Péter András református gimnázium, Szeghalom, 1943
TERVEZET a szeghalmi közigazgatási járás mintajárássá szervezésére. a.) Előfeltételek. A mintajárássá szervezésnek igen kedvező előfeltételei vannak. A járás tulajdonképpen négy egyenlő nagyságú (10—10000 lakosú) községből áll: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladányból, s csak az újabb időben Füzesgyarmattól közigazgatásilag elkülönített kisebb (2000 lakosú) Bucsa zavarja az egységet. A járás középpontjában fekszik Szeghalom, ahonnan a másik három nagyközségbe közvetlen vonatösszeköttetés, kettőbe autóbuszjárat, s mindegyikbe országút vezet. Mindhárom nagyközség a központtól 12—13 km-re van. A közeljövőben még vízi úton is meg lesz a járás községei közt az összeköttetés, mert a Körözsök felduzzasztása és a Hortobágy csatorna kiépítése után a Sebes-Körözs, a Berettyó és a Hortobágy-csatorna fogja még erősebben összekapcsolni a járás községeit. A lakosság teljesen egységes fajilag is felekezetileg is, mert tiszta magyar és 90—95 %-jében református. A járás a maga 120.000 kat, hold területével és 42.000 lakosával szinte meg sem mérhető szellemi és anyagi tőkét képvisel. Ha ezt az erőt meg tudnék szervezni, csodálatosan szép eredményeket lehetne elérni. Nem kevésbbé jók a szellemi föltételek. A központi fekvésű Szeghalomban működik a Péter András gimnázium a maga 1500 holdas alapítványi birtokával, jelenleg 10, de a háború befezése után bizonyára 12—14 osztályával, 20—24 tanárával. Ugyanitt nyílt meg 1942 szept. 1-én a Szigeti Endre mezőgazdasági középiskola egy újabb alapítványi birtokkal, amely 1945-ben lesz teljes négy osztályú 7 tanárával. A földmivelésügyi minisztériummal is elkészült már a szerződés a kétéves téli gazdasági tanfolyam létesítésére. Ez ismét néhány gazdasági szaktanárt hozna Szeghalomra. A Péter András gimnázium és a Szigeti Endre mezőgazdasági középiskola tanárai hiszik és hirdetik, hogy a középiskolák nem élhetnek elzárt elefántcsonttornyokban, hanem kötelességük a haladás és fejlődés zászlóvivőivé válni székhelyük és