Szegedi Uj Nemzedék, 1944. szeptember (26. évfolyam, 222. szám)

1944-09-30 / 222. szám

SZEGED!SÍ NEMZEDÉK KÖNYV újdonságok k»»yvkére*1tédés Kígyót«, t. T«L 17-90, i\ Bulgária és Németország nagyszabású paprikatermelésbe kezdett A belgrádi Donauzeitung írja a ben­nünket szegedieket közelebbről érdeklő cikket a paprikáról: A burgonyához és a paradicsomhoz hasonlóan a paprika is délamerikai eredetű növény, amely Spanyolországon keresztül terjedt el egész Európában. 1494-ben egy Chanca nevű spanyol or­vos „spanyol borsnak“ nevezi. Ez az orvos részt vett Columbus felfedező út­jában és nagy része van a paprika európai meghonosodásában. Németor­szágban már a XVI. század közepén ismerték a paprikát. A Brünn környé­ki piacokon már 1580 óta megtalálha­tó. Magyarországra, jelenlegi legfonto­sabb termőhelyére valószínűleg a tö­rökök útján jutott el. Azonban Magyar­­országon is csak a XIX. század elején lett általános, kereskedelemben is for­galomban lévő fogyasztási cikk, annak dacára, hogy a kézikerteknek már négy évszázada otthonos volt. Alapjában véve megállapítható, hogy a paprika jól terem mindazon a helye­ken, ahol a kukorica és a szőlő meg­­­­terem és a külterjes művelése lehet­séges ott, ahol a paradicsom így ter­meszthető. Éppen ezért ma már Német­ország sem csupán fogyasztó, hanem­­ termelő is a paprika terén. A biroda­lom különböző területein már jelenleg élénk paprikatermelés folyik. Spanyol­­ország a maga 8—10 millió kilogram­m évi termésével erős versenytársa lett Magyarországnak a paprikapiacon. Bul­gária is nagyszabású paprikatermelésbe kezdett az utóbbi időben. Itt a minő­ség ellenőrzése az állam feladata s nagyon vigyáznak arra, hogy külföldre csak kiváló minőség jusson. Szerbiában is hatalmas lépésekkel halad előre a paprika termelése. Szlovákiában, ahol a paprika termelése az utóbbi időben visszaesett, szindikátust alapítottak a mennyiségi és minőségi termelés fo­kozására. A paprika klasszikus hazája azonban Magyarország. Magyarországon a pap­rika elterjedése és előszeretettel való művelése többek között annak is tu­lajdonítható, hogy a csípős fajtákat a malária egyik leghatásosabb ellensze­rének tulajdonítják a mocsaras vidéke­ken. A paprika termelésével foglalkozó kisgazdaságok — családok — száma Magyarországon hozzávetőlegesen 20.000. A paprika közismert termelési vidékei Szeged, Kalocsa és a Sárköz. 1934-ig a szabad termelés volt érvényben. Házi szükségletre kisebb területeken ma is bárhol termelhető. A külterjes terme­lést azonban négy kijelölt területre korlátozták, más helyeken nagyobb te­rületen nem lehet paprikát termeszte­ni. A paprika egyébként az első ma­gyar termény, amelyet 1918 óta véd­jeggyel láttak el. Porpaprikát már egy kilogramnál nagyobb mennyiségekben csak állami plombá­lással lehet forga­lomba hozni. A friss zöldpaprika kivitele ma csak­nem teljes egészében Németországba irányul. Körülbelül 8000 vagon zöld­paprika kerül így kivitelre Magyaror­szágból. A Donauzeitung a továbbiakban a paprika németországi növekvő­­ népsze­rűségéről ir és a paprika négy tápei­e­­jéről is, így többek között megemlíti, hogy a paprikánál semmiféle egészség­re ártalmas anyagoktól nem kell