Székely Ellenzék, 1906. április-június (9. évfolyam, 75-147. szám)

1906-04-01 / 75. szám

IX. évfolyam. i­.­ 1909– 75. Mám./ Maros-Vásárhely, 1906. április 1. vasárnap. P 0 L I T I I NAPILAP Előfizetési díj: egész évre 12 kor., félévre 6 kor. negyed­évre 3 kor., 1 hóra 1 kor. 30 fillér. =*== Egyes szám ára 2 fillér. ===== Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchenyi-tér ?. szám. — Telefon 101. szám. — Kiadják: A marosvásárhelyi függetlenségi és 48-as párt — támogatásával Adl Árpád és dr. Sebess Dénes. — A mar­osvásárh­elyi függetlenségi és 48-as Kossuth­-párt hivatalos lapja. Mit akar a nemzet? Kifordítják sarkából az e­­gész világot. Mindent megha­misítanak. El akarják hitetni, hogy a nemzet semmit sem akart abból, amiért a vezé­rek az utóbbi esztendőkben harcoltak. Ha úgy volna igaz, ahogy ők állítják, akkor Magyaror­szág mindezideig álmodott, még­pedig nagyon csúnyát. A nemzet akarta a katonai kiadások és újoncjutalék fel­emelését, mindennemű kato­nai engedmények nélkül. Imádta a Gotterhaltét. Ko­lozsvár népe azért rendezte a híres tüntetést, mert meg­akarták akadályozni abban a gyönyörűségében, hogy a császárhimnuszt élvezhesse. A nemzet akarta a ház­­szabályrevíziót, a parlamenti szájkosarat, az újoncmega­­jánlási és budgetjog elkob­zását. Akarta a november 19-iki zsebkendő merényletet. Akar­ta január 26-án a Tisza-féle merénylő gárda fényes győ­zelmét. Akarta a vezényszó és önálló vámterület kikap­csolását már 1905. február­­ban. Akarta az alkotmány és törvényellenes Fejérváry kormány kinevezését. Akarta a képviselőház elnapolását. Akarta a társadalmi osztá­lyoknak egymásra uszítását. Akarta az ujmódi főispánok kinevezését. Akarta a sajtó­szabadság, a gyülekezési jog elkobzását. Akarta az ország­gyűlés feloszlatását, az alkot­mány felfüggesztését, a ka­tonai uralom kihirdetését, a pátensekkel és rendeletekkel való kormányzást, a törvény­telen királyi biztosok kikül­dését, alkotmányvédő törvény­­hatóságok eltiprását s a töb­bi sok, már eszeveszett túl­kapásait a hatalomnak, — mindezeket akarván akarta a nemzet ugyebár ? Ha mind­ezeket nem akarta a nemzet, akkor miért adott mindez alkotmányellenes merényle­tekre okot és alkalmat? A nemzet nem csinált forradal­mat. Magyarország nem akart elszakadni sem Ausztriától, sem a dinasztiától. Ferenc Józsefet senki sem akarta detronizálni vagy elkergetni. Magyarország csupán azt követelte, hogy a törvények, amelyeket a koronával egyet­értőig hozott, a valóságban is végrehajtassanak. A had­sereg magyar részének ma­gyar nyelvét, az önálló vám­területet s a paritásos kül­képviseletet biztosító törvé­nyeket. Ennyit akart a nem­zet s az volt a bűne, hogy egyáltalán akarni mert. Ezért kellett törvényes képviseletét szétverni, nyomorral és szen­vedéssel boldogítani. Ha a törvényhatósági bi­zottság ragaszkodik az alkot­mányhoz, egyszerűen meg­fosztják önkormányzatától. Nem úgy veszik el tőle, tör­vénytelen, alkotmányellenes és erőszakos módon, hanem ő maga prédálja el esztelenül és lelkiismeretlennül. Mindent meghamisítottak, a tényeket kifordították helyzetükből s feje tetejére állították a kézzel fogható valóságot. Ma azt kívánják, hogy is­merjük el a törvénytelensé­get törvénynek, holnap majd azt kívánják, hogy szavazzák meg az összbirodalmi egysé­get, amint már kívánták máskor is. Ha aztán mindent úgy megcsinálunk, amint Fejér­­váry és társai meg az őket jó pénzért támogató apró alakok kívánják, akkor az­tán nem kell egyéb, csak a trónon elkövetkező új ember, aki egyetlen ökölcsapással úgy beleszedít bennünket az összbirodalomba, hogy soha többé meg nem találják az önálló Magyarországot. Minden jó honfi és honleány bojkottálja az osztrák ipart! Szemle. A mai nap a választások kiírása ügyében semmi neve­zetesebb fordulatot nem ho­zott. A politikusok természe­tesen csakis erről beszélnek s minden kombinációnak csak ez a központja, de azért még ma sem tudják teljes határo­zottsággal, mily fejlemények származnak a választások ki nem írásából, mely minden bizonynyal be fog következni. Politikai híreink a követ­­kezők:_____________________ A bécsi Zeit írja, hogy az el­lenzék vezérlő bizottsága a vá­lasztás elhalasztása ügyében ma­­nifesztumot intéz a nemzethez, melyben erélyesen fog tiltakozni az alkotmányellenes intézkedés •19091 A kormány félhivatalos formá­ban közzé teszi, hogy az a hí­resztelés, mintha a kormány bi­zonyos kedvezmények útján igye­keznék a katonákat toborozni, teljesen alaptalan. Rudnay királybiztos felmentette hivatalától Ivánka Pál váci fő­ég Schmelzer Gyula olyaténképen, hogy nyugdíjigényüktől is szolgabirót szolgabirót ők ezáltal elestek. A Magyar Hírlap előkelő for­rásból írja, hogy a királynak ag­godalmai vannak a választások elhalasztása miatt. Mindenekelőtt a katonai csapatok magatartásá­tól fél, úgy véli, hogy ás a nyug­talan szellem, mely ma a kato­naságba behatolt, a jövőbe csak fokozódni fog. A póttartalékosok megbízhatatlanok s rájuk egyál­talában nem lehet számitani. A kormány leginkább a miatt nyugtalankodik, hogy a megyei tisztviselők nem állanak teljesen oldala mellett Ezért 1907-től kezdve, mikor is a Szapáry-féle rendelet lejár, államosítani fog­ják a közigazgatást. A hivatalo­kat haladópárti képviselőkkel rak­ják meg, kik készek lesznek a kormánynak segédkezet nyújtani. A kormánynak ezenkívül egy másik nagy oka is van, amiért nem rendeli el az új választáso­kat. A kúriai bíráskodás 1908-ig érvényes s addig a kormány nem léphet a küzdőporondra, így csak 1908-ban lesz a legkö­zelebbi képviselő választás. Addig a kormány az önkénte­ é­rtesítési Van szeren­csém a m. t. közönség b. tudomására hozni, hogy a főtéren 15. szám alatt, a nagytőzsde mellett KÁRPITOS MŰHELYT nyitottam, ahol mindenféle kárpitos munkát a legmagasabb igényeknek megfelelően ír jutányos árban elvállalok. — ízléses és tartós munkáról a mélyen tisztelt közönséget biztosítom-Javításokat, régi bútorok divat szerinti átalakítását pontosan és olcsón össköslöm. Így próbarendelés mindenkit meggyőz. Szives pártfogást kér 13». 1­6 QODT JÓZSEF KÁRPITOS. •w * I -•—v­ flH-^fOO

Next