Székely Hírmondó, 1996. március-június (1. évfolyam, 1-8. szám)

1996-03-15 / 1. szám

A FIDESZ KÉZDIVÁSÁRHELYEN Március 7-8-án rangos vendégei voltak Kézdivásárhelynek: az egyik legjelentősebb magyar ellenzéki párt, a FIDESZ - Pol­gári Párt vezető személyiségei, köztük Orbán Viktor pártelnök. Március 7-én este a Művelődési Ház zsúfolásig telt kistermében lezajlott fórumon a párt poli­tikájának, célkitűzéseinek a ha­táron túli magyarságra vonatkozó aspektusait érintő kérdéseket vitatták meg. Ezenkívül szó esett a FIDESZ és az RMDSZ között felmerült nézeteltérésről, vala­mint a Szőcs Géza körül kirob­bant botrányról is. Amit végkövetkeztetésként levonhatunk: a FIDESZ­­ mindaddig nem támogatja a román-magyar alapszerző­dés aláírását, amíg a román fél be nem bizonyítja, hogy ré­széről meg­van a politikai akarat a kisebbségi magyarság helyzetének megfelelő szintű rendezésére;­­ a magyarországi kárpótlási törvényt sok szempontból rossznak tartja; a párt erede­tileg a készpénzben történő kárpótlást javasolta;­­ egymagában nem tartja elég erősnek magát ahhoz, hogy a legközelebbi választá­sok után kormányt alakít­hasson; ehhez a magyar ellenzéki pártok összefogására lenne szükség (amihez adottak a lehetőségek); - a jelenlegi magyar kormány külpolitikai vonalvezetését rossznak tartja, főként ami a kisebbségben élő magyarság­hoz való viszonyulását illeti (pl. sokkal jobban és hatéko­nyabban kellene támogassa a határon túli magyarságot); - nem tartja helyesnek, hogy a romániai magyarok esetleg kettős (román és magyar) ál­lampolgársággal rendelkezze­nek, mert az­­ Orbán Viktor Elmúlt a farsang, lehullt a maszk Szellemidéző műalkotások (folytatás az 1. oldalról) Józsa Irén, tanárnő: Ahogy a képzőművészeti alkotások szellemet idéznek, úgy a megnyitón elhangzott műsor is szellemidézés volt. Széchenyi, Eötvös József, Bajza József, Táncsics Mihály szellemét idézték a versek és a dalok. Engem meglepett, hogy ennyi ember gyűlt össze a megnyitóra, úgy látszik, sokan belső kötelességüknek érez­ték, hogy eljöjjenek. Hiszen ez hozzátartozik március 15-e megünnepléséhez. Vetró András, képző­művész: Március 15-nek az ily mó­don történő megünneplése e­­yedü­lálló, és ezt Kézdivásár­­ely vállalta fel. Azt hiszem, erre a tárlatra büszke lehet a város is, mi is. A megnyitón jelen levő népes közönség azt igazolja, hogy tradícióvá vált. Számomra külön ünnep volt a megnyitó, ugyanis ez az első alkalom, hogy családom min­den tagja a kiállítók között szerepelt Ábrahám Jakab, képzőművész. Két egyéni tárlatom is volt már Kézdivásárhelyen, úgy érzem, engem is befogadtak ebbe a közösségbe. Most az ünnep előtt olyan grafikával tisztelgek, amellyel nem a for­radalom valamely személyi­ségének állítok emléket, in­kább március 15-e jelképét próbáltam megfogalmazni: a jövőbe vetett reménységet. Közvélemény JELEN ÉS JÖVŐ MEZSGYÉJÉN* Ambrus Ágnes - tanárnő: 1. Optimista természetű va­gyok, ám mégis azt kell mondjam: nem túl rózsásnak. A világpolitika alakulása, az orosz szféra újbóli terjesz­kedése a Balkán felé (és Erdély a Balkán része!) sze­rintem kevés jóval kecsegtet. Ennek ellenére bízom a romá­niai magyarság jövőjében. 2. Amitől leginkább tarta­nunk kell, az az önmor­zsolódás. 3. Tíz év múlva is ünnepelni fogunk, de talán nem ilyen hittel és nem ilyen sokan. Csurulya Csongor - diák: 1. Jövőnk építését alapszin­ten kell kezdjük. Tehát ha én valakivel megcsinálok vala­mit, s az példaértékű, akkor az mást is motiválhat. Addig ne ugasson senki másra, amíg nem tett valamit... 2. Én leginkább az "eleuró­­paiasodástól" félek. Ezt nem úgy értem, hogy ne integrá­lódjunk, hanem egyszerűen ne vegyük át azt azt a sivár életformát, amilyenben ők, az "európaiak" élnek. 3. Tíz év múlva ez a nap teljesen hétköznapivá válik. Kovács Csaba - az RMDSZ szervezési elnöke: 1. Ahhoz, hogy pozitív ered­ményt lehessen felmutatni, két fél kell. Márpedig a többségi nemzet semmilyen hajlandó­ságot sem mutat a megegye­zésre. 