Székely Hírmondó, 1997. október-december (2. évfolyam, 20-26. szám)

1997-10-04 / 20. szám

_______­__|_­ D­Ó 2. ÖNKORMÁNYZAT A tulajdonosok társulásának megalakulására összehívott első szervezési összejövetel után évente legalább egyszer meg kell tartani a társulás tagjainak a köz­gyűlését. A közgyűlés a tulajdono­sok társulásának összes tagjaiból áll. A társulás speciális össze­jöveteleit bármikor összehívhatja a végrehajtó bizottság, vagy össze­hívhatják a tulajdonosi rész­hányadok legalább 20 százalékát képviselő lakások tulajdonosai. A tulajdonosok társulásának bármely összeüléséről a megtartása előtt legalább 10 nappal értesíteni kell az összes tulajdonost. A tulajdonosok társulása a személyesen jelen levő vagy képviselt tagjai legalább kéthar­madának a jelenlétében fogadhat el döntéseket. A gyűlést fel lehet függeszteni és ismét össze lehet hívni, ha nincs meg a kvórum. Az ismét összehívott gyűlésen, ha a tulajdonosok társulása összes tag­jainak az összehívása bizonyít­ható, a döntések a jelen levő tagok számától függetlenül fogadhatóak el. A tulajdonosok társulásának gyűlésében a döntések elfogadá­sakor figyelembe kell venni a következőket: mindegyik tulajdonos szavazata egyenlő értékű a közös tulajdonból általa leírt hányad­résszel; - a tulajdonost képviselheti egyik családtagja, vagy aláírt meghatalmazással rendelkező, a nevében szavazó képviselője; - a tulajdonosok társulásának valamely tagja írásos meghatal­mazás alapján legfeljebb egy távollevő tagot képviselhet; - egyenlő szavazatszám esetén az elnök szavazata a döntő. A társulás döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel fogadják el. A tulajdonosok társulásának feladatköre a következő: - elfogadja és módosítja a bevételi és kiadási költség­­vetéseket és a forgóalapot, a laká­soknak és a lakástól eltérő rendel­tetésű helyiségeknek a tulajdono­saitól beszedi a közös költsé­gekhez való szokványos és speciális hozzájárulási hányadokat - alkalmazza és tisztségéből felfüggeszti a tulajdon admi­nisztrátorát, vagy a többi tiszt­viselőt, illetve alkalmazottat, az épület megfelelő adminisztrálása és működése céljából; - saját nevében vagy a lakások tulajdonosai nevében pereket indít és ezeken védelmezi az épülethez fűződő érdekeket; - az épülethez fűződő érdekek szolgálatában a saját nevében vagy a lakások tulajdonosainak a nevében szerződéseket köt és kötelezettségeket vállal; - szabályozza a közös tulajdon használatát, karbantartását, javí­tását, helyettesítését és módosí­tását; - elfogadja vagy módosítja a döntéseket, a szabályokat és szabályzatokat; - naprakészen tartja az épület műszaki könyvét; - az épület fennállásának egész időszakában biztosítja az épület időbeni viselkedésének a megfi­gyelését; - eleget tesz a társulási mege­gyezés vagy a lakástulajdonosok szavazata révén reá ruházott egyéb feladatoknak. Abban az estben, ha a tulajdo­nosok társulásának valamely dön­tése ellentétben áll a törvénnyel, a társulási megegyezéssel vagy ter­mészeténél fogva károkat okozhat a lakástulajdonosok kisebbsé­gének, a döntés érvényességét az elfogadásától számított 60 napos határidőn belül bírósági úton megtámadhatja bármely tulajdo­nos. A perindítás csak akkor szakít­ja meg a döntés végrehajtását, ha a bírói hatóság elhatározza az illető döntés alkalmazásának felfüggesz­tését. Az épületek közösen használt részeivel és berendezéseivel való megfelelő gazdálkodáshoz szük­séges személyzet egyéni munka­­szerződéssel vagy polgárjogi megállapodással alkalmazható, egyezkedés útján megállapító,, feltételek szerint. Ez az oldal a Polgármesteri Hivatal fizetett hirdetéseként jelenik meg. Összeállította: Jan­­csó István VINDÍQIK fl VÁROSIN Szeptember 21-23. között Kézdivásárhely vendége volt Szabó Gyula, Gyöngyös - Kézdi­vásárhely testvérvárosa­­ pol­gármestere, Barabás Gyula önkormányzati képviselő, illetve Gyöngyös osztrák testvérvárosá­nak polgármestere, Paul Danik, valamint Karl Theodor Haller alpolgármester. A vendégek a testvérvárosi kapcsolat jövőbeni távlatairól tanácskoztak. TimitlCSÜLÉS Szeptember 25-én rend­kívüli tanácsülést tartottak Kézdivásárhelyen. A tanács­ülésen egyetlen napirendi pon­tot vitattak meg, amely a hitelek egyik fejezetből a másikba történő átutalásával volt kap­csolatos. A határozattervezetet Dr. Szigethy István polgármester terjesztette elő. A jelenlevő 15 tanácsos egyöntetű szavazattal elfogadta. fl­LflKflSTULflJ DOHOSOK JOGAI ÉS ÖfLfZfTTSÉGfl c A lakás tulajdonosa köteles saját költségén megfelelő állapot­ban tartani a lakást. Egyetlen tulajdonos sem sértheti meg a közös vagy egyéni tulajdonjogot, és nem okozhat ártalmat neki. A tulajdonos köteles 15 napos előzetes értesítéssel belee­gyezni, hogy a társulás képviselője belépjen a lakásba, ha szük­ségessé válik a közös tulajdon csak lakásból hozzáférhető részeinek a megvizsgálása, javítása vagy helyettesítése. Kivételt képeznek a sürgősségi esetek, amikor nincs szükség előzetes értesítésre. A közös tulajdon adminisztrálása, karbantartása és javítása a társulás feladatát képezi, az említettekkel kapcsolatos kiadások pedig közös költségeket képeznek. A tulajdonosok társulása e szolgáltatások végzésére illetve szállítására más személyeket alkalmazhat, illetve szerződést köthet. A tulajdonosok társulása szavazattöbbséggel intézkedéseket foganatosíthat az épület kényelmi fokának és hatékonyságának a javítására. A fontosabb berendezések, így a vízmelegítő bojlerek, a központi fűtés, a víztartályok, a felvonók és a hasonlóan jelen­tős ellátmányok csak a tulajdonosok legalább 75 százalékos szavazattöbbségén alapuló jóváhagyásával cserélhetőek ki. A beavatkozások természetétől függetlenül figyelembe kell venni az egész épület harmonikus és egységes kinézésének megtartását. A tulajdonos a lakásban tökéletesítéseket vagy módosításokat eszközölhet az épület vagy más lakások szerkezeti integritásának veszélyeztetése nélkül. A tulajdonos csak a tulajdonosok társulásának előzetes bele­egyezésével változtathat a közös tulajdon aspektusán. Az egymás melletti lakásoknak az épület ellenállási szerkezetében nem tartozó falait az illető lakások tulajdonosai közötti megállapodással és a tulajdonosok társulásának értesítésével át lehet helyezni. A lakások és a közös tulajdon közötti, az épület ellenállási szerkezetében nem tartozó falakat csak a társulási megegyezés módosításával lehet áthelyezni. Ha valamely lakásnak a tulajdonosa vagy a nevében cselekvő bármely más személy károkat okoz a közös tulajdon bármely részének vagy valamely más lakásnak, az illető tulajdonosnak helyre kell állítania a rongálások előtti állapotot vagy fizetnie kell a javítási mug­álatokért.

Next