Székely Hirlap, 1870 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1870-12-03 / 97. szám

nagyméltóságu közoktatásügyi miniszter úrnak a köznép irás-, olvasásra taníttatása iránti rende­letét minden községben, legalább téli vasárna­pokon, foganatosítani kellene. Jó volna továbbá az érintett közoktatási törvényt, mely egy önálló művecskét képez, s melyet „XXXVIII. t. sz. a népiskolai közokta­tás tárgyában“ czim alatt minden pesti könyv­kiadónál meg lehet kapni 15 kvért, minden ér­telmes szülőnek s honpolgárnak megszerezni, ta­nulmányozni, s szükséges­ pontjai foganasitásá­­ban közreműködni. E fáradozások azt eredményezhetnék, hogy rendre-rendre a közönyös szülők is átértenék, éreznék a taníttatás hasznát, szükségességét, s önként jönének azon okos gondolatra, mikép gyer­mekeik jövő jólétének alapját legbiztosabban ta­níttatás által lehet s kell megvetni. E sorok keletkezése előtt néhány nappal Tordam­egye, Aranyos- és Marosszék főtanfelügye­lője mélt. Eilep Albert ur tanügyi körlátogatást tevén községünkben, midőn az iskolaszék tagjai az iskola­házhoz hivattak, hol a tanügyét ille­tőleg, egy pár órai értekezlet tartatott. Értekezés közben megemlittetett, hogy a jelen iskolai évben a tanköteles gyermekek, ál­talán véve, még nem küldettek fel iskolába. Mire nézve azon intézkedés létetett, hogy a köz­oktatási törvényben megállított pénzbüntetés fo­kozatos alkalmazása mellett szorgalmaztassanak pontos iskolába járásra. Továbbá a méltó tanfelügyelő úr, tekintve a gazdaságot űző lakosok nagy többségét, s a község szélesen kiterjedő kül­birtokát, javaslat­képen említésbe hozza, mikép szükségesnek látja a községben egy gazdasági iskola felállítását, s felhívja az iskolaszék jelen levő tagjait, hogy ezen indítványt vegyék pártfogás alá s gondol­kozzanak annak létesítése módjáról, mire nézve kormányi segély is fog eszközöltetni. Több ily közérdekű tárgy megemlítése után az értekezés megszakadt, s a közlátogatásnak ez­úttal vége jön. Báli János: Lajtantuli dolgok. Potocki végre benyujtá császárjának összes minisztériuma lemondását ; császár ő felsége ugyan átvette a lemondási okmányt, nem nyilatkozott azonban felőle s mint hallatszik nem is hajlandó az összes kabinet visszalépésébe beleegyezni. —­hhez mérve a hír azt mondja, hogy a Potocki minisztérium marad, csupán Petrino (egyik leg­­népszerűtlenebb tag) és Taaffe helyét töltik be szakférfiakkal. Hogyan fogja e minisztérium ma­gát a határozottan ellenzéki parliamenttel szem­ben fentarthatni , az a jövő — de kétes — titka. KÜLFÖLD: A keleti kérdés új stádiumba lépett, a mennyiben Bismarck congressust javall, mely csupán ez ügygyel foglalkozván, eldöntse a vitát. E javaslat egy perezre előnyösnek tűnt föl, a mennyiben békés kiegyenlítésre nyújtott kilátást, combinálva azonban Gortschakoff Granvillenek adott válaszával, mely sima és engesztelékeny hangon ugyan, de határozottan megmarad előbbi álláspontján, majdnem bizonyosnak látszik, hogy Bismarck-holló a másik hollónak akart kezére játszani, midőn congressusi tervével az ügyet hozza-halasztja s igy időt enged az orosz által nyeretni, melynek folytán még be nem végzett hadkészületeit teljesen kiegészítheti, az angol sajtó ugyan­is azon véleményben van, hogy Gort­­schakoff „elszámította“ magát, nem gondolván, hogy a hatalmasságok oly erélyesen lépnek föl szentelenségi elméletével szemben s. így mielőtt hadkészen lett volna, lépett ki a síkra. Most már aztán belátná elhamarkodása veszélyessé válható következményeit s Bismarck így sietett volna segíteni a medve zavarán, úgy látszik azonban, hogy John Bull is átlát a szitán s kije­lentette, ho­gy a congressusba úgy egyezik bele, ha Oroszország előre