Székely Hirlap, 1871 (3. évfolyam, 1-103. szám)

1871-02-25 / 16. szám

Harmadik évfolyam. 16. sz. M.-Vásárhelytt, 1871. szombat, febr. 25. SZÉKELY HÍRLAP Politikai, tudományos tartalmú lap és a „Jogász-egylet“ közlönye. Szerkesztői szállás : Szentmiklós-utcza, Teleki-könyvtár-épület, hová a lap szel­­­­lemi részét illető czikkek küldendők.­­ I­­ada-lin­atal : Wittich József könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek­­ és reclamatiók küldendők. Hirdetési díj : Egy háromszor hasábozott garmond sor Щ ára 6 kr; bélyegilleték minden hirdetés után külön 30 kr. Hirdetéseket elfogad , helyben a kiadó­hivatal. Pesten: Zeisler M. (Király­ utcza 60. sz.) Bécsben: Hausenstein és Vogler (Neu-Markt 11. sz.). Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy egész íven. ELŐFIZETÉSI ÁR : Félévre . ...............................4 „ Negyedévre....................................2 „ -1 Maros-Vásárhely, febr. 24. (2.) Előttünk fekszik az új belügyminiszter programmja. Világos és határozott, félremagya­rázást nem igen tűr, felvilágosítást egy cseppet sem igényel. Nem igen volna hozzászólni valónk, legfelebb is csak annyi, hogy örömmel üdvözöl­jük a kijelölt iránybani törekvésnél s hálájára a nemzetnek biztosan számithat, ha keresztülviszi é­s végrehajtja mindazt, a­mit akar. A szabadság­nak egyedüli feltétele a renddel párosult köztevé­kenység. A rend köztevékenység nélkül, nem egyéb, mint egy gépnek szabályos mozgása, mely ma­gában eljár fennakadás nélkül valameddig egyes részei el nem váltak, de még nem az élet, mely fejlődni és visszatermedni is képes.­­ A köz­tevékenység rend nélkül, rendszeretlen műkö­dése az életerőknek, mely alkot, de rombol is egyaránt ; alkot beteges kinövéseket, melyek el­pusztítják az ép részeket s kórosság állapotába helyezik a magában elég életképességgel­­bíró or­­ganismust. Az új belügyminiszter foganatositni akarja a megyerendezési törvényt, létesítni a köz­ségi rendezést és határozottan oly módon, hogy jó közigazgatást alkosson általa. Ő nem aggódik azon, hogy a törvényhatósági és községi élet rendszeresen kifejtése megsemmisíti a parlamenti kormány szükséges hatalmát és elzsibbasztja te­vékenységét. Nem aggódik rajta, mert rendet és munkát követel, nemcsak, hanem azt mondja, eré­lyes kezekkel fog őrködni szigoran fölötte. — Ő akar szigorú pontossággal vezetett jó közigaz­gatást létesítni — de nem úgy, hogy egy köz­ponti kormányzás polyp szálaival eszközölje ezt, hanem maga a nemzet által önmagáért és ön­­maga felett teljes öntudatossággal. Szóval az új belügyminiszter programmja a magyar alkot­mányos szabadság álláspontjára helyezi ma­gát a­nélkül, hogy sokat törődnék azzal, mikép van ez másutt? van-e tanácskozó megye ezen vagy amazon modorú alkotmány rendszerében? Törek­vése egyenesen oda irányul, hogy amaz institu­tion mely századokon keresztül, különböző ala­kulásokban élte be magát a nemzeti meggyőző­désbe — teljesen életrevalóvá tegye a jövőnek, azon institutiót, melyet méltán vagy méltatlanul— de mindenesetre századokon keresztül tekintett a nemzet alkotmányos szabadsága egyik biztosíté­kának — a törvényhatósági élet ezt a par­lamenti kormányzás legesélyesebb végrehajtó kö­zegévé, de egyszersmind a közérdekeltség és köz­szellem tevékenységének legdúsabban fejlődhető terévé is akarja alkotni. Ezeket látva benne, nem volna hozzászólni valónk, ha a sajtó egy része, főleg az ellenzéki lapokban, gyanúsításokkal nem kisérné a programmban kifejezett erélyt melylyel