Székely Hirlap, 1874 (6. évfolyam, 52-104. szám)
1874-07-01 / 52. szám
VI. évfolyam 19083 52 Ш.______M.-Vásárhelytt, szerda, julius 1. 1874. # SZÉKELY ETET,A ?. Politikai és társadalmi lap s a „Jogász-Egylet“ közlönye. Szerkesztői szállás : Kazinczy-utcza 808.. sz. hová a lap szellemi részét illető czikkek küldendők. Kiadó-hivatal : A főtanoda könyvnyomdája, hova az előfizetési pénzek és reclamatiók küldendők. Hirdetési célj: Egy háromszor hasábozott garmond sor ára 6 kr; bélyegiítetek miden hüirdetés után külön 30 kr. Hirdetéseket elfogad: helyben a kiadóhivatal; Pesten: Lang Leopold, ( Erzsébet tér, 9. sz.) Bécsben Hausenstein és Vogler (Neu-Markt 14. sz.) Megjelenik a lap minden szerdán és szombaton egy egész ivén. ELŐFIZETÉSI ÁR: Félévre..........................................3 írt. Negyedévre.....................................150 kr. Jogász-egyleti tagok számára: apr.—decz...............................150 kr. ч díj Előfizetési felhívás: „SZÉKELY HÍRLAP“ politikai, társadalmi és a maros-vásárhelyi „Jogász- Egylet“ közlönyének 1874. évi második félévi folyamára. Előfizetési díj : Jul.—decz. hat hóra 3 frt — kr. Jul.—sept. három hóra 1 „ 50 „ Az előfizetési pénzeket kérjük postaival ványnyal Maros-Vásárhelyre az ev. ref. főtanodai könyvnyomdába, a ..Székely Hírlap“kiadóhivatalának küldeni. A lap kiadását f. évi julius 1-én kezdve, helyi ref. főtanodai könyvnyomdász Imreh Sándor vette át, kihez az előfizetési pénzeken kívül a felszólamlások és a lapba beiktatandó hirdetmények is küldendők. A székely egylet gyűlése Pesten. A székely-egylet alapítói és számos ügybarát gyűlt össze a múlt héten Pesten a képviselőház egyik helyiségében, hogy tanácskozzanak azon módok felett, melyek a székelyek anyagi és szellemi érdekeinek támogatása és előmozdítása tekintetében szükségesnek látszanak. Hajós János elnök megnyitván az ülést, jelenti, hogy az előmunkálatok megtételére kiküldött tizenötös bizottság jelentésével elkészülvén, az a gyűlés elé fog terjesztetni. Ezen, Ugron Gábor által szerkesztett jelentésből kiemeljük a következőket: A jelentés három részre oszlik ; az első része a székelyföld művelődési és anyagi bajait és ennek okait sorolja elő; a második rész e bajok orvoslására kellő intézkedéseket hoz javaslatba; a harmadik azon orgánumokat tárgyalja, melyek a szükséges segélyt nyújtani, sáltalában intézőleg eljárni hivatva lennének. Ami a szellemi állapotokat illeti, a jelentés szomorúan constatálja, hogy a haladás e tekintetben nagyon csekély. Ennek okát az értelmiségi kivándorlásban, az iskolák hiányosságában, s a jólét csekély mérvében keresi. A jelentés kiválólag a szakoktatás szükségességét hangsúlyozza. Az anyagi bajok egyik oka a székely örökösödésnek eltörlésében fekszik, amennyiben mindkét nemre egyenlő örökösödési rendszer lépett életbe ; másik oka az úrbéri ügyek rendezetlenségében keresendő. — Ehez járulnak a rosz termés, a pénzügyi válság, mely a székelyföldre is elhatott. Eddig a székelyföldön a gabona árát a termelési költség szabályozta, most azonban ehez a concurrentia is járult, minek következtében a termékek ára nagyon hanyatlott. A jelentést erre nézve szükségesnek tartaná, ha a székelyföld lakói a gabonatermelési rendszerről átmennének az állattenyésztési gazdaságra, mely téren a székely a versenyt kiállhatná. Ezen tenyésztésre azonban átmenni igen bajos addig, mig tőkeképződés nincsen és a hitelügy a székelyföldön rendezve lesz. Egyik hátránya ezen átmenetnek ezen kívül még a birtokviszonyok rendezetlensége. E mellett nincs mezei rendőrség; az erdőkben az enyészet és pusztítás gazdálkodik, s nem az emberi okoskodás és számítás . Kiveszőben van a székely lófaj is, mert a nép a keresztezésre nem volt elég figyelemmel. A szarvasmarha és juhtenyésztés elhagyatott állapotban van, mert nem elég gond fordíttatik reája. Ezen az állomány szaporítása, okszerű tenyésztési rendszer behozatala és a székely juhtúrának kereskedelmi czikké képesítése által vélt jelentés segíteni. A haltenyésztés szegény, a szőlőművelés és bortermelés pedig nem felel meg a kívánalmaknak. A népipar nem hódít magának területet és sem a munkára, sem az alakra nézve nem finomabb, mint azt, átörökölte őseitől. A kézműipart nagyon nyomja ennélfogva a gyáripar és a fejlettebb háziipar. A székelyföld kereskedelmi hivatása a keleten van ; ennélfogva a teendő e tekintetben az, hogy a nép ízlése nemesit tessék, s a kelet igényeivel megismertessék. Mind e bajok