Székely Hirlap, 1874 (6. évfolyam, 52-104. szám)

1874-09-26 / 77. szám

VI. évfolyam 77. sz­­.­Vásárhelytt, szombat, szept. 26. 1874 SZÉKELT HÍRLAP. Politikai és társadalmi lap s a „Jogász-Egylet“ közlönye. Szerkesztői szállás: Szent-Miklós-utcza 791.. sz. hová a lap szellemi részét illető czikkek küldendők.­­­iadó-hivatal : A ref. főtanoda könyvnyomdája, hova az előfizetési pén­zek és reclamatiók küldendők. Hirdetési díj: Egy háromszor hasábozott garmond gór ára 6 kr; bélyegilleték miden hirdetés után külön 30 kr. A hirdetési díjak előre fizetendők. Hirdetéseket elfogad, helyben a kiadó­hivatal. Pesten: Lang Leopold, (Erzsébet tér, 9. sz.) Bécsben Hausenstein és Vogler I­en-Markt 14. sz.) Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy egész ivén. ELŐFIZETÉSI ÁR: Félévre...........................................3 frt. Negyedévre................................1­­­50 kr. Előfizetési felhívás. „Székely Hírlap“ politikai, társadalmi és a maros-vásárhelyi „Jogász-Egylet“ közlönye. 1874. évi okt.—decz. negyedévi folyamára. Előfizetési dijs Okt.—decz. három hóra 1 „ 50 „ Az előfizetési pénzeket kérjük pos­tautalványnyal Maros-Vásárhelyre az ev. ref. főtanodai könyvnyomdába, a „Székely Hírlap“ kiadóhivatalának küldeni. A lap kiadását f. évi július 1-én kezdve, helyi ref. főtanodai könyvnyomdász Imreh Sándor vette át, kihez az előfizetési pén­zeken kívül a felszólamlások és a lapba beiktatandó hirdetmények is küldendők, egyének, kik ezzel megküzdöttek s ma is küzde­nek. A nép bizalma, a nép becsülése lelkesíti pályáikon. De a helyzet nehéz, az eredmény cse­kély ! Majd minden intézkedésben látszik a szabad szellem működése és azon czél, mely a kor szín­vonalára törekvésben áll; de másfelől ott rejlik azon speciális jelleg, mely új életünk kezdetle­gességének világos ki­nyomata. E kettős irány egyenlőtlen keresztülviteléből foly aztán az, hogy az intézkedések legnagyobb része rövid idő múlva inpracticusnak tűnik fel s új alapon kell az építést kezdeni. Ez tehát fő­­oka összes zilált állapotunk­ és lassú haladásunk­nak, melyet csak fejlettebb állapotban és úgy távolíthatunk el, ha főleg a szakértők valódi s gyakorlati szakismeretre tesznek szert, hogy így az, mi kezdeményezésük tárgyát képezi, biztos meggyőződésből származzék, s ez által az a végre­hajtásnál bírja a kellő határozottságot, s erélylyel tudja bölcs intézményeit az állam javára érvé­nyesíteni. *__ M.-Vásárhely, 1874. szept. 25-én. Határozottság tetteinkben. Ez az, a mi föl­emel; ez az, a mi akaratunk külsőitését sikerre vezeti. A határozottság azonban azon biztos meg­győződés kifolyása, mely az elmélettel kapcsola­tos gyakorlat alapján származik. E két tényező együttes összműködése képes megadni azon szi­lárdságot, azon hatalmas erőt, mely biztosságá­nak érzetében önmagának érvényt emelni tud. S ha ily gondolattal tekintünk végig hazánk kez­detleges viszonyain , ha fölmerül olykor a végre­hajtó hatalom azon látszólagos hiánya, mely az erélyt nélkülözni kénytelen, ezt nem az akarat, hanem azon biztosság hiányának kell tartanunk, mely az egyedüli elmélet szüleménye. Ha végig tekintünk azon iszonyú tömkele­gen, mely igazságszolgáltatásunk terén oly ho­mályba burkoltnak tűnik fel , ha megnézzük nem­­zetgazdászati viszonyaink kellemetlen helyzetét, mely annak jövedelmezőben állapotában rejlik ; vagy tekintsünk oly sokféleképen forgatott nép­nevelési intézményeinkre és közigazgatásunkra , mindenben csak egy hiány mutatkozik : a hatá­rozottság, a biztosság hiánya. S ez a dolog természetes rendjéből követ­kezik. A bénult állapotból fölszabadított nemzet kormányférfiait nem vádolhatjuk a mulasztással. Kettős út állott előttük: a nép fejlettségéhez és viszonyaihoz mért fokozatos haladás, de egyszer­smind a mivelt kor igényeinek figyelemben tar­tása. Óriási erőre volt szükség. Voltak és vannak — a m. kir. igazságügyminiszter az ósz­­e. t. kir. törvényszékhez és telekkönyvi hatósággal fel­ruházott kir. járásbíróságokhoz következő körrendeletét intézte. A m. kir. pénzügyminisztérium értesítése sze­rint a kir. törvényszékek és telekkönyvi hatósággal fel­ruházott járásbíróságok, az ingatlanok iránt kötött jog­ügyletekről rendszerint csak akkor értesítik az illeték­­szabási hivatalokat, midőn egyúttal a telekkönyvezés is elrendeltetett; ellenben, ha a telekkönyvi átírást alaki, vagy egyéb hiányok miatt megtagadni kényszerülnek, a jogügyleteknek illetékszabás czéljából való közlése is el­marad. Miután ezen eljárás az illetékkiszabás késleltetése miatt az