Székely Hírmondó, 1999. október-december (4. évfolyam, 39-52. szám)
1999-10-01 / 39. szám
Én, a Whiskys apja rév Csíkszeredái, négyemeletes A tömbházlakás legfelső folyolvasóján lakik a whiskys rabló édesapja, Ambrus Károly második feleségével, Burján Ildikóval. Mindketten nyugdíjasok, rendes lakásukat kiadták albérletbe egy katonatisztnek, hogy azzal is pótolják havi jövedelmüket. Látszik, hogy előző napi egyeztetésünk óta készült a beszélgetésre, mert jegyzeteket rak ki az asztalra. Az Én, a Whiskys is melléjük kerül. Aztán kitölt egy pohárral az ajándékba vitt muskotályból, s kérdezés nélkül mesélni kezd. Ambrus Károly 1934-ben született a Csíkszereda városától alig két kilométerre eső Fitódon. Innen származott első felesége, Csibi Klára is, akivel 1965 májusában fogadtak örök hűséget egymásnak. Négy évvel később a nő összeszűrte a levet férje egyik kollégájával, s mindketten Székelyudvarhelyre költöztek. Egyetlen gyermekük, Attila ekkor még nem töltötte be a második életévét. A Jehova Tanúi közé tartozó, csapodár asszony azóta még hét férfivel élt együtt hosszabb-rövidebb ideig, ma senki sem tudja, hol tartózkodik, nem szerepel a rendőrségi nyilvántartásban. A magára hagyott apára hatalmas felelősség szakadt, szerencsére a faluban élt még az édesanyja, így mindketten odaköltöztek. Attila nevelését a nagymama vállalta magára, ő járatta iskolába is, ott, Fitódon. „Egyik tantárgyból sem remekelt, de amit bevett a fejébe, azt megcsinálta. Ügyes, talpraesett gyermek volt. Templomba, vallásórára még el-eljárt, de otthon senki se látta imádkozni.“ Amikor a nagymama 1977 áprilisában meghalt, Ambrus Károly visszaköltözött a városba, s fiát a Gyereksétány utcában élő húga gondjaira bízta. Igaz, nem ingyen kérte, négyszáz lejt fizetett neki havonta, ami egy átlagos jövedelem egynegyedét jelentette abban az időben. Attilát a most Petőfi Sándor nevét viselő iskolába íratta be. Sokáig úgy tűnt, hogy a dolgok rendes kerékvágásban haladnak, ám 1982-ben sógora, Szabó László kijelentette, a fiú többé egy percet sem maradhat náluk. Arra hivatkozott, hogy tizenéves fejjel már nem aludhat tovább egy ágyban a lányával, s ráadásul az utóbbi időben egy-két dolog eltűnt a lakásból. Attilának tehát költöznie kellett, a Márton Áron Gimnázium bentlakása lett az otthona. Az unokatestvéréhez azonban továbbra is különös vonzalom fűzte, a letartóztatásakor nála talált pénzt állítólag neki szánta, bútorvásárlásra. Az első balhé Nem sokkal később, tizedikes korában történt meg a baj. Néhány barátjával betörtek a helybéli kötöttárugyár éttermébe, s ