Székely Ellenzék, 1906. október-december (9. évfolyam, 224-297. szám)

1906-10-02 / 224. szám

Előfizetési dij: egész évre 12 kor., félévre 6 kor. negyed­évre 3 kor., 1 hóra 1 kor. 30 fillér. ===== Egyes szám ára 2 fillér. ===== 19091 224 szám. ^Maros-Vásárhely, 1906. október 2. kedd. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiít­­hivatal. Kiadják: A marosvásárhelyi függetlenségi és 48-as párt Széchenyi-tér 1. szám. _ támogatásával Adi Árpád és dr. Sebess Jenő. — — Telefon 101. szám. — A marosvásárhelyi függetlenségi és 4­8-as Kossuth­-párt hivatalos lapja. Az idők jele. (K­.) A mult és jelen tanul­ságainak alapján elhangzott jóslatok majdnem kivétel nél­kül mindig teljesedésbe men­nek, előbb vagy utóbb meg­valósulnak. A világtörténelem lapjait forgatva és az esemé­nyek közti összefüggést éles szemmel megfigyelve, ennek igazolására több példát, sok bizonyítékot kapnánk. Az a mély belátású államférfi, ki egykoron azt jósolta, hogy Ausztria idővel felbomlik és a Habsburg dynastiának egye­düli biztos támpontja Magyar­­ország, bizonyára meggon­dolva és megfontolva mondta ki jóslatát. Ha közelebbről nézzük szomszédállamunk né­peinek egymáshoz való jó­akaratát, egymás iránti szere­­tetét, nem tagadhatjuk, hogy lenti állítás sok tapasztalat­nak, éles megfigyelésnek, a viszonyok helyes mérlegelé­sének leszűrt igazsága. Vagy mi másnak volna jele az a hír, hogy Auszriában is ki­tört a fekete-sárga ellen a gyűlölet, mint annak, hogy a drótozott, tatarozott alkot­mány kezd szerte­szély elmenni. Recseg, ropog, inog, inga­dozik és el nem takarhatják korhadtságát. íme! Brünnben kimondták Ausztria színeire, a fekete-sárgára, a svarc­­gellre a pereat-ot, a brünni községtanács kimondta hatá­­rozatilag, hogy I. Ferencz József nevenapján nem tűzi ki a fekete-sárga lobogót. Hát mi ez ? Nemde az idők jele? Hogyha mi gyűlölettel vol­tunk a svarcgelb színek el­len, hogyha szívünk mélyéig bántott és szemünkből a szé­gyennek vagy tehetetlen düh­nek könnyeit facsarta ki az a körülmény, hogy a verej­tékünk árán emelt díszes kaszárnya épületein a fekete­sárga pompázik, azt vágták szemünkbe, hogy nem va­gyunk legálisak az uralkodó család iránt, nem tiszteljük a Habsburg-család színeit. Mi ezeket a vádakat a császár­­hűségükkel büszkélkedő oszt­rákoknak nem vágjuk a sze­mébe. Hisszük és feltételez­zük, hogy a fekete-sárga el­­len irányuló ellenszenvük nem szól a jó öreg király szemé­lyének, a­mint nem szólott az uralkodóháznak a mi gyű­löletünk sem, hanem szól an­nak a reakciós, szerencsétlen politikának, melyet a fekete­sárga képvisel, annak a ka­­marillának, mely a nemzetek jogait lábbal tiporja, mely esküdt ellensége a népek szabadságának. Szól ez a gyűlölet annak az elvnek, mely szerint a csopii parancs készült, a Gesamint-Monarchie elvének. És igazán nem tudjuk, hogy az örömnek hangján szóljunk-e azért, mert a bur­kolt abszolutizmus, a kama­­rilla jogtiprásai elleni küzdel­meinkben követőkre, esetleg fegyvertársakra találtunk; vagy a bánatos visszaemlé­kezésnek hangján emlékezvén arról, hogy volt idő, mikor a cseh-morvák a ma már ál­taluk is proscribált fekete sárga lobogó alatt, a Gesammt Monarchie elvére esküdve, se­gítettek a ka­marillának Ma­gyarországot temetni, meg­alázni és tönkretenni. De ne bántsuk a múltat. A szabadságért való határta­lan rajongásunkban csak an­nak tudunk örvendeni, hogy egy népben felébredt az ön­érzet , csak az esik jól sokat sanyargatott lelkünknek, ki­mondhatatlanul sokszor meg­keserített szívünknek, hogy az idők jele és majdan az idők teljessége nekünk ad igazat. Lojalitásunkban az összeomló pillérek alól is ki­mentjük azokat, kik könnyel­műen megszámlálható­an sebet ütöttek szívünkön ; most csak azt szeretnék fülükbe kiál­tani, hogy tanuljanak, okul­janak az idők jeleiből, melyek Istennek ujj mutatásai. Bár ne lenne a mi figyelmeztetésünk kiáltó szó a pusztában­­dasági termésnek és dacára az előbb említett munka alkalmak szaporodásának, nem csökkent. A kiadott útlevelek száma volt: Töörvényhatóság Bominicba Amerikába Csíkmegyében 5606 16 Háromszék megyében 5966 21 ' Marostordamegyében 667 210 1 Maros-Vásárhelyt 37 ,*18 ' Udvarhelymegyében 804 , m­l­l összesen:12874 A megelőző évhez viszonyítva'' többen vándoroltak ki Romániába 398-at Amerikába 145-et. Romá­niába Csik- és Háromszék vár­­megye, Amerikába Udvarhelyvár­­megye adja a legtöbb kiván­dorlót. Nem volna panaszunk a ro­mániai kivándorlás ellen, ha tud­­nók, hogy ez odaát a magyar faj kultúrai és gazdasági terjesz­kedését jelenti s végeredményé­ben idehaza is a vagyonosodást segítené elő. De a tapasztalat immár meggyőzött arról, hogy Romániában az összes idegen nemzetbeliek között általában a székelyek a legszegényebbek s idehaza is a kivándorlás főfész­keit alkotó vidékek a legelmara­dottabbak, dacára annak, hogy a szomszédság révén a legrégebbi idő óta tartják fenn az ÖsSze­­köttetést. Régóta emlegetjük, hogy ez a kivándorlás nincs hasz­nunkra sem kint, sem idehaza. Romániában a Székelység zöme alárendelt munkás és cseléd. Igaz, hogy jobb munkás és jobb cseléd az odavalónál, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a magyarságnak idegen országban ily elemmel való képviselete sérti a nemzeti önérzetet. Romániából senki sem jött és nem jön át soha hozzánk szolgálni. A faji harcban pedig, mi itt a keleten a külömböző nyelvet beszélők között fennáll, ezt számon tart­ják s a székelynek gyakran vág­ják szeme közé, hogy otthon 1909- t­g. & *­­ Székely kivándorlás A marosvásárhelyi kereske­delmi és iparkamara jelentésé­ből: A székely kivándorlásról, mint minden évben, ezúttal is számot adunk. Az elmúlt 1905-ik esz­tendő, dacára a jobb mezőgaz­ A Koronás Takarék Szövetkezet betétek után 4%% kamatot ad. 1­30 443 A tőkekamat adót az intézet sajátjából fizeti. frr |/f fOjL jjsj

Next