kijelenti h­ a­ hozandó határozatba feltétlen belenyugszik Poroszország pedig azt, hogy ha Oroszország mégis ellenszegülne e határozatnak, többi hatalommal együtt lép föl ellene. Mint a 393 / I hallszik Granwille már elküldé viszonválaszát Gortschakoff válaszára is a legszigorúbb hangon kér benne határozott nyilatkozatot, vagy első fellépte visszavonásáról, vagy a hadüzenetről, úgy hogy londoni lapok e jegyzék után inkább látják a háborút valószínűnek, mint nem. A leg­újabb táviratok szerint az orosz czár csakugyan egy tartalék hadsereg alakítását rendeli el, Beust pedig a congressus ellen működik, s mint reméli, sikerrel. A franczia-német táviratok zavarosak, el­lentétesek, gyérek, de eléggé jelzik a küzdelem borzalmas folytonosságát, mely most minden oldalon megújult. Amiens elfoglalása kétségte­lenné teszi, hogy 27-én a francziák hátrálni vol­tak kénytelenek, de a berlini hivatalos táv­irat, mely szerint — 28-án — a németek meg­tartották küzdterüket s túlnyomó ellenségről be­szélnek, bizonyossá teszi előttünk a francziák győzelmét. Álljanak itt különben a legutóbbi távira­tok mindkét részről, hogy t. olvasóink tiztáz­­hassák a helyzetet, a mennyire lehet. Brüssel, nov. 29. Az „Indép.“ részlete­­­­zéseket, ad a vasárnap Amiens mellett vívott­­ csata felől. A francziák erősen erődített tábor­ban állottak, és pedig balszárnyuk az Amiens­­ből Reimsba vezető vasút mellett, jobb szárnyuk Boyes és Dury között; a porosz centrum Mont­­reuilban, a Compiègnes után állott. 10 óráig tartott a véres csata. A francziák a jobb szár­­nyon győzedelmesen harczoltak, míg a többiek nagy zavarban futamodtak meg. Berlin, nov. 29. (Hivatalos) Versailles nov. 28. Az e hó 27-ki győzelmes csata folytán Amiens-t megszállották csapataink. — Frigyes Károly bi­jelenti, a 10. hadtest e hó 28-án je­lentékenyen nagyobb és erősebb ellenséges had­erő által megtámadtatott , B­ea­u­m­e mellett össz­­pontosíttatván győzedelmesen tartotta meg he­lyét és délután a király jelenlétében az ötödik gyalog- és az első lovas hadosztály által támo­­gattatott­­ veszteségünk : 1000 ember, az ellenség vesztesége igen jelentékeny, több 100 fogoly ke­rült kezünkbe. A csata 5 órakor ért véget. Tours, nov. 29. (Hivatalos) Tegnap né­hány élénk ütközet folyt le a loirei hadsereg csa­tavonalán Montargis és Pithiviers közt; az el­lenség a különböző pontokon egymás után jelen­tékeny veszteséggel vezetett vissza; mi számos foglyot ejtettünk s egy ágyút foglaltunk el. Rouen, nov. 28. Hírlik, hogy Amienst ma 70,000 német­ szállotta meg s a csata újból kez­dődött. VEGYES.­ ­ Az adventi felolvasások, melyek a jótékony nőegylet tevékenységének újabb bizonyí­tékai, múlt hó 30-án kezdődtek meg. A Lénárt­­féle terem — ha nem is épen zsúfolásig — telve volt városunk értelmiségével. Elekes Károly ev. ref. tanár olvasott föl először, a terményrajz köréből, Darwinnak a fajok keletkezése és fej­lődéséről irt tanár vevén alapul. Mint a felol­vasó megjegyzé : örvend, hogy a jeles Darwin föllépésének 11-ik évfordulóján ismertetheti meg közönségünkkel a kitűnő természettudós rendsze­rét. A „létért való küzdést,“ mint a szerves élet fejlődésének legfőbb előmozdítóját fejtegető, igen correct előadással és a tárgy száraz volta da­czára is élvezetesen. E felolvasás után Ziegler Hermin k. a. és К о г о п к a Albert ur Mendels­sohn harmadik symphoniáját adák elő zongorán, s a művészi alkotásu darab méltó előadókra talált. Második fölolvasás­a Szász Béláé volt; fölolvasása a szépről a szépeknek szólott s a sok­oldalú ismerettel, kitűnő nyelven szerkesztett fölolvaás nem csak igen hasznos, de szép is volt, mit részben a felolvasó jeles előadásának is le­het tulajdonítani. A kellemes estét a Wittich Mari k. a. zongorajátéka fejezi be, Ascher „L’or­­gie pár“ czímű darabjával s azok, kik a Szász Béla felolvasásából elméletileg nem voltak képesek a valódi szép fogalmára jutni, ezúttal tapasztala­tilag juthattak el oda nemcsak egyik szervük, füleik, hanem szemeik által is. * A „szeretet háza“ B.