Székely Hirlap, 1871 (3. évfolyam, 1-103. szám)
1871-02-25 / 16. szám
Harmadik évfolyam. 16. sz. M.-Vásárhelytt, 1871. szombat, febr. 25. SZÉKELY HÍRLAP Politikai, tudományos tartalmú lap és a „Jogász-egylet“ közlönye. Szerkesztői szállás : Szentmiklós-utcza, Teleki-könyvtár-épület, hová a lap szellemi részét illető czikkek küldendők. Iada-linatal : Wittich József könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek és reclamatiók küldendők. Hirdetési díj : Egy háromszor hasábozott garmond sor Щ ára 6 kr; bélyegilleték minden hirdetés után külön 30 kr. Hirdetéseket elfogad , helyben a kiadóhivatal. Pesten: Zeisler M. (Király utcza 60. sz.) Bécsben: Hausenstein és Vogler (Neu-Markt 11. sz.). Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy egész íven. ELŐFIZETÉSI ÁR : Félévre . ...............................4 „ Negyedévre....................................2 „ -1 Maros-Vásárhely, febr. 24. (2.) Előttünk fekszik az új belügyminiszter programmja. Világos és határozott, félremagyarázást nem igen tűr, felvilágosítást egy cseppet sem igényel. Nem igen volna hozzászólni valónk, legfelebb is csak annyi, hogy örömmel üdvözöljük a kijelölt iránybani törekvésnél s hálájára a nemzetnek biztosan számithat, ha keresztülviszi és végrehajtja mindazt, amit akar. A szabadságnak egyedüli feltétele a renddel párosult köztevékenység. A rend köztevékenység nélkül, nem egyéb, mint egy gépnek szabályos mozgása, mely magában eljár fennakadás nélkül valameddig egyes részei el nem váltak, de még nem az élet, mely fejlődni és visszatermedni is képes. A köztevékenység rend nélkül, rendszeretlen működése az életerőknek, mely alkot, de rombol is egyaránt ; alkot beteges kinövéseket, melyek elpusztítják az ép részeket s kórosság állapotába helyezik a magában elég életképességgelbíró organismust. Az új belügyminiszter foganatositni akarja a megyerendezési törvényt, létesítni a községi rendezést és határozottan oly módon, hogy jó közigazgatást alkosson általa. Ő nem aggódik azon, hogy a törvényhatósági és községi élet rendszeresen kifejtése megsemmisíti a parlamenti kormány szükséges hatalmát és elzsibbasztja tevékenységét. Nem aggódik rajta, mert rendet és munkát követel, nemcsak, hanem azt mondja, erélyes kezekkel fog őrködni szigoran fölötte. — Ő akar szigorú pontossággal vezetett jó közigazgatást létesítni — de nem úgy, hogy egy központi kormányzás polyp szálaival eszközölje ezt, hanem maga a nemzet által önmagáért és önmaga felett teljes öntudatossággal. Szóval az új belügyminiszter programmja a magyar alkotmányos szabadság álláspontjára helyezi magát anélkül, hogy sokat törődnék azzal, mikép van ez másutt? van-e tanácskozó megye ezen vagy amazon modorú alkotmány rendszerében? Törekvése egyenesen oda irányul, hogy amaz institution mely századokon keresztül, különböző alakulásokban élte be magát a nemzeti meggyőződésbe — teljesen életrevalóvá tegye a jövőnek, azon institutiót, melyet méltán vagy méltatlanul— de mindenesetre századokon keresztül tekintett a nemzet alkotmányos szabadsága egyik biztosítékának — a törvényhatósági élet ezt a parlamenti kormányzás legesélyesebb végrehajtó közegévé, de egyszersmind a közérdekeltség és közszellem tevékenységének legdúsabban fejlődhető terévé is akarja alkotni. Ezeket látva benne, nem volna hozzászólni valónk, ha a sajtó egy része, főleg az ellenzéki lapokban, gyanúsításokkal nem kisérné a programmban kifejezett erélyt melylyel a