűen kivágták és feltüzelték a­ drága pénzen vett és nevelt fákat. Ugyanilyen érthetetlen intézkedés volt azután, hogy a kilátás korlátozása miatt eltávolított fákkal együtt azokat a cserjéket is ki­vágták, amelyek egyáltalán nem jelen­tettek akadályt, részben, mert nem is átjáróknál voltak elhelyezve, részben pedig, mert alacsonyak voltak. Ezeknek eltávolításával az örvende­tesen szépülő Boldogasszony sugárutak mely a város legszebb utcái közé tar­tozott, sikerült teljesen elcsúfítani és kopárrá tenni, ami igazán nem nevez­hető városszépítésnek. Időszerű szegedi kérdések: Miért nem sietnek a Széchenyi­ tér rendezésével? Miért nem javítják végre meg a Petőfi Sándor sugárút járdáját ? Miért irtották ki a Boldogasszony sugárút fáit és bokrait? A múlt hét elején rámutattunk a Szegedi XJ. Nemzedék hasábjain arra a tarthatatlan állapotra, mely a Szé­­chenyi-tér északi részének rendezésével kapcsolatban uralkodik. Úgy látszik azonban, hogy soraink elkerülték a i­lletékesek figyelmét, mert még mindig igylmaz >a helyzet, pedig­ azóta már egy­­ tét múlt el. Az Actio Catholica 64. számú filmkritikája A DZSUNGEL TITKAI. Campod­ zsa táji és régészeti szépségei­nek bemutatása, tisztán tudo­mányos és felvilágosító célzat­tal. ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT. Egy pol­gári család életében mutatkozó erkölcsi szakadás rajza a hason­ló című klasszikus novella alap­ján. A rossz útra tévedt fiú ön­­gyilkossága ugyan disszonáns végső akkord, de egyébként tiszta levegőjű film. A DAMASZKUSZI OROSZLÁN. Grandiózus történelmi film a török-keresztény harcok idejé­ből, kifogástalan, sőt egyenesen tolikus szellemű beállítással. SZERELMES LEVELEK. Részle­teiben megejtően szép, de a vá­lás alapmotívuma miatt erköl­csi szempontból elutasítandó film. A vállalkozó még most is csak 3—4 emberrel végezteti a munkát, ami így természetesen igen lassan halad, pe­dig 8—10 emberrel már régen elkészült volna az egész térrendezés. Ezenkívül még más hiba is van itt, a munka las­súságán kívül. Az aszfalt felbontásá­nál­, s az új aszfaltburkolat alapjainak lerakásánál igen sok törmelék, föld, somok halmozódott fel a tér északi be­járajánál, ami a közlekedést akadá­lyozza. Ugyanis a felbontott járda he­lyett a közlekedés ezen a részen az út­­középre terelődött. Itt a­zonban a ho­mok- és különböző törmelékekből álló kupacok miatt nagyon körülményes és kényelmetlen a közlekedés, s a közön­ség köréből méltán hallatszik nap-nap után kifakadás a tarthatatlan állapot miatt. Nem­ tudjuk mi sem megérteni, hogy­ha már a munka elvégzésének tempóját nem akarja a vállalkozó meggyorsíta­ni nagyobb munkáslétszám alkalmazá­sával, miért nem viteti el legalább az útból azokat a törmelékeket. Egy hete ugyanis annak, hogy az aszfaltozás­hoz szükséges alapozási munkákat el­végezték, semmi magyarázatai nincs te­hát,­­miért tartják ott a dombokat. A másik probléma, amelyre ismétel­ten rá kell, hogy mutassunk, a Petőfi Sándor sugárút kövezetének végtelen elhanyagoltsága. Hosszú évek­ óta küz­denek már a sugárúton lakók az elha­nyagolt járdarészek megjavításáért, azonban eddig semmi eredménye nem volt a küzdelemnek. Egyidőben azért maradt a­bba az ügy megoldása, mert a város kijelentette: csak