államkincstár károsodását vonja maga után, hivatkozással a törvényesített illetékszabályok 76., 78. és 79. §§-aira és utalással a 146. és 248. §- ban megálla­pított felelősségre; utasítom a (czímet), hogy az ingat­lanok tulajdonjogának, vagy haszonélvezetének átruházá­sát tartalmazó jogügyletekről, tekintet nélkül arra, vájjon a telekkönyvi bejegyzés feltételei fennforognak-e, vagy sem? az okirat másolatának s a telekkönyvi bennhagyó, vagy megtagadó végzésnek áttétele mellett, az illeték­kiszabási hivatalokat mindenkor értesítsék. Budapesten, 1874. évi szept. hó 17-én. Dr. Pau­­er Tivadar, s. k. —Az általános törvényszéki szünet kér­déséhez. Az igazságügyminiszter az ország összes tör­vényszékeihez azt a kérdést intézte: nem volna-e kívá­natosabb és czélszerűbb a bíráknak jelenleg fennálló sza­badságolási rendszere helyébe a nyár bizonyos idején át általános törvényszéki szünetet léptetni életbe. E kérdés tárgyalására a pesti kir. törvényszék Sárkány József el­nöklete alatt teljes tanácsülést tartott. Hosszabb meg­vitatás után a főkérdés szavazás útján döntetett el, míg a miniszteri leiratnak terv kivitelére vonatkozó részletei egy bizottságra hagyattak. A törvényszéki szünet kívá­natosnak és kivihetőnek mondatott , a fenyítőtörvény­­székre nézve azonban a szavazatok egyformán­ megosz­lottak, s az elnök véleménye úgy dönté el a határozatot, hogy a fenyitő osztálynál a törvényszéki szünet nem ajánlható. Jogi szemle. Törvényszéki csarnok. Farkas Béni s társainak rablógyilkosság, tolvajság s több más bűntetteiben, 1874. szept. 21-én kezde­tét vett végtárgyalás folytatása. A végtárgyalás folytattatik 22-én d. e. 10 órakor. A mai napra kitűzött tény az Újnémethiben Szász Sámuel kárára elkövetett rablógyilkosság. Vádlottak padján ül: Pa­d­k­a­s Béni, F­roch­m­an­­lich Herman, Róth Jákob, Koppel Schmied­sheim és Schnitz Márkusné , mint védő­ügyvédek vannak jelen: Szentmik­­lósy K., Kuti A., Szabó J., Dicső J. és Blumen­feld József. Az eset érdekességénél fogva még a tegnapinál is nagyobb közönség jelent meg. A fennebb jelzett rablógyilkosság tényállása rövid­ben következő : Far­kas F, F­roch­m­an­­­i­ch H., Octáva F., Urtnberger Sámuel és egy magyarországi fiatal barna zsidó. 1867-ben az izraeliták sátoros nagy ünnepét, itt M-Vásárhelyen a „Fehér bárány“ czimü vendéglőben töl­tötték, mely alkalommal ők több gonosz tervet forraltak. Az ünnepek végével Jutkovich H. is megérkezett, s hogy tervüket czélszerűbben s gyorsabban hajthassák végre. Farkas B. és Jutkovich a Mezőségről, Egerbegy községéből, egy pár lovat loptak s azokat ide Maros- Vásárhelyre szálliták. Említett év október 22-én este innen Kolozsvárnak indultak, s Kolozsváron keresztül Nagybánya felé Szath­­márnémetibe mentek, azon szándékkal, hogy Új­né­me­th községében ottani gazdag birtokos Szász Sámuelnél tolvajságot, rablást, avagy rablógyilkosságot kövessenek el. Október 29-én Szathmárra érve, Grünberger Samu­s az ismeretlen magyarországi fiatal zsidó a város foga­dójában elmaradván, a többiek innen a nem távol levő Beregszász községébe, az ott épen akkor tartott or­szágos vásárra rándultak, s innen visszatérve Vári köz­ségébe — miután innen ismét egy pár lovat szereztek. — Koppel Schmied Cheimot is maguk mellé véve Szathmárra tértek vissza, s miután itt maradott két tár­sukat föl nem lelték, ott nem sokat szemetezve Erdőd­ és Gyöngyön keresztül Alsó-Szoporon állapodtak meg, hol a találkozási tervet s a merénylet részleteit megbe­szélve, november 4-én az egész nyolcz főből álló társaság az új németi réten találkozott. Ezen réten megállapodva, közülök három, élükön Farkas Bénivel, este felé be a faluba indult kémszem­lére, de Szász Samu udvarában még ekkor világosságot és egy nőszemélyt vevén észre, csakhamar visszatértek a réten várakozó társaikhoz. Kevés idő múlva ismét megindult a kémcsapat Szász udvarházához, ekkor látták az épen Nagy­ Károly­­ból a vásárból visszatérő házigazdát, ki lefekvéshez ké­szült, s fedezték fel, hogy az istálló előtt egy férfi cse­léd is alszik. Tervüket valószínűleg már ez alkalommal végre­hajtják, azonban az úton valami marhák közeledését ve­vén észre, a jó madarak egy része — köztük Krohmanlich és Róth J. egy átellenben nem messzi eső sikátor gyepes árkába vonták meg magukat, s mivel az ökröket hajtó béres itatás végett épen azon sikátoron haladott ki, hol ők elrejtőzve voltak ; de másfelől, mivel e közben az idő is előre haladott, a tény elkövetését másnapra halaszták, s Alsó-Szopor községébe tértek vissza.

Next