miniszter czéljait keresztülvinni szándékozik. Legnagyobb része nem ütközik meg, hogy a miniszter miért akarja oly főispányokkal látni el a megyéket, kik nem csak a méltóság élettelen jelvényei legyenek, hanem akarjanak és legyenek képesek tenni és hatni folytonosan. Mi megvaljuk, annyira demokraták vagyunk, hogy szinecura méltóságoknak fenntartására legkevesebb vágyat sem érzünk magunkban s csak fokozott bizalommal tudunk ragaszkodni azon miniszterhez, ki azokat megszüntetni törekszik, mert a nemzeti fejlődésnek semmi szüksége s a nemzetnek elpazarolni való pénze nincsen azokra. Mi nem ijedünk meg az erélyes főispányoktól, mert tudjuk, hogy nem hozzák most nyakunkra semalieza, sem Csehország éhes hivatal candidatusait, hanem a nemzet jóravaló fiainak sorából s ezektől nem ijedünk meg, mert nekünk nem szabadosságot, hanem szabadságot, mit a rend és képes munkásság biztosit, kell óhajtanunk. Nem czélunk raegczáfolásába bocsátkozni amaz épen annyira beteges, mint szerencsétlen gyanusitgatásoknak, melyeket imitt és amott a szabadelműsködés álmezében feldiszülten szétszórva találunk — csak is annak akartunk kifejezést adni, hogy mindazokban nem keresheti az uj belügyminiszter a nemzet óhajtásainak és meggyőződéseinek, sem a komolyan érzett hazafi aggodalmaknak nyilvánulását. Rendezett és jó közigazgatásnak a szükségétől annyira át van hatva minden egyes polgára ezen országnak, hogy amidőn a kormány annak létesítésére és egy rendezett állapot létrehozásával állandósítására is törekszik, csakis itt találkozhatik igazán a nemzeti közérzület óhajaival. Az új belügyérnek programmja általános örömmel találkozott mindenütt s hisszük, hogy ha az abban kifejezést nyert erélylyel nyúl a dolgokhoz, nem fog késni egyetlen törvényhatóságban is a nemzet javának közreműködése — nem fog késni magának a népnek öröme és bizalma. A nyilvános szóbeliségre alapított perrendtartási javaslatból. (Folytatás.) Rendes eljárás. Első fejezet. Eljárás a kerületi törvényszékeknél I. Az eljárás előkészítése. 1. §. A kerületi törvényszékeknél a tárgyalási periratok készítik elő. Mindegyik felet rendszerint egy-egy perirat illeti, t. i. felperest a kereset, alaperest a vádirat. II. Kereset. 2. §. Az eljárást a kereset nyitja meg, mely a periratok átalános kellékein fölül az alpereshez intézett azon felszólítást foglalja magában, hogy ez a törvényes határidő alatt ügyvédet rendeljen s vádiratát a felperessel közölje. Ezen határidő négy hét, ha alperes a per birájának területén, — nyolcz hét, ha ezen területen kivül, de ez országban, — tizenkét hét, ha ez országon kivül lakik vagy tartózkodik, vagy ha tartózkodási helye ismeretlen. 3. §. Ugyanazon kereset több különböző kérelmet foglalhat magában azon feltét alatt, hogy mindenik kérelem ugyanazon bírói hatóság alá tartozik. 4. §. Felperesnek joga van a keresetet megváltoztatni a védelem előtejesztése előtt feltétlenül, később csak az alperes beleegyezése mellett, a kereset változtatása hivatalból nem vétetik tekintetbe. 5. §. Nem tekintetik változtatásnak sem a ténybeli vagy jogalap kiegészítése vagy felvilágosítása, sem a követelés leszállítása vagy felebb emelése, ha erre későbbi körülmény szolgált alapulni. Halasztó kifogások és előzetes tárgyalás. 