akkor hozatja rendbe a­ járdákat, ha a javítási mun­ 1942. augusztus 12., szerda. Királyhalmán állítják fel az ötödik közigazgatási kirendeltséget Tavasszal valószínűleg megkezdi már működését a kirendeltség, mely csak tíz kilométerre lesz a legtávolabbi királyha­lm tanyától is Szeged. augusztus 11. — A jó közigazgatásnak közel kell jutnia az egyes emberhez, — mondotta a miniszterelnök vasárnapi zalaeger­szegi beszédében. Ezt a gondolatot azonban Szeged város vezetősége már régen megvalósítás útjára indította, amikor felállította az egyes nagyobb tanyai központokban az I. fokú köz­­igazgatási kirendeltséget. Ma az a hely­zet, hogy Szegeden négy közigazgatási kirendeltség van a belterületen, a fel­sőközponti és az alsóközponti és a csen­gelek Ezek közül az első három már évek óta működik, a negyedik, a csen­­g­elei azonban még annak ellenére, hogy régen fel van építve, a kirendeltség épülete és meg van szerkesztve ft tisztviselői kara­, még nem kezdhette meg működését, mert nem érkezett meg a belügyminiszteri jóváhagyás. Amint azonban ez megérkezik, meg fog­ indul­ni a csengelei I. fokú közigazgatási ki­­rendeltség munkája is­. Ez a négy kirendeltség azonban még mindig nem elég, hogy a nagykiterje­­désű ,szegedi tanyavilágban közelebb vigye a közigazgatást az emberekhez, hanem még több kirendeltség felállí­tása szükséges. A legújabb kirendelt­séget most Királyhalma kapja. Ki­rályhalma ugyanis 40 kilométerre van a várostól és így különösen a nagy nyári dologidőben, igen sok kárral járt a ta­nyai lakosságnak ügyes-bajos dolgai után való járás, mert sokszor egész na­­­­pi munkájukat elvesztették azzal, hogy a városban valamit elintéztek. Az sem volt egészen jó megoldás, ha az alsó­központi kirendeltséget keresték fel, részben azt túlterhelték munkával, másrészt pedig az is 20 kilométerre van Királyhalmától, tehát nem volt telje­sen kielégítő megoldás ez sem. Ezért határozta el a város vezetősé­ge, hogy Királyhalmán állítja fel a legújabb közigazgatási kirendeltségét. Az új kirendeltség hivatalo­ helyiségei­nek befogadására szolgáló épületet már a közeljövőben fel is építik, s az a ta­vasszal már valószínűleg olyan álla­potban lesz, hogy a kirendeltég be is költözhet. Az épület helyének kijelölése céljából kedden délelőtt Királyhalmára utazott Katona István tanácsnok, Breinovics Vilmos műszaki tanácsos és velük együtt az építési bizottság ki­rályhalmi tagjai. A megejtett felméré­sek és a pontos helyszíni tanulmányo­zás után, mint a kirendeltség számára központiassága miatt legjobban megfe­lelő helyet, a templom melletti terü­letet jelölték ki, mely egyébként igen közel fekszik a kisvasút végállomáshoz is. A kirendeltség épülete ezen a he­lyen a kirendeltség területéhez tarto­zó legtávolabbi tanyától is csak 10 ki­lométerre lesz, ami nagy könnyebbséget jelent a tanyai­­ lakosságnak. Ugyanis a kirendeltségen fogják intézni a köz­ségi bíráskodáshoz tartozó ügyeket, az állat és közegészségügyi ügyeket, azon­kívül a többi olyan elsőfokú közigazga­tási ügyet, melyet eddig csak a­ város­ban, vagy a 20 kilométerre levő alsó­központi kirendeltségen lehetett elin­tézni Szegedi Új Nemzedék telefonszámai: kiadóhivatal és nyomda: 11-53, szerkesztőség: 21-53.

Next