a miniszter czéljait keresztülvinni szándékozik. Legnagyobb része nem ütközik meg, hogy a mi­niszter miért akarja oly főispányokkal látni el a megyéket, kik nem csak a méltóság élettelen jel­vényei legyenek, hanem akarjanak és legyenek képesek tenni és hatni folytonosan. Mi megval­­juk, annyira demokraták vagyunk, hogy szinecura méltóságoknak fenntartására legkevesebb vágyat sem érzünk magunkban s csak fokozott bizalom­mal tudunk ragaszkodni azon miniszterhez, ki azokat megszüntetni törekszik, mert a nemzeti fejlődésnek semmi szüksége s a nemzetnek elpa­zarolni való pénze nincsen azokra. Mi nem ije­dünk meg az erélyes főispányoktól, mert tudjuk, hogy nem hozzák most nyakunkra sem­­­a­li­ez­­a, sem Csehország éhes hivatal candida­­tusait, hanem a nemzet jóravaló fiainak sorából s ezektől nem ijedünk meg, mert nekünk nem szabadosságot, hanem szabadságot, mit a rend és képes munkásság biztosit, kell óhaj­tanunk. Nem czélunk raegczáfolásába bocsátkozni amaz épen annyira beteges, mint szerencsétlen gyanusitgatásoknak, melyeket imitt és amott a szabadelmű­sködés álmezében feldiszülten szétszór­va találunk — csak is annak akartunk kifejezést adni, hogy mindazokban nem keresheti az uj bel­ügyminiszter a nemzet óhajtásainak és meggyő­ződéseinek, sem a komolyan érzett hazafi aggo­dalmaknak nyilvánulását. Rendezett és jó közigaz­gatásnak a szükségétől annyira át van hatva min­den egyes polgára ezen országnak, hogy a­mi­dőn a kormány annak létesítésére és egy rende­zett állapot létrehozásával állandósítására is tö­rekszik, csak­is itt találkozhatik igazán a nem­zeti közérzület óhajaival. Az új belügyérnek prog­rammja általános örömmel találkozott­­ mindenütt s hisszük, hogy ha az abban kifejezést nyert erélylyel nyúl a dolgokhoz, nem fog késni egyet­len törvényhatóságban is a nemzet javának köz­reműködése — nem fog késni magának a nép­nek öröme és bizalma. A nyilvános szóbeliségre alapított per­­rendtartási javaslatból. (Folytatás.) Rendes eljárás. Első fejezet. Eljárás a kerületi törvényszékeknél I. Az eljárás előkészítése. 1. §. A kerületi törvényszékeknél a tárgyalási per­iratok készítik elő. Mindegyik felet rendszerint egy-egy perirat illeti, t. i. felperest a kereset, alaperest a vádirat. II. Kereset. 2. §. Az eljárást a kereset nyitja meg, mely a per­iratok átalános kellékein fölül az alpereshez intézett azon felszólítást foglalja magában, hogy ez a törvényes határ­idő alatt ügyvédet rendeljen s vádiratát a felperessel közölje. Ezen határidő négy hét, ha alperes a per birájának területén, — nyolcz hét, ha ezen területen kivül, de ez országban, — tizenkét hét, ha ez országon kivül lakik vagy tartózkodik, vagy ha tartózkodási helye ismeretlen. 3. §. Ugyanazon kereset több különböző kérelmet foglalhat magában azon feltét alatt, hogy mindenik ké­relem ugyanazon bírói hatóság alá tartozik. 4. §. Felperesnek joga van a keresetet megváltoz­tatni a védelem előtejesztése előtt feltétlenül, később csak az alperes beleegyezése mellett, a kereset változtatása hivatalból nem vétetik tekintetbe. 5. §. Nem tekintetik változtatásnak sem a ténybeli vagy jogalap kiegészítése vagy felvilágosítása, sem a kö­vetelés leszállítása vagy felebb emelése, ha erre későbbi körülmény szolgált alapul­ni. Halasztó kifogások és előzetes tárgyalás. 