Szegedi Uj Nemzedék, 1944. szeptember (26. évfolyam, 222. szám)
1944-09-30 / 222. szám
SZEGED!SÍ NEMZEDÉK KÖNYV újdonságok k»»yvkére*1tédés Kígyót«, t. T«L 17-90, i\ Bulgária és Németország nagyszabású paprikatermelésbe kezdett A belgrádi Donauzeitung írja a bennünket szegedieket közelebbről érdeklő cikket a paprikáról: A burgonyához és a paradicsomhoz hasonlóan a paprika is délamerikai eredetű növény, amely Spanyolországon keresztül terjedt el egész Európában. 1494-ben egy Chanca nevű spanyol orvos „spanyol borsnak“ nevezi. Ez az orvos részt vett Columbus felfedező útjában és nagy része van a paprika európai meghonosodásában. Németországban már a XVI. század közepén ismerték a paprikát. A Brünn környéki piacokon már 1580 óta megtalálható. Magyarországra, jelenlegi legfontosabb termőhelyére valószínűleg a törökök útján jutott el. Azonban Magyarországon is csak a XIX. század elején lett általános, kereskedelemben is forgalomban lévő fogyasztási cikk, annak dacára, hogy a kézikerteknek már négy évszázada otthonos volt. Alapjában véve megállapítható, hogy a paprika jól terem mindazon a helyeken, ahol a kukorica és a szőlő megterem és a külterjes művelése lehetséges ott, ahol a paradicsom így termeszthető. Éppen ezért ma már Németország sem csupán fogyasztó, hanem termelő is a paprika terén. A birodalom különböző területein már jelenleg élénk paprikatermelés folyik. Spanyolország a maga 8—10 millió kilogramm évi termésével erős versenytársa lett Magyarországnak a paprikapiacon. Bulgária is nagyszabású paprikatermelésbe kezdett az utóbbi időben. Itt a minőség ellenőrzése az állam feladata s nagyon vigyáznak arra, hogy külföldre csak kiváló minőség jusson. Szerbiában is hatalmas lépésekkel halad előre a paprika termelése. Szlovákiában, ahol a paprika termelése az utóbbi időben visszaesett, szindikátust alapítottak a mennyiségi és minőségi termelés fokozására. A paprika klasszikus hazája azonban Magyarország. Magyarországon a paprika elterjedése és előszeretettel való művelése többek között annak is tulajdonítható, hogy a csípős fajtákat a malária egyik leghatásosabb ellenszerének tulajdonítják a mocsaras vidékeken. A paprika termelésével foglalkozó kisgazdaságok — családok — száma Magyarországon hozzávetőlegesen 20.000. A paprika közismert termelési vidékei Szeged, Kalocsa és a Sárköz. 1934-ig a szabad termelés volt érvényben. Házi szükségletre kisebb területeken ma is bárhol termelhető. A külterjes termelést azonban négy kijelölt területre korlátozták, más helyeken nagyobb területen nem lehet paprikát termeszteni. A paprika egyébként az első magyar termény, amelyet 1918 óta védjeggyel láttak el. Porpaprikát már egy kilogramnál nagyobb mennyiségekben csak állami plombálással lehet forgalomba hozni. A friss zöldpaprika kivitele ma csaknem teljes egészében Németországba irányul. Körülbelül 8000 vagon zöldpaprika kerül így kivitelre Magyarországból. A Donauzeitung a továbbiakban a paprika németországi növekvő népszerűségéről ir és a paprika négy tápeiejéről is, így többek között megemlíti, hogy a paprikánál semmiféle egészségre ártalmas anyagoktól nem kell félni. A modern vitamin-kutatás bebizonyítékán vagyüttl büszkék a magyar konyhára, mely messze földönérés s amelyről az országunkba visszatérő külföldiek annyi jót és csodálatosat tudnak otthon mesélni. Paprikáscsirke, töltött káposzta, baaS;se se szeri se száma a jó magyar húsételeknek s ha ti a túrós-tejfeles-tepertős galuskán, folytatjuk tepertőspogácsán, túrósbélesen, kürtőskalácson fonatosokon, akkor se találjuk végét a magyar konyha remekeinek. Ha már most feltesszük, a kérdést, hogy mindezen ízes jók közül mi a valóban magyar termék és mi az ami átdolgozva magyar ízlésre úgy meghonosodott hálunk, hogy ma már mint igazi magyar étel szerepel akkor láthatjuk, hogy mindkét fajtából van egyformán a magyar szakácsművészetben. Tartozunk az igazságnak azonban azzal, hogy mint milen európai nemzet konyhatudománya, mi is főleg a görög-római és az olasz konyhán tanultunk. Természetesen vannak őseredeti magyar ételek ilyenek a nyárson és roston sült pecsenyék. A nyársonsütés kiindulópontja az ökörsütés volt, amelyet, miként a történelemből tudjuk nagy népünnepélyeken, koronázás és hasonló alkalmakkor volt szokás megrendezni s a pecsenyét az odasereglett szegény nép között szétosztani. A rostonsülteken kívül szintén őseredeti magyar ételek a bográcsgulyás, lebbencs, a ludaskása (de nem rizzsel, hanem köleskásával), a mustos pecsenye, a lovöllbit káttd, a hajdukáposzta, a leveles sült, a vargabéles, a tárkányos gödölye s a fokhagymás fehér pecsenye. Ami már most a magyar fűszereket illeti, legelőször is meg kell, hogy