Péter András református gimnázium, Szeghalom, 1943

TERVEZET a szeghalmi közigazgatási járás mintajárássá szervezésére. a.) Előfeltételek. A mintajárássá szervezésnek igen kedvező előfeltételei vannak. A járás tulajdonképpen négy egyenlő nagyságú (10—10000 lakosú) községből áll: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladányból, s csak az újabb időben Füzesgyar­mattól közigazgatásilag elkülönített kisebb (2000 lakosú) Bucsa zavarja az egységet. A járás középpontjában fekszik Szeghalom, ahonnan a másik három nagyközségbe közvetlen vonatösszeköttetés, kettőbe autóbuszjárat, s mindegyikbe országút vezet. Mindhárom nagyközség a központtól 12—13 km-re van. A közeljövőben még vízi úton is meg lesz a járás községei közt az összeköttetés, mert a Körözsök fel­­duzzasztása és a Hortobágy csatorna kiépítése után a Sebes-Körözs, a Berettyó és a Hortobágy-csatorna fogja még erősebben összekapcsolni a járás községeit. A lakosság tel­jesen egységes fajilag is felekezetileg is, mert tiszta magyar és 90—95 %-jében református. A járás a maga 120.000 kat, hold területével és 42.000 lakosával szinte meg sem mérhető szellemi és anyagi tőkét képvisel. Ha ezt az erőt meg tud­nék szervezni, csodálatosan szép eredményeket lehetne elérni. Nem kevésbbé jók a szellemi föltételek. A központi fekvésű Szeghalomban működik a Péter András gimnázium a maga 1500 holdas alapítványi birtokával, jelenleg 10, de a háború befezése után bizonyára 12—14 osztályával, 20—24 tanárával. Ugyanitt nyílt meg 1942 szept. 1-én a Szigeti Endre mezőgazdasági középiskola egy újabb alapítványi birtokkal, amely 1945-ben lesz teljes négy osztályú 7 taná­rával. A földmivelésügyi minisztériummal is elkészült már a szerződés a kétéves téli gazdasági tanfolyam létesítésére. Ez ismét néhány gazdasági szaktanárt hozna Szeghalomra. A Péter András gimnázium és a Szigeti Endre mezőgazdasági középiskola tanárai hiszik és hirdetik, hogy a középiskolák nem élhetnek elzárt elefántcsonttornyokban, hanem köteles­ségük a haladás és fejlődés zászlóvivőivé válni székhelyük és

Next