Székely Ellenzék, 1908. április-június (11. évfolyam, 73-137. szám)
1908-04-02 / 73. szám
ik oldal. Székely Ellenzék Marosi-Váatjhely, 1908. április 2. tavaszi és nyári idény újdonságod ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ női Costum, blouskolmck Szives pártfogást kér CB napernyők megérkeztek. BDC?au?vé delem első jótékony egyesületei. Jótékonyság! Hát csakugyan ez volna az aikanim, mely hivatva van megoldani az emberiség ez égető kérdését ? A részvét, ez a fél akarat, pótolhatja a kötelességteljesítés erejét, melyre mindenek felett szükség van a jövő nemzedékének? Az új idők végképen szakítsanak már ezzel a felfogással és a gyermekvédelmi intézményeikben a jótékonyság helyére az állami, de még inkább a társadalmi kötelességterjemtés elvét állították. Magyarországon az Országos Gyermekvédő Liga megalakulásával jelentkezik a gyermekvédelem új korszaka. A Liga nem mondja azt, hogy jótékonyságot gyakorol, hanem az egész országot behálózó szervezetével kötelességet teljesít. A társadalom kötelességét. Az állam gyermekmenedékhelyeivel, megmenti az elhagyott gyermekek életét, a Liga pedig gondoskodik róla, hogy ez a megmentett élet javára és hasznára váljék a hazának és a társadalomnak. Az állam javítóintézeteiben, elkülöníti és hasznos munkára tanítja és szoktatja a veszni indáió züllött gyermekeket. A Liga kezét nyújtja a félig megmentetteknek és visszavezeti őket a társadalomhoz, a családhoz, melytől elszakadtak. Tehát nevel és megment. E kettős feladatához méri az eszközeit is. Vannak sokan, kik az internátusban való nevelés feltétlen dicséretét zengik, kétségtelen, hogy megvannak e módszernek a maga előnyei, de csk bizonyos korlátokon belül. A Liga felismerte a zárt intézetben való nevelés káros, sőt veszedelmes oldalait is. A gyermekeket ott mindenek fölött a munkára fogják, hasznosítják is a munkaerejüket, és kelleténél kevesebb gondot fordítanak a nevelésekre. A Ligának is vannak javítóintézetei, fiú és leány internátusai, de a gyermek ott nem érzi magát fogolynak. Az intézet igazgatója családokba osztja s egy egy tisztességes házaspár nevelésésére bízza őkat, mert tudja, hogy a családi nevelést a gyermek számára nem pótolja semmi a világon. A gyermekek dolgoznak, hasznos munkára nevelődnek, de munkaere* jöket nem használják ki, megengedik nekik, hogy gyermekek maradhassanak. A családfő megválasztása épp azért nehéz gondot ad a Ligának. Csak nős emberek szolgálhatják céljait, mert hisz a gyermek a kit gondjaiba vett s a kit nevelni akar éppen a szerető és gondos anya hiányát sínylete meg a legérzékenyebben. Éppen azért meg nem becsülhető szolgálatot tesznek azok a közigazgatási hatóságok, melyek tanácsukkal, figyelmeztetésükkel segítik a Ligát abban, hogy minél több oly megbízható házaspárról szerezhessen tudomást, akikhez nevelésbe adhatja ki a gondjaiba fogadott gyermekeket. De nem kevésbbé nagy és a nemzet hálájára méltó hivatás vár azokra az úri családokra is, kik anyagi áldozatok nélkül bár, társul szegődnek a Liga mellé és nemzetnevelő munkájában. Legyenek patrónusai a Liga gyermekeinek. Vállaljanak gyámságot fölöttük, látogassák meg őket legaláb egyszer hetenkint mintha szüleik volnának. Ezzel a csekély áldozattal végtelen jót tesznek a küzdő gyermeklél ekkel, megajándékozzák őket azzal a hitel és bizalommal, hogy ebben az országban és ebben a társadalomban nincs elhagyatva senki, még az apátan, anyátlan sem nő fel a szeretet egyedül boldogító melege nélkül. És akkor nem lesznek elhagyott gyermekei ez országnak, s az árvák felnőnek, nem irigyelve a náluknál szerencsésebbeket, hanem eltelve irántuk a hála boldogító és lelket nemesítő érzelmeivel. A Liga