6. §. Halasztó kifogással élhet az alperes: a) ha az ügy it törvényellenes; b) ha a biró érdekelt, vagy elfogult avagy illetéktelen ; c) ha valamelyik fél nem,bir perlekedési képseséggel, vagy képviselője törvényszerű jogosítvánnyal; d) ha az idézés, nem szabályszerűleg történt; e) ha a perköltség az I. e. IV. Cz. 21. §. esetében biztosítva , vagy a I. I. I. Cz. 78. §. esetében megtérítve nincsen; f) ha a kereseti jog egyezség, jogérvényes ítélet vagy elévülés folytán elenyészett; g) ha a kereset eldöntése más hatóságnál folyamatban levő tárgyalás elintézésétől függ. 7. §: a halasztó kifogások iránt előzetes tárgyalásnak van helye. Alperes tartozik e végből a kifogást, s ha több kifogása van, valamennyit együttesen, a felperessel egy hét alatt közölni s az előzetes tárgyalás végett határnapot kérni; különben elveszti azon jogot, hogy a halasztó kifogások elintézéséig a perbebocsátkozást elhalaszthassa. 8. §: A bíróság a halasztó kifogás fölött mindkét fél meghallgatása után, azonnal határoz. Oly kifogást azonban, mely az érdemleges védelemtől czélszerűen el nem választható, a főügy tárgyalására utasíthat. 9. §. Ha a halasztó kifogásnak hely adatott , az ügy érdemleges tárgyalása elhalasztatik mindaddig, míg e határozat jogerőre emelkedett, vagy az akadály, amely a kifogást képezte, elháríttatott. Ha elvettetett a kifogás, alperesnek az érdemleges védelem előterjesztésére a már folyamatban levő határidő áll nyitva. 10. §: A 7. §-ban említett idő lejárta után csak úgy van helye halasztó kifogásnak, ha arra később felmerült körülmény szolgált okul, vagy ha alaperej bebizonyítja, hogy a kifogás tárgyáról önhibáján kívül előbb tudomása nem lehetett. 11. §. Az előbbi §. esetében a halasztó kifogás a főtárgyalás alkalmával ugyan, de attól elkülönítve és előzetesen tárgyaltatik és döntetik el. A 9. §. hasonszerű szabályai itt is alkalmazandók. IV. Védirat és válasz. 12. §. Ha alperes halasztó, kifogással nem élt, vagy kifogása elvettetett, tartozik a 2. §-ban kijelölt határidő alatt vádiratát a felperesnek kézbesittetni. 13. §. Alperes a vádiratban visszonkeresettel élhet, ha követelése a felperesével összefüggésben áll. Ez eseten kívül a viszonkövetelés külön kereset és eljárás tárgya. Következése csak az, hogy a felperesi kereset tárgyalása előtt utóbbira nézve illetékes bíróság előtt támasztható. 14. §. Felperesnek joga van a vádiratra válasziratban felelni, kötelessége csak úgy, ha a vádirat viszonkeresetet foglal magában, vagy ha a vádiratban felhozottak ellen oly bizonyítékokat kíván használni, amelyek a keresetben fel nem hozattak. A válasz egy hét alatt közlendő. V. A per bejelentése, 15. §. Mihelyt a válasz közlésére kijelölt határidő lejárt, az ügyet bármelyik fél bejelentheti, avégett, hogy a szóbeli tárgyalásra hely és határnap rendeltessék. E jog a felperest, ha válaszolni nem akar, a vádirat közlése illetőleg az erre kiszabott határidő lejárta után azonnal illeti. 16. §. A bejelentés akkér történik, hogy a szorgalmazó fél az ügyet a perkönyvbe iktatja. E végből a perkönyv a jegyzői irodában a feleknek mindig rendelkezésükre áll. 17. §. A tárgyalási határnapot az elnök tűzi ki s arról a jegyző a feleket a perkönyvi kivonaton haladéktalanul értesíti. VI. Szóbeli tárgyalás. 18. §. A szóbeli tárgyalás azzal veszi kezdetét, hogy a felek a jegyző által szólittatnak azon sorban, a mint az ügyek a perkönyvbe bejegyeztettek. A felek, illetőleg képviselőik azonnal jelentkeznek s utóbbiak, ha szükség, meghatalmazásukat igazolják. 19. §. A szóbeli előadást megelőzőleg felperesi, majd az alperesi kérelem olvastatik. Maga a szóbeli előadás az átalános szabályok sze-