mondjuk, hogy a paprika, a magyaros, zamatos kosztnak első fűszere , mely után »paprikanemzetiek netátta, hogy az egészségre nézve pótolhatatlan hajtóanyagok sokkal nagyobb mennyiségben vannak meg a paprikában, mint más növényekben. Ma már közismert, hogy egy zöldpaprikában annyi C-vitamtin van, mint a csírtákban, vagy a narancsban. A legújabb időkben tudományos körökben sokat beszélnek az úgynevezett P-vitaminról, amely szintén nagy mennyiségben van a paprikában, s amely elengedhetetlen gyógyanyag bizonyos vérmegbetegedésekesetén. veznek bennünket, eredetileg nem magyar fiszér, hanem a spanyolok hozták be hazánkba és most érte el 300 éves jubileumát. Csakhogy amíg a többi európai nemzet nem bírta »bevenni« addig nálunk meghonosodott és nemzeti fűszerünké vált és tekintettel, hogy 1640 óta ízesíti a magyar ételeket ez a kellemes csípős fűszer, hát nyugodtan valhatjuk nemzeti büszkeségünknek pláne, mióta tudjuk, hogy olyan értékes vitamintartalommal is endelkezik. Az eredeti, ősmagyar fűszerekről csak azt tudjuk, amit a mai erdélyi konyha még megőrzött nekünk. Ilyenek a tárkony, kapor, torma, vasfű, levendula, r ring s egyéb ártalmatlan fűnemű. Használták dédanyáink ezenkívül még a mézet, bort, gyömbért fahéjat, veres- és fokhagymát, »lemóttiát« (citromot) kömnéli magot és különösen a s^pszínű cáfrányt. A salátakészítés terén csak felejtettünk. Ki tud ma már komló-, cikória raponci Iwaboív-salátáról pedig mindezek szerepelnek még régi, elsárgult szakácskönyvekben is. Vagy ki ismeri azt a sokféle ültető gombát, melyek a régi konyhákon szerepeltek? Az igazság kedvéért azonban le kell mondanunk arról, hogy magunknak vindikáljuk pl. a töltöttkáposztát. Mert ez bizony szláv eredetű, olasz konyhán javított eledel. Ugyanígy van ez a gyűrt tésztákkal gombócokkal, melyek szintén szláv eredetűek. A kukoricát a törököktől ismertük meg, a szalonna pedig, ami igazán népi eledelünk, már a rómaiak előtt se volt ismeretlen. A kirántott húsok, vagdalthúsok készítését olasz szakácsoktól tanultak a pompás magyar bélesek, fonottosok, perecek pedig, igenis, török szakácsok konyháján készültek először. A bogrécsaulyás a legrégibb magyar étel A töltöttkáposzta nem magyar eredetű. — Mit ettek őseink Arra azértban méltán tehetünk büszkék, hogy mindezéknek az idegen tájakon termett ételeknek is mi vagyunk a legjobb Szakácsai, szakácsnői, mert valahogy a magyar kártyha tévén jutottak csak a hír0k a zamathoz, mely már magyar ctehként teszi egyiket-másikat híressé. £ L valódi kis&sti 25 ütérén 9 f üli tételekben napi áron ^ literes elsőrendű minőségű demytranal együtt 45 P*ért kapható KUCSKA MIHÁLY s8n»és Seréti: hercegprímás és az Actio Catholics felhívása október 8. megünneplésével kapcsolatban Budapest, szeptember 29. A Magyar Kurir jelenti: Serédi Jusztinián bíborítok, Magyarország hercegprímása kéréssel fordult a magyar püspöki kar tagjaihoz, hogy egyházmegyéjük papságát és híveit hívják fel az Actio Catholica országos elnöksége által kezdeményezett országos megmozdulásra, melynek értelmében október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén a történelem folyamán nemzetünk hősi sorsának nehéz napjaiban oly sokszor megismétlődött bűnbánó és engesztelő könyörgéssel forduljanak a Boldogság és Szűz közbenjárásáért. A hercegprímás a következő főpásztori rendelkezést kérte: »Október 8-án, vasárhaton Magyarok Nagyasszonya tiszteletére az egyházmegye valamennyi templomában szentségkitétellel kapcsolatos délutáni ájtatosság tartassák, amelyen a bűnbánatról és az engesztelőéről, valamint a Gondviselő Isteni ® «»tett bizalomról szóljon az imádság. A Jézus Szívéről szóló litánia elmondása után pedig ajánlják fel magyar hazánkat Jézus és Mária Szent Szívének. Végül imádkozzanak magyar hazánkért, az igazságos békéért, élet-halál harcot Vivő katonáinkért és ezek hozzátartozóiért Ahol lehetséges, ezt az ájtatosságot — a felajánlás kivételével — október 6. és 7. napjain is végezzék el Az Actio Catholica országos elnökségének központi irodája ezután is felhívja a készkedő papság figyelmét, hogy az ország valamennyi plbániájára elküldte az erre az alkalomra Magyarok Védőasszonya ünnepére készített, szentbeszéd-vázlatot, az ájtatosság rendjét és a könyörgéseket tartalmazó füzetet. A postai neheze eger előfordulhat azonban, hogy ezek a nyomtatványok nem érkezhetnek meg minden plébániára. Ezért kéri a központi iroda a lelkészeket, hogy az ájtatosságot a szegélyeszközök nélkül is az előírt formában ökvetetteftől tartsák meg. Legyen ez a nap erőt adó forrás minden katolikusnak, hogy a nemzet komoly helyzetében erősen, becsülettel és tisztán helyt álljon ott, ahova a Gondviselés rendelt*.