pedig eközben, ily sikereken buzdulva és erősödve, fokozott, munkával szentelheti magát azoknak a feladatoknak, melyeket a társadalom helyett, mint a társadalom szerve tűzött maga elé. És gondjaiba fogja venni továbbra is az elhagyott gyermekeket fel fogja emelni, megmentve a haza és a társadalom üdvére a veszni indulókat, mert egyes-egyedül reá vár a nagy hivatás. Felismerte ezt az állam is, azért fogadta oly meleg szeretettel az Országos Gyermekvédő Liga működését, megosztva vele máris a gyermekvédelem kötelességeit, a Ligát bízta meg a s zülött gyermekek kérdésének megoldásával s az Országos Gyermekvédő Liga elnökét nevezte ki az Országos Gyermekvédő Bizottság elnökévé, tehát kezébe adta a gyermekvédelemért küzdők vezéri pálcáját. Mert hiszen látni való tehát felismerte az állam is, hogy a gyermekvédelem csak úgy járhat igaz eredménnyel, ha a Liga támogatja. De a Ligának, hogy feladatát végbevihesse, pénzre sok pénzre van szüksége. Nem is panaszkodhatik amiatt, hogy nem támogatná a társadalom. A Liga tagdíjat nem szed. De minden év tavaszán kihirdeti országszerte a Gyermeknapot, s ez az egy nap meghozza egy évre való jövedelmét. Két éve áll fenn a Liga s az első gyermeknapon 38,000 K., a másodikon — a múlt évben — néhány kor. híján 100,000 kor. gyűlt össze az önként adakozók filléreiből. Közeledik az új gyermeknap, a harmadik, mióta fennáll a Liga. Eddig 3500 gyermeket mentett meg a társadalomnak, a jövőben, az élet megnehezült viszonyi közt sokkal több gyermeket kell megmentenie. Közeledik a gyermeknap , április 2-án és 3-án felállítják ismét országszerte az urnákat. E napon ne feledkezzék meg senki az elhagyott gyermekekről és a Ligáról s hulljanak sűrűn az önként és szívesen adott fillérek az utcaszerte felállított gyüjtőszekrényekbe. Hiszen tudja mindenki, hogy gyermekek, elhagyott gyermekek életének és jövőjének megmentésére áldoz. Pálmay Ilka: Ma reggel a 20 psre késéssel berobogó vonaton érkezett meg gróf Kinskyné Pálmai Ilka. Nem érdektelen, hogy Pálmai hosszú művészi pálya után ma először van Marosvásárhelyen. Egyszerű, kedves és természetes, mint volt mindég. Szinte meglepetéssel láttam, hogy a múlt idő alig hagyott nyomokat kedves baba arcán. Termete ma is csaknem leányosan karcsú. A hosszú fárasztó utatin is fiatalos bájai kedvességgel fogadott bennünket, kik érkezésére vártunk. A mi szerény virágainkat ő az elkényeztetett diva látható örömmel fogadta. Mintha a múlt csak álom lett volna, előttünk állott az operettek királynője, Serpolet bárca Boccaero merész alakítója. Amikor a kocsija befelé robogott a kakasdi hegyek közül akkor bukkant fel a kelő nap, sugaraival bearanyozta azokat a különben is aranyos fürtöket, melyek az úti kalap fátyla alól előtörtek. Milyen szép! jegyezte meg Pálmai. Majd hirtelen mikor észrevette a reá vetett kiváncsi tekintetet. Kérem ne nézzen reám. Ilyen hosszú éjeli út után nem nézhetek jól ki. Grófnő nincs miért restelkedjen, mondhatom kitünően néz ki Mikor figyelmeztettem, hogy ne beszéljen, mert az erdélyi éles levegő árthat hangjának. Kacagva jegyezte meg: — Nem vagyok kényes. Kíváncsian érdeklődött a színház iránt — majd a közönségről kérdezősködött. A színházról grófnő ne beszéljünk az nincs, hanem közönségünk az már van, olyan szép és előkelő a milyenre kevés városban találhat. Szóval Pálmai itt van s ma este önök is látni fogják. Az egész beszélgetésben csak az lepett meg, hogy az a Pálmai ki évekkel ezelőtt a magyar nyelven kívül más nyelvet egérkeztek! SCHUL HENRIK Kész ruha, női konfektiv raktárában a legújabb divatú női felöltők, divatos frff és fiú ruhák. Szíves megtekintésre kéri a n. é. közönséget Schul Henrik, Széchenyi tér 34