Székely Hirlap, 1871 (3. évfolyam, 1-103. szám)
1871-08-02 / 61. szám
V . Harmadik évfolyam 6 1 . hi 1.. M.-Vásárhelytt, 1871. szerda, augusztus 2. I SZÉKELY HÍRLAP. Politikai és társadalmi lap s a „Jogász-egylet“ közlönye.cs Szerkesztői szállás: Kazinczi-utcza 811 sz. hová a lap szellemi részét illető czikkek küldendők. Kiadó-hivatal : Wilch József könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek és reklamatiók küldendők. Hirrdetési díj : Egy háromszor hasábozott garmond sor ára 30 kr. bélyegilleték minden hirdetés után külön 30 kr. Hirdetéseket elfogad : helyben a kiadóhivatal; Pesten : Zeisler M. (Király-utcza 60. sz.) Bécsben: Hausenstein és Vogler -ászi Megjelenne. e lap minden szerdán és szombaton egy egész íven. ELŐFIZETÉSI ÁR : Félévre........................................4 „ Negyedévre...................................2 „ (Neu-Markt 11. sz.). Maros-Vásárhely, aug. 1. Említettük előbbi czikkünkben, hogy szólni fogunk azon módokról, melyeken segíthetni véljük legalább egy részben azon nehézségen, melyet a költségek nem fedezhesse gördít a törvényhatóságok rendezése elé. A kormány maga tett már ujjmutatást arra, hogy az árvaszéki elnökség egyesíthető az alispánsággal. Egy pár nagyobb kiterjedésű és népességű törvényhatóságunkban ezt magunk is nehéznek tartjuk, de hogy a kisebb törvényhatóságokban miért ne volna nem csak egyesíthető, hanem egyesítendő is, azt nem értjük. Legfelebb is egy ok szólhat mellette , hogy ne veszítsék el ezen hivatali postot. Az ily okokat azonban félre kell dobnunk, mert azok fekélyek, miktől az épségre törekvő testnek meg kell tisztulnia. Valamennyire nem szabad eldobnunk semmit, ami szükséges, épen annyira nem szabad vesztegetnünk semmire, ami nem szükséges. Az árvaügynek csak is az administrate része tartozik a törvényhatósághoz. Ennek vezetését az alispány, kisebb törvényhatóságokban teljesen magára veheti. Magának az árvaszéknek egyébiránti szervezetében annyi közeg áll rendelkezésére, hogy a vezetésnél egyéb munka őret épen nemterheli és az alispánnak minden törvényhatóságban annyi fizetéssel kell ellátva lennie, hogy minden idejét és munkásságát a közszolgálatnak áldozhassa. A járási közgyámok teendőit szintúgy teljesíthetik a szolgabirák, sőt viszonyainknál fogva sokkal czélszerűbbnek is tartjuk ezt. A szolgabirónak járása összes viszonyaival ismeretesnek kell lenni, feladatának igazán csak ekkor felelhet meg. A járások összes törvényhatóságainkban sem nem nagy kiterjedésűek, sem nem népesek. 15—20 ezer ember esik egy szolgabiróságra, még ott is, ahol legnagyobbak. Legfelebb is a nagyobb járásokban inkább és sokkal hasznosabban adható egy-egy segéd a rendes szolgabirói írnokon kívül, a kisebbekben e nélkül is elgyőzi. A népre nézve felettébb terhelő és alkalmatlan az, ha minden különböző ügykörben mind megannyi különböző tisztviselőhöz kell folyamodnia. A közigazgatási járási tisztviselője legyen legalább egy, s így tudhassa azt, hogy eféle ügyeiben mindenkor ugyanazon tiszthez folyamodhatik biztosan és tétovázás nélkül a közönséges értelmű ember is. Már ezen intézkedések által is tetemes összeg lesz megtakarítható más költségek fedezésére. De szinte nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a szolgabirói járások területileg majdnem minden törvényhatóságban nevelhetők kétszeres nagyságokra is, egy kissé helyesebb és a jeleni viszonyoknak megfelelő kikerekítéssel — és így a szolgabirók száma felényire apasztható. Sokkal szükségesebb volna, hogy minden szolgabiró mellett egy segéd vagy esküdt is legyen. Mozgékonysága kevésbé korlátozott és jóravaló segéddel és egy írnokkal biztosan elkezelhet, kétszerte nagyobb járást is. Ezáltal el lenne enyésztetve egyszersmint azon az egyesekre nézve szerfelett boszantó és az országos közigazgatásra nézve is, annyira hátányos anomália, hogy a járási hivatal székhelyén gyakran legsürgetőbb esetekben ne lehessen tisztviselőt kapni. Jobb berendezés is tetemes!) költségek