6. §. Halasztó kifogással élhet az alperes: a) ha az ügy it törvényellenes; b) ha a biró érdekelt, vagy elfogult avagy illeték­telen ; c) ha valamelyik fél nem,bir perlekedési képseség­­gel, vagy képviselője törvényszerű jogosítvánnyal; d) ha az idézés, nem szabályszerűleg történt; e) ha a perköltség az I. e. IV. Cz. 21. §. esetében biztosítva , vagy a I. I. I. Cz. 78. §. esetében meg­térítve nincsen; f) ha a kereseti jog egyezség, jogérvényes ítélet vagy elévülés folytán elenyészett; g) ha a kereset eldöntése más hatóságnál folyamat­ban levő tárgyalás elintézésétől függ. 7. §: a halasztó kifogások iránt előzetes tárgyalás­nak van helye. Alperes tartozik e végből a kifogást, s ha több ki­fogása van, valamennyit együttesen, a felperessel egy hét alatt közölni s az előzetes tárgyalás végett határ­napot kérni; különben elveszti azon jogot, hogy a halasztó kifogások elintézéséig a perbebocsátkozást elhalaszthassa. 8. §: A bíróság a halasztó kifogás fölött mindkét fél meghallgatása után, azonnal határoz. Oly kifogást azonban, mely az érdemleges védelemtől czélszerűen el nem választható, a főügy tárgyalására utasíthat. 9. §. Ha a halasztó kifogásnak hely adatott , az ügy érdemleges tárgyalása elhalasztatik mindaddig, míg e ha­tározat jogerőre emelkedett, vagy az akadály, a­mely a kifogást képezte, elháríttatott. Ha elvettetett a kifogás, alperesnek az érdemleges védelem előterjesztésére a már folyamatban levő határidő áll nyitva. 10. §: A 7. §-ban említett idő lejárta után csak úgy van helye halasztó kifogásnak, ha arra később fel­merült körülmény szolgált okul, vagy ha alaperej be­bizonyítja, hogy a kifogás tárgyáról önhibáján kívül előbb tudomása nem lehetett. 11. §. Az előbbi §. esetében a halasztó kifogás a főtárgyalás alkalmával ugyan, de attól elkülönítve és előzetesen tárgyaltatik és döntetik el. A 9. §. hasonszerű szabályai itt is alkalmazandók. IV. Védirat és válasz. 12. §. Ha alperes halasztó, kifogással nem élt, vagy kifogása elvettetett, tartozik a 2. §-ban kijelölt határ­idő alatt vádiratát a felperesnek kézbesittetni. 13. §. Alperes a vádiratban visszonkeresettel élhet, ha követelése a felperesével összefüggésben áll. Ez eseten kívül a viszonkö­vetelés külön kereset és eljárás tárgya. Következése csak az, hogy a felperesi ke­reset tárgyalása előtt utóbbira nézve illetékes bíróság előtt támasztható. 14. §. Felperesnek joga van a vádiratra válaszirat­ban felelni, kötelessége csak úgy, ha a vádirat viszon­­keresetet foglal magában, vagy ha a vádiratban felhozot­tak ellen oly bizonyítékokat kíván használni, a­melyek a keresetben fel nem hozattak. A válasz egy hét alatt közlendő. V. A per bejelentése, 15. §. Mihelyt a válasz közlésére kijelölt határidő lejárt, az ügyet bármelyik fél bejelentheti, a­végett, hogy a szóbeli tárgyalásra hely és határnap rendeltessék. E jog a felperest, ha válaszolni nem akar, a vádirat közlése illetőleg az erre kiszabott határidő lejárta után azonnal illeti. 16. §. A bejelentés akkér történik, hogy a szor­galmazó fél az ügyet a perkönyvbe iktatja. E végből a perkönyv a jegyzői irodában a feleknek mindig rendel­kezésükre áll. 17. §. A tárgyalási határnapot az elnök tűzi ki s arról a jegyző a feleket a perkönyvi kivonaton haladék­talanul értesíti. VI. Szóbeli tárgyalás. 18. §. A szóbeli tárgyalás azzal veszi kezdetét, hogy a felek a jegyző által szólittatnak azon sorban, a mint az ügyek a perkönyvbe bejegyeztettek. A felek, illetőleg képviselőik azonnal jelentkeznek s utóbbiak, ha szükség, meghatalmazásukat igazolják. 19. §. A szóbeli előadást megelőzőleg felperesi, majd az alperesi kérelem olvastatik. Maga a szóbeli előadás az átalános szabályok sze-

Next