­Füreden e hő 23-án nyílt meg, s e szerint a tevékeny Molnár Aladár fáradozásainak már is van sikere. Az ottani népne­velési egylet egyhangúlag gondjai alá vette az inté­zetet, s 31 tagú igazgató bizottságot alakítottak, ju­lnök Molnár D., helyettes elnök Écsy László fürdőintézeti igazgató, pénztárnok Orbán F., or­vos Schwarcz. Eddig már 5 szegény növendéket vettek föl. * Katonai dolgok. A 9-ik huszárezred tartalék-csapata, mely eddig Kolozsvárott állo­másozott, területi tekintet miatt Szamosújvárra tétetett át. * „Magyar gyorsíró“ czímmel megjelent a gyorsírászati szaklap második mutatvány­száma litographifozva. Előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Kiadja Kónyi Manó és szerkeszti Vándory Gusztáv. Tartalma: A gyorsirászat s törvénykezés terén. A római concillium gyorsiro­­dája. Tanácsos-e Markovics gyorsírását tanítani középtanodáinkban? Andrássy Gyula gr. a gyors­irodalomban. Irodalom. Tanügy. Példatár.“ Épen a szerkesztőséget tudják, mennyire szükséges volna nálunk a gyorsirászat terjedése, azért óhajtjuk, hogy e szaklap ne legyen pusztában kiáltó. E lapból olvassuk, hogy az országgyűlési gyorsiroda kérelmére a képviselőház könyvtárába több gyors­írászati munkát is vásároltak. * Méhészeti kézikönyv. A földmivelés minisztérium múlt évben pályázatot nyitott egy népszerű méhészeti kézikönyvre ; a beérkezett pá­lyaművek közül a fölként szakértő bírálók a „Ma­gyarország nem volt, hanem lesz“ jeligése talál­ták legjobbnak s igy a 300 frt jutalom ennek ítéltetett oda. A jeligés levél felbontatván, szer­zőül Kriesch János műegyetemi tanár tűnt ki. * Az «átlyukasztott­­pénzdarabok. A pénzügyminiszter következő rendeletet bocsátott ki : Nem lévén megengedhető, hogy a forgalomban levő törvényes pénzek szándékosan megcsonkít­­tassanak, ezennel elrendelem, hogy az átlyukasz­tott vagy a forgalom elhasználáson kívül bármi­ként megcsonkított mindennemű pénzek 1870. nov. 1-től kezdve az áll­­amkincstári pénztárak­nál se fizetésül, se beváltásra el ne fogadtassa­nak, hanem kizárólag a pénzverdéknél és pénz­beváltó hivataloknál fém-értékük szerint váltas­sanak be. * Hibaigazítás. Lapunk legutóbbi száma első czikkében hibásan áll, Tisza-Füred Ba- l­a t­o n-F­ü r­e d helyett, mit ezennel kiigazítunk. J­egyzéke a maros­vásárhelyi kir. úrbéri törvényszéknél I. 1870. évi deczenber 3-án, nyilvános ülésben elő­adandó ügydaraboknak. Ülnök Tamásy Béla által. Gr. Mikes Károlynak .Szálteleki Szávaj Belgyean Ilia, Bárdosán Torna, Buksa Vaszi, Neznán Kosztin, Tö­rök Sámuel, Csibi Antal e. pere. Dósa Sámuelnének Biró Pál e. p. Lokodi Jánosnak Orza Tódorné e. p. gr. Beth­len Pál csődtömege. Ötvös Peti és Ádám e. gr. Toldalagi Perencz Ráduly József e. Gál József Lukár Péterné e. Bécsi börzei árkelet. (1870. november 24.) 5°/0 métalliques ,..................... 55.75 5°/0 nemzeti kölcsön.......................... 65.­ 860 államkölcsön .................... 91.25 Bankrészvény............................... 721.­ Hitelrészvény............................... 245.75 London ......................................... 124.80 Ezüst ......................................... 123.75 Arany . . . . . . . . . 5.95 . 20 frankos ..................... 10.08 7* Földt. ment. kötvény érd. . . . . 74.25 „ „ „ magyar.. . 78.50 „ „ „ horvát-slavon . 80.­ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Horváth Gáspár. *

Next