Szegedi Uj Nemzedék, 1942. november (24. évfolyam, 270. szám)

1942-11-28 / 270. szám

tóltHKLISZTOSEG SS KIADOHIVA­­Táj.: SZEGED, DUQONICS-TBR 12 ?ei.i­SaN. SZERKESZTOSEG: 21-S3 KIADOHIVATA­L 2S NYOMDA: 11-53. SZERKESZTOSSG: 21-SS. Szombat 1942 november 28. 4H4 10 FILLÉR KKIV. évf. 270. szám SZEG KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ELOfIZETÉSI ARÁK: EGY HÓNAP­RA 2.50 PENGŐ, NEGYEDEVRE PENGŐ. EGYES SZÁM­ARA NAPON 10, VASARNAP 16 FI POSTACSEKKSZAMLA: 881B. RE­F .1^ A francia tábornokoik szószegése következ­tében a tengely csapatok misszálták Toulon hadikikötőjét A francia hadsereg­ leszerelése folyamatban van .- A Holta egy része elsüllyesz­tette magját -- Hitler úr levele Pétainhoz Nehé­skessége és az összhan­g­ hiánya jellemzi a szovjet offenzíváját Tábornagy Úr! Amikor 1942. november 11-én | egyetértésben Olaszországgal kény- | telen voltam Franciaország déli part- | jának megszállását elrendelni, tör- | tént ez abban a reményben, hogy | ez nemcsak Németország és Olasz-­­ ország, hanem éppen Franciaorszá­g érdeke is. Visszapillantva megálla- | píthatom, hogy 1939. szeptemberé-­­ ben nem Németország volt az, amely , hadat üzent Franciaországnak, vagy­­ Angliának, hanem ellenkezőleg. A­­ kom­ányhatalom­ átvétele óta barát- ■ ságos viszonyt igyekeztem terem- j leni Németország és Franciaország­­ között. Az angolszász bu­jtogatók­­ azonban minden kiengesztelő lépést­­ a német gyengeség jelének tüntet­­­­tek fel. ■ | A háborús uszítások különösen a zsidóság részéről hallatlan mé­reteket öltöttek. .Még a lengyel hadjárat után is m­egismételtem­ békeajánlatomat, de a háború pénzügyi haszonélvezői túlkia­bálták felhívásaimat. Ilyen kö­rülmények között a Német Biroda­lomra és Olaszországra is rákény­­szerítették a harcot annak dacára, hogy a történelemben páratlanul álló győzelmet arattunk. Semmit sem tettem, ami a francia becsületet sért­hette volna, csupán azt a követelést támasztottam, hogy biztosítékot kap­jak ahhoz, hogy a harc újrafel-­ vétele lehetetlen. Akkor úgy angol, mint amerikai oldalról a bujtogatók v­ilággá kürtölték, hogy Németország meg akarja szerezni a francia hajó­hadat és más hasonló hazugságokat. A­ Német Birodalom a világtörténe­lemben páratlan eljárása azután az­­é­t, hogy az 1.960.000 hadifogoly­ból több mint TOO.OOO-ot szabadon bocsát. Hogy ez a folyamat meg­rekedt, az csak azért történt, mert egyes elemeknek ismét sikerült az igazi együttműködésnek gáncsot vetni. Tábornagy' Úr! Akkor az ön kí­vánságára Montoireban megbeszé­léseket folytattunk Meggyőződé-­­ sem, hogy azok az általános tisz- ' tuláshoz alapul szolgáltak volna, de az érdekelteknek Franciaországban magában sikerült ezt az együttmű­ködést megbuktatni. Világos előt­tem, hogy a francia nép millióiban a béke utáni vágy él és semmi kö­zük nincs az uszítókhoz. Az amerikai és angol csapatok Északnyugat- és Északafrikában tör­tént partraszállása felborította a fegyverszüneti megállapodást és Né­metországot arra kényszerítette, hogy szövetségeseivel együtt hala­déktalanul megtegye a szükséges biztosító intézk­edéseket. Az angol­szász megszállás azoknak a francia elemeknek határozott kívánságára történt, akik annak idején Francia­­országot a háborúba hajszolták és akik Franciaországban még ma sem tűntek el a nyilvános és mindenek­előtt a katonai élet porondjáról. Az a körülmény, hogy francia tábor­nokok és tábornagyok a német ha­tóságoknak adott becsületszavukat , megszegték, sajnálatos. Belátható,­­ hogy ezekkel az elemekkel kötött megállapodás céltalan. Mellékelem azokat a parancsokat, amelyeket a november 11-iki bevo­nulás után, amikor ünnepélyes biz­tosítékot adtak, kibocsátottak. Hang­­­­súly­ozták, hogy a francia tengerészet­­ Toulonban szembehelyezkedik min­den ellenséges támadással. Novem­ber 12-én már parancs ment ki, hogy angol és amerikai csapatok­­ esetleges partraszállása esetén semmi , körülmények között nem szabad tüz­­­zelni. Ezek után Tábornagy Úr, a követ-­­ kezőket hozom tudomására: " Tudom, hogy ön személyesen nem részes ezekben az üzelmek­­ben. Nekem egy nép érdekeit kell képviselnem, amelyre a háborút r­ákényszerítették, és amely lét­­fenntartása érdekében kénytelen harcolni. Kénytelen vagyok ezt a háborút folytatni nemcsak hazám