félni. A modern vitamin-kutatás bebizonyí­ték­án vagyüttl­ büszkék a magyar konyhára, mely messze földön­érés s amelyről az országunkba visszaté­rő külföldiek annyi jót és csodála­tosat tudnak otthon mesélni. Papri­káscsirke, töltött káposzta, baaS;se se szeri se száma a jó magyar húsételeknek s ha ti a túrós-tejfeles-tepertős galuskán, folytatjuk tepertőspogácsán, túrós­­bélesen­, kürtősk­al­ácson fonatoso­­kon, akkor se találjuk végét a ma­gyar konyha remekeinek. Ha már most feltesszük, a kérdést, hogy mind­ezen ízes jók közül mi a valóban magyar termék és mi az ami­ átdolgozva magyar ízlésre úgy meghonosodott hálunk, hogy ma már mint igazi magyar étel szerepel akkor láthatjuk, hogy mindkét fajtából van egyformán a magyar szakácsművészetben. Tartozunk az igazságnak azonban azzal, hogy mint m­i­len európai nemzet konyhatudománya, mi is főleg a görög-római és az olasz konyhán tanultunk. Természetesen vannak őseredeti magyar ételek ilyenek a nyárson és roston sült pecsenyék. A nyársonsütés kiin­dulópontja az ökörsütés volt, ame­lyet, miként a történelemből tudjuk nagy népünnepélyeken, koronázás és hasonló alkalmakkor volt szokás megrendezni s a pecsenyét az oda­­sereglett szegény nép közöt­t szét­osztani­. A rostonsülteken kívül­ szintén őseredeti magyar ételek a bogrács­­gulyás, lebbencs, a ludaskása (de nem rizzsel, hanem köleskásával), a mustos pecsenye, a lovöllbit k­áttd, a hajdukáposzta, a leveles sült, a var­­gabéles, a tárkán­yos gödölye­ s a fokhagymás fehér pecsenye. Ami már most a magyar fűszereket illeti, legelőször is meg kell, hogy m­ond­­juk, hogy a paprika, a magyaros, zamatos kosztnak első fűszere , mely után »paprikanemzeti­ek­­ ne­tátta, hogy az egészségre nézve pótol­hatatlan hajtóanyagok sokkal nagyobb mennyiségben vannak meg a papriká­ban, mint más növényekben. Ma már közismert, hogy egy zöldpaprikában annyi C-vitam­tin van, mint a csírták­­ban, vagy a narancsban. A legújabb időkben tudományos kö­rökben sokat beszélnek az úgynevezett P-vitaminról, amely szintén nagy mennyiségben van a paprikában, s amely­­ elengedhetetlen gyógyanyag bi­zonyos vérmegbetegedések­­esetén. veznek bennünket, eredetileg nem magyar fiszér, hanem a spanyolok hozták b­e hazánkba és most érte el 300 éves jubileumát. Csakhogy amíg a többi európai nemzet nem bírta »bevenni« addig nálunk meg­honosodott és nemzeti fűszerünké vált és tekintettel, hogy 1640 óta ízesíti a magyar ételeket ez a kelle­mes csípős fűszer, hát nyugodtan va­lhatjuk nemzeti büszkeségünknek pláne, mióta tudjuk, hogy olyan ér­tékes vitamintartalommal is endel­­k­ezik. Az eredeti, ősmagyar fű­szerekről csak azt tudjuk, amit a mai erdélyi konyha még megőrzött nekünk. Ilyenek a tárkony, kapor, torma, vasfű, levendula, r­­ r­ing s egyéb ártalmatlan fűnemű. Használták dédanyáink ezenkívül még a mézet, bort, gyömbért fa­héjat, veres- és fokhagymát, »le­­móttiát« (citromot­) kömnéli magot és különösen a s^pszínű cáfrányt. A salátakészítés terén csak felej­tettünk. Ki tud ma már komló-, cikória raponc­i Iwaboív-salátáról pedig mindezek szerepelnek még régi, elsárgult szakácskönyvekben is. Vagy ki ismeri azt a sokféle ültető gombát, melyek a