2. Nem tudok egyetérteni az­zal, hogy a német-francia megbékélési modellt erősza­kolják ránk. 1. Milyennek látja az erdélyi magyarság jövőjét? 2. Ön szerint mi árnyékolhat­ja be ezt a jövőt? 3. Vajon tíz év múlva is így fogjuk-e ünnepelni március 15-ét? Ez nem talál a mi helyze­tünkre,nem vezethet ered­ményre. 3. Úgy vélem, tíz év múlva is ünnep lesz március 15-e, de csak akkor, ha a mai fiatalok átveszik tőlünk a stafétabotot. Szabó Szende­­ a Művelődési Ház munkatársa: 1. Nekünk kell kezdemé­nyeznünk minden olyan változást, ami jobb irányba te- kérdezett: Luka Mária A FIDESZ erdélyi körútjával egyidőben jelent meg a hazai magyar lapokban Ábrahám Dezsőnek, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt elnökének a közleménye, amelyből az tűnik ki, hogy Szőcs Géza 13,7 millió forint hollétéről nem számolt el az Alapítványnak. Szőcs a kérdés ilyennemű beállítását politikai ellenfelei "mesterkedésének" tartja. szerint­e bizonyos területek­nek a magyarság általi kiürí­tését eredményezné. Lapunk kérdéseire válaszol­va Orbán Viktor elmondta: Azzal, hogy Szőcs Gézát jelölte a Hungária közalapít­vány ellenőrző bizottságába, a FIDESZ azt tartotta szem előtt, hogy "még egy erdélyi személyiség legyen a DUNA TV körül". Akkor még nem tudhatták, hogy az RMDSZ egykori ügyvezető elnökének személyét ilyen támadások fogják érni. De e támadások hátterében egyébként is az RMDSZ belső konfliktusai húzódnak meg. A FIDESZ és az RMDSZ közötti nézetel­térés - Orbán szerint - bizo­nyos félreértésekből fakad, nem mély gyökerű, s éppen ezért könnyen el lehet simítani. FORUM (folytatás az 1. oldalról) Nem áll pártpolitika szolgálatá­ban, nem képviseli intézmények, csoportok vagy egyének a közös­séggel nem egyeztethető érdekeit. Sajátos arculatú, egyéniségű kíván lenni, és akkor látja beteljesedni ál­mát, ha megjelenése napján hosszú sorok kígyóznak majd az újságál­­dák előtt. És ha büszkék lesznek rá az Olvasói. Természetesen nem véletlen, hogy éppen ma, március 15-én je­lent meg az első szám. A lapelőd, a Fogarasi János szerkesztette Székely Hírmondó éppen 1849-ben jelent meg, "a küzdelem, a szabad­­ság nemes harcának korában, amikor "székely földünk fegyveres**'' fiai elszánt lelkesedéssel igaz' ü­­gyünkért csatára keltek". Bizonyos fokú párhuzamot vélünk felfedezni a múlt küzdelme és jelenlegi hely­zetünk­ között: a háborút - és mi ebben látjuk március 15-e jelkép­értékét - ma is meg kell vívni. Bár a tét sokkal nagyobb, megmarado­­t­tunk, magunkévá kell tegyük az akkori Székely Hírmondó optimiz­musát: jó harcunk megharcolhatá­­sában, ha... Isten velünk, a győ­zelem bizonyos, mert az nem ma­gunk hanem az igazság, a jó ügy és honérdek győzedelme. " Egy valamit viszont nem szeret­nénk lapelődünk örökségéből át­menteni: reméljük, hogy ez a Székely Hírmondó nem csak négy szám, illetve 11 nap erejéig lesz életképes. Ez mindannyiunknak érdeke, velheti jövőnket. 2. Abban látok nagy ve­szélyt, hogy egyre jobban el­­burjánzanak a különféle ellené­­ p­ártok. Jogosan félek att­ó­lgy ez Kézdivásárhelyt is­­ megtörténhet. 3. Nem hiszem, hogy sokez­res tömegben ünnepelnénk tíz év múlva, de adja Isten, hogy tévedjek. Török Sándor­ alpolgármester: 1. Akkor látok biztos jövőt, ha a romániai magyarságnak sikerül kiharcolnia iskoláit. A biztos jövő érdekében meg kell valósítanunk az autonó­miával kapcsolatos törekvé­seinket is. Hiszem, hogy mindez sikerül, ha szándé­kaink mellett kitartunk. 2. Az erdélyi magyarságnak csakis önmagától, most érez- l­hető passzivitásától kell tartania. 3. Optimista természetem miatt biztos vagyok abban, hogy tíz év múlva is lesz ünnepség, legalább annyi résztvevővel, mint eddig. Eh­hez viszont sokkal jobb tech­nikai szervezésre lesz szükség.

Next