orvoslására a jelentés czélszerűnek tartaná főreális felső népiskolák és egy női tanítóképezde felállítását. A felsőbb népiskolák az iparos és földművelési szakokat is magukban foglalnák. Ezen kívül minden székely törvényhatóságban egy nőnöveldét kellene felállítani. Ezen czél elérése tekintetében egyletek volnának alakítandók. E mellett egy székely múzeum felállítását tartja e jelentés czélszerűnek, mely kiválóan a székelyföldi leleteket foglalná magában. A mi hiány az állattenyésztés, ipar- és gazdálkodás tekintetében észlelhető, legczélszerűbbnek tartaná a jelentés : oktatás, vándortanárok kiküldése, kereskedelmi ügynökök alkalmazása s hasonlók által megtenni mindazt, mi a székely nép anyagi felvirágzására nézve kívánatos. A hitelügy tekintetében takarékpénztárak felállítása javasoltatik, iparsegélyző egyletekkel és 10 krajczáros népbankkal kapcsolatban. Ha e terv sikerülne, egy földhitelintézet felállítandó, melyre vonatkozólag Temesváry László részletes tervet terjesztett elő. E hitelintézet nagyobb székely birtokosoknak adna kölcsönt és megvásárolván a székelyföld szomszédságában nagyobb javakat, a székelyek egy vidékre való kitelepítése által a kivándorlást megakadályozná. A jelentés tudomásul vétetett, s az alapszabályok csekély módosításokkal elfogadtattak. A terv kivitele az eddig működött bizottságra bizatott Országgyűlés. A képviselőháznak 24-iki gyűlésén a Miskolcz városi derék képviselők avattak babérokat Legelébb Dálnoki Barna indítványát, a végrehajtói intézmény módosítása tárgyában fogadta el a ház,poránszki javaslata ellenében. „Azután élvezettel hallgatta végig Horváth Lajos beszédét, ki mint a központi bizottmány előadója, az incompatibilitási törvényjavaslatot „indokolta.“ Szónoklata, mely a parlamenti magaslaton áll, a régi időket juttatja eszünkbe. Valóban szebb, higgadtabb, tárgyilagosabb beszédet ritkán láttunk a magyar képviselőház emléklapjain. Hihetőleg mérséklete, s az imconpatibilisek iránt kitüntetett kíméletessége volt az ok a miért az ellenzék némi támadást intézett ellene; mindazonáltal lényegében az is elfogadta. Általában az egész ülésen meglátszott az indokolás szelleme, az általános vitában szintúgy, mint a részletesben. Még a szélsők is röviden, s a tárgyhoz szóltak. A 1. javaslat ellen a jobboldalról Paczolay, Kégel és Justh beszéltek, egyik-egy, a másik más szempontból támadva meg azt. Josth szerint teljességgel nem liberális dolog a választók jogát megszorítani. Érkövy a magyar históriából vett adatokkal verte vissza a támadást. Az eredmény az lett, hogy a törvényjavaslat országgyűlésünkön ritka nagy többséggel elfogadtatott. Milyen jó lenne, ha valamely állapot meghatározására egy jelenséges is elég volna! Ez esetben hajlandók lehetnénk hitelt adni a kegyes lelkek „egy akol és egy pásztorból alakított szép ábrándjának, oly nagy volt a higgadtság, oly általános az egybeolvadás. Hanem hát lementével a napot, tárgyalássán a képviselőházat ! Másnap — 25-én — négy egész óra alatt már nem tudott tovább menni, minthogy elfogadta a második szakaszt, melynek minden pontja újból, meg újból vita tárgyává tétetett. Volt módosítvány is quantum satis, azonban ezeket, mint azokat bízvást mellőzhetjük. Az incompatibilitási törvényjavaslat felett folytatott vita a harmadik nap — 26-án csakugyan véget ért. „Az általa sújtott minden rendbeli képviselőket — mondja a „Ref.“ — lehet osztályozni tisztességesekre és nem tisztességesekre. A tisztességesek vagy általában meg sem jelentek a házban, vagy ha igen, nem szavaztak, a vitában részt nem vettek, avagy, ha nyilatkoztak is, azt oly modorban tevék, mely mindenkit meggyőzött önzetlenségükről; a nem tisztességesek eljöttek, agitáltak a javaslat ellen, maguk nem szóltak, de másokat beleugrattak „pro domo,“ s mikor látták, hogy mindez nem használ, minden túlzó és hóbortos indítványra rászavaztak, hogy igy ad absurdum vigyék az egész incompatibilitást.“ Nagyon óhajtandó volna, ha ezen törvény ostor lenne, melylyel az iparlovagok, s tisztességesen megélni nem tudó politikai proletárok kikergettetnének az országházból. Faxit deus. Biztosítási végrehajtás újított perben. Az ezen jogintézményre vonatkozó kérdést óhajtván taglalás alá venni, smég inkább azt a szakvitatkozás tárgyává tenni — előrebocsátjuk magát a jogesetet, mely arra legközelebb alkalmat szolgáltatott. Cs... községben N. ellen M. bitói végrehajtást foganatosittatván, perbeli követelése kielégítésére az alpe