régi konyhákon­ szerepeltek? Az igazság kedvéért azonban le kell mondanunk arról, hogy ma­gunknak vindikáljuk pl. a töltött­­kápo­sztát. Mert ez bizony szláv ere­­­detű, olasz konyhán javított eledel. Ugyanígy van ez a gyűrt tésztákkal gombócokkal, melyek szintén szláv eredetűek. A kukoricát a törököktől ismertük meg, a szalonna pedig, ami igazán népi eledelünk, már a ró­maiak előtt se volt ismeretlen. A kirántott húsok, vagdalthúsok ké­­szítését olasz szakácsoktól tanultak a pompás magyar bélesek, fonot­­tosok, perecek pedig, igenis, török szakácsok konyháján készültek elő­­ször. A bogrécsaulyás a legrégibb magyar étel A töltöttkáposzta nem magyar eredetű. — Mit ettek őseink Arra azértban méltán tehetünk büszkék, hogy mindezéknek az ide­gen tájakon termett ételeknek is mi vagyunk a legjobb Szakácsai, szakácsnői, mert valahogy a­­ magyar kártyha tévén jutottak csak a hír0k a zamathoz, mely má­r magyar cteh­ként teszi egyik­et-másikat híressé. £ L valódi kis&sti 25 ütérén 9 f üli tételekben napi áron ^ literes elsőrendű minőségű demytranal együtt 45 P*ért kapható KUCSK­­A MIHÁLY s8n»és Seréti: hercegprímás és az Actio Catholics felhívása október 8. meg­ünneplésével kapcsolatban Budapest, szeptember 29. A Magyar Kurir jelenti: Serédi Jusztinián bíborítok, Magyarország hercegprímása kéréssel fordult a magyar püspöki kar tagjaihoz, hogy egyházmegyéjük papságát és híveit hívják fel az Actio Catholica orszá­gos elnöksége által kezdeményezett országos megmozdulásra, melynek ér­telmében október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén a történelem folyamán nemzetünk hősi sorsának nehéz napjaiban oly sokszor megis­métlődött bűnbánó és engesztelő kö­nyörgéssel forduljanak a Boldogsá­g és Szűz közbenjárásáért. A hercegprímás a következő fő­­pásztori rendelkezést kérte: »Októ­ber 8-án, vasárhaton Magyarok Nagy­asszonya tiszteletére az egyházmegye valamennyi templomában szentségki­­tétellel kapcsolatos délutáni ájtatos­­ság tartassák, amelyen a bűnbánatról és az engesztelőéről, valamint a Gondviselő Isteni ® «»tett bizalomról szóljon az imádság. A Jézus Szívéről szóló litánia elmondása után pedig ajánlják fel magyar hazánkat Jézus és Mária Szent Szívének. Végül imád­kozzanak magyar hazánkért, az igaz­­ságos békéért, élet-halál harcot Vivő katonáinkért és ezek hozzátartozóiért­ Ahol lehetséges, ezt az ájtatosságot — a felajánlás kivételével — október 6. és 7. napjain is végezzék el Az Actio Catholica országos el­nökségének központi irodája ezután is felhívja a­­ készkedő papság fi­gyelmét, hogy az ország valamennyi p­lbániájára elküldte az erre az al­kalomra Magyarok Védőasszonya ün­nepére készített, szentbeszéd-vázlatot, az ájtatosság rendjét és a könyörgé­­seket tartalmazó füzetet. A postai neheze eger előfordulhat azon­ban, hogy ezek a nyomtatványok nem érkezhetnek meg minden plébániára. Ezért kéri a központi iroda a lel­készeket, hogy az ájtatosságot a sze­gélyeszközök nélkül is az előírt for­mában ökvetetteftől tartsák meg. Le­gyen ez a nap erőt adó forrás min­den katolikusnak, hogy a nemzet ko­moly helyzetében erősen, becsülettel és tisztán helyt álljon ott, ahova a Gondviselés rendelt*.

Next