milliói­nak, hanem azon milliók nevében is, akik megszabadultak egy kö­nyörtelen kapitalista kizsákmá­nyolás nyomása alól és nem haj­landók örök időre nemcsak a nem­zetközi kizsákmányolásnak, ha­nem saját népünk kiirtásának ál­dozatai lenni. A német nép nem gyűlöli a francia népet, de én, mint az or­szág vezetője és képviselője el va­gyok tökélve, hogy nem tűröm azon elemeknek az üzelmeit, ame­lyek ezt a borzalmas háborút elő­idézték és amelyek most úgy lát­szik, elérkezettnek látták az időt, hogy Európa déli részében egy a konintensen kívül álló hatalom ré­szére a betörések céljából rést nyissanak. Francia tisztek, tábornokok és tengernagyok bebizonyították szó­szegésüket. Ezután parancsot ad­tam Toulon megszállására s arra, hogy akadályozzák meg a hajókat a kifutásban és az ellenállást, ha szükség van rá, erőszakkal is tör­jék le. Ez nem a becsületes francia tisz­tek, a francia katona ellen indított harc, hanem azok ellen a háborús bűnösök ellen, akiknek még máig sem folyt elég vér és új lehetősé­geket keresnek ennek a katasztró­fának a kiszélesítésére. Parancsot adtam, szereljék le a francia véderő mindazon egysé­geit, amelyek a francia kormány parancsával ellentétben fellázad­tak Németország ellen. Ismétlem, hogy ezek az intéz­kedések nem irányulnak Francia- Or­szág ellen, vagy a francia kato­na ellen, hanem ezeket az ön tá­bornagyainak és tábornokainak hűtlen magatartása kényszerítette rám. Egyetlen államot sem lehet elképzelni fegyelmezett és enge­delmes véderő nélkül és csak hasz­­­nár­a lesz Franciaországnak egy újjászervezett, engedelmességgel szolgáló haditengerészet, hadsereg és légi haderő. Biztosítom önt, hogy Franciaor­szágot segíteni fogom az angol­szászok által elrabolt gyarmatai­­nak visszaszerzésében, segíteni fo­gom minden eszközzel, ami a bi­rodalom rendelkezésére áll. Sem Németország, sem Olaszország nem akarta a francia gyarmatbi­rodalmat megsemmisíteni. HITLER ADOLF, Vichy, november 27. A német csapatok a Führer parancsára péntekre virradó éjjel megszállták Xoulon hadikikötőjét. Ez a lépés azért történt, hogy elejét lehessen venni bizonyos degaulleistákkal összeköttetésben álló elemek áruló cselekedetének, amelyet, dacára az adott szónak, előkészítettek és amelynek kivitele küszöbön állt. Mint jelentik, a Führer az alábbi le­­­­vélben értesítette erről a lépésről Pétain francia államfőt. | Részletes jelentés Toulon megszállásáról A véderő főparancsnoksága a követ­­k­ezőket közli: Az angol-amerikai csapatok fran­cia gyarmatterületek ellen elkövetett rajtaütése után a német és az olasz csapatok bevonultak az addig még meg nem szállt francia területekre, hogy azokat a francia véderővel együtt az angol-amerikai támadók további raj­taütései ellen védelmezzék. Miután a francia csapat- és hajóhad­parancsnokok becsületszóval kötelez­ték magukat, hogy kötelékeikkel be­illeszkednek a­z általános védelem kere­tébe, a Führer akaratának megfelelő­en a francia véderőt nemcsak érintet­lenül hagyták, hanem részben még meg is erősítették és felszerelték, azonkívül Toulon rendkívül erős­­ erődszakaszát a földközitengeri francia flottával együtt a francia véderőnek önálló francia vé­dekezés céljából átengedték.. . Időközben megszaporodtak magas francia katonatisztek szószegései és szökési kísérletei. Éppen úgy felismer­hető lett, hogy az együttműködésre kért francia véderő keretében az angolításo­­ befolyások következtében a rendszer** bujtogatás egyre nagyobb mértékben terjed el és az utóbbi napokban mér a touloni flottánál is befogadásra talált. Annak felismerésében, hogy a francia véderő ilyen politikai kettészakadása egyre fokozódó mértékben veszélyez­tette a német és az olasz megszálló csapatok biztonságát és aláásta a fran­cia államvezetés tekintélyét, a Führer és a Duce péntekre virradó éjjel pa­rancsot adott Toulon erőd megszállá­sára és arra, hogy a francia földkfei­­tengeri hajóhad tervezett kifutását akadályozzák meg és a francia véderő bizonytalan magatartású alakulatait szereljék le. A német és az olasz csapatok ezt a parancsot villámgyorsan teljesítették, az angolszász befolyás következtében felbujtott elemek által helyenként ta­núsított ellenállását csírájában elfoj­tották és néhány órán belül teljesítet­ték a kijelölt feladatokat.

Next