megtakarításával. Könnyen és keresztülvihető, csak is annyi kell hozzá, hogy az egyéni érdekeket ne szerepeltessük a közérdek előtt s a főczélt ne téveszszük el szemeink elől. A ki igazán lelkesül a czélért, annak el kell fogadnia az arra biztosan vezető eszközöket, s meg kell hoznia kétkedés, habozás nélkül az önmegtagadás áldozatát. Ami ilyen forma utakon megtakarítható nem lesz, azt, hordoznia kell a törvényhatóságösszes lakossainak, valameddig a köztörvényhatóságok területi rendezésének nagy munkája be nem következik. — Azt legkevésbé sem tanácsolhatjuk, hogy a hivatalt minuendo Inicitatiora bocsássák. Egy természetellenes állapotot idéznek elő vele, mely már a jelen viszonyokkali ellenkezésben léténél fogva sem fogná magát fenntarthatni, s köztörvényhatósági rendszerünket kompromittálandja, márpedig nem ismételhetjük elégszer, hogy nálunk a közszellem ébresztésére, a közélet fenntartására s az önkormányzati képesség fejlesztésére nehezen lehetne azt csak valamennyi sikerrel is kipótolni. Megette a centralizátió leskelődik, melyet nem a nemzeten kívül álló valamely hatalom erőszakolna ránk, magának a nemzetnek élhetetlensége szükségszerűen vonná magára. Ilyen veszélytől megóvni a nemzetet mégis csak méltó valamely áldozatra, mire igen hosszasan szükség úgy is nem leend. — Városi főispán a ny. Felsége a magyar belügyminister előterjesztése folytán az erdélyi részekben : Fülöp Samut Kolozs, Kolozsvár, Szamosujvár, Szék és Zilah, Lázár Mihály országgyűlési képviselőt Bereczk, Csíkszereda, Ilyefalva, Kézdi-Vásárhely, Oláhfalu, S.-Sz.-György és Székely-Udvarhely, Török Dániel gyulafehérvári polgármester és országgyűlési képviselőt Abrudbánya, Hátszeg, Károlyfehérvár, Vajda-Hunyad és Vízakna, végre Thuri Gergely országgyűlési képviselőt Erzsébetváros, Fogaras, Maros-Vásárhely és Szász-Régen városok főispánjául nevezte ki. Igazságügyminiszteri rendelet a marosvásárhelyi sajtóbíróság eljött követendő eljárás iránt. (Folytatás.) 21. §. A vizsgáló bírák a vizsgálat megindításában és annak irányzatában a vádlók indítványához vannak kötve, a vizsgálat tehát azon irányzatban vezetendő, melyet a vádló feljelentésében vagy pótvizsgálat iránti kívonatában kifejez. E kívánat teljesítését a vizsgáló bíró csak magánpanasz esetében és csak akkor tagadhatja meg, ha a fennforgó ügyre egyáltalán nem vonatkozó, vagy minden esetben közömbös, vagy oly ténykörülmények kinyomozását tárgyazná, melyek bebizonyítása a törvény által ki van zárva. 22. §: a vizsgálat a vádló beleegyezése nélkül semmi esetben sem szüntethető meg. 23. §. Az esetben, ha a vizsgálat magánvád folytán indíttatott, a vizsgáló bíró magánvádlót a vizsgálat befejezéséről oly megjegyzéssel tudósítja, hogy a vizsgálati iratokat az értesítés vételétől számítandó három nap alatt, nála megtekintheti, s a netaláni pótlandók iránt észrevételeit előadhatja. A netaláni hiányok pótlása után a vizsgáló bíró végzés által tíz napra terjedő határidőt tűz ki a magánvádlónak a vádlevél benyújtására, s a hozzá benyújtott vádlevelet a vizsgálati iratokkal együtt a bíróság elnökéhez küldi be. A vizsgáló bíró köteles mindezen esetekről, midőn a magánvádló feladására vizsgálatot indít, a közvádlót értesíteni, kinek jogában áll a vizsgálati iratokat megtekinteni, a vizsgálatnál és az esküdtszéki tárgyalásnál jelen lenni, hasonlóképen jogában áll mindazon esetekben, midőn a vizsgálat tárgyát képező cselekménynyel egyszersmind közkereset alá tartozó büntetésre méltó cselekmény is követtetett el, a magánvád tárgyát képező vétség vád alá vételét is a maga részére fentartani (14. §.) 24. §. A vizsgálati jegyzőkönyv nyomán készített vádirat ezen jegyzőkönyvvel együtt, a bíróság elnökéhez küldetik be, ki az esküdtszéket összehívja. Magánvád esetében, ha a magánvádló a vádlevelet a 20. §-ban érintett határidő alatt benyújtani elmulasztja , az általa emelt vád visszavonnak tekintetik. 25. §. A vádlevélnek magában kell foglalnia: a) azon nyomtatványnak pontos megjelölését, s azon helyeknek vagy részeknek felemlítését, melyek a vád alapul ; b) azon büntetésre méltó cselekmény megnevezését, mely miatt a vádlott perbe fogatik, s a törvény azon §-ának felidézését, melybe a vádbeli vétség ütközik; c) a bevádlott személy nevét, polgári állását, lakhelyét ; d) azon tanuk s műsértök sajstromát, kiknek megjelenését az esküdtszéki tárgyalás alkalmával a közvádló szükségesnek tartja. 26. §. A vádlevél annyi példányban nyújtandó be az elnökhöz, hogy a vádlónak és minden vádlottnak különkülön egy-egy példány jusson. Az elnök a fennforgó körülmények tekintetbevételével az idézési határidőt kitűzi, s erről az illető polgármestert az esküdtszéki tagok berendelése végett nyomban értesíti. 27. §: az elnök aláírásával ellátott vádlevél egyik párja a közvádlónak visszaadatik, a másik pedig legalább 14 nappal a megjelenési határidő előtt a vádlott kezéhez szolgáltatók. Helyben nem lakó vádlottakra nézve ezen 15 naphoz és ugyan lakhelyük távolságának tekintetbevételével még egy hét legfelebb három nap toldathatik. A kézbesítés hitelesen bizonyítandó. 28. §. A vádlottnak jogában áll a megjelenésre kitűzött határidő első felében a bíróság illetősége ellen kifogásait az idéző bíróságnál benyújtani, mit ha elmulasztana, az illetőség ellen többé kifogás nem lehet. A bíróság az illetőségi kifogás felett azonnal határoz, s határozata a vádlóval és a vádlottal közöltetik. E határozat ellen a közlés megtörténtét követő három nap alatt semmiségi panasznak van helye a kir curia semmitő osztályához, mint semmitőszékhez ; a semmiségi panasz a további eljárást felfüggeszti és három nap alatt a semmitőszékhez felterjesztendő és ott azonnal elintézendő. 29. §. Ha a vádlott a maga védelmére tanukat vagy műértőket kíván az esküdt-bíróság elé rendeltetni, tartozik azokat a vádlevél vétele után helyben 3 nap, s a bíróság székhelyén kívül lakván legfelebb 6 nap, s illetőleg a hírlap hirdetés után 8 nap alatt a sajtóbiróság elnökének kijelölni, különben tekintetbe nem vétetnek. 30. §: A vádló s a vádlott által berendeltetni kívánt tanuk s műérték lajstroma, melyre a sajtóbiróság elnöke az általa kitűzött megjelenési napot feljegyzi, a bűnvizsgáló bírónak adatik ki, s ennek kötelessége a tanúkat és műértőket a kitűzött határidőre berendelni. 31. §. A vádlott védett, választhat, ha akar, s ezen védő nem ügyvéd is lehet. 32. §. A per felvételére kitűzött határidő elhalasztásának csak azon esetben van helye, ha a bíróság a vádlónak vagy vádlottnak e részben előadott okait érvényeseknek találja. Az ily indítvány legfeljebb a vádlevél felolvasásáig adandó elő, később tekintetbe nem jöhet, kivéve, ha az elhalasztások a tárgyalás folyama alatt merül fel. 33. §: a törvényhatóságok elnökei, mihelyest a bíróság elnökének értesítését veszik, az illető esküdtszéki, osztályokat azon sorban, mint ez a 11. §-ban megszabva van, a tárgyalásra kitűzött napra berendelik. 34. §: A meg nem jelent vagy idő előtt s a bíróság elnökének engedelme nélkül eltávozott esküdt, ha kimaradásának vagy eltávozásának nyomós okát nem adhatja, 100 forintig terjedhető bírságban marasztaltatik el ugyanazon biróság által. Az elmaradt esküdt a marasztaló határozat vételétől számított 14 nap alatt igazolását a biróság előtt előadhatja, mely fölött a biróság végérvényesen határoz. Az elmarasztalt vagy eltávozott esküdt azonnal a 38. §. rendelete szerint helyettesítendő. 35. §. Megérkezvén a tárgyalás napja s órája az ülés megnyitása előtt, de a közvádlónak s a vádlottnak és védőjének, ha ilyen van, valamint a szolgálatra berendelet esküdtszéki tagoknak, akiknek névsora már legalább két nappal azelőtt mind a közvádlóval, mind a vádlottal elnökileg közöltetett, jelenlétökben a bíróság elnöke felolvassa a szolgálatra berendelt esküdtszéki tagok neveit, hogy ekképen mindannyiunk jelenlétéről meggyőződjék. 36. §. Ha a vádlott a tárgyalási napon meg nem jelenik és halasztás sem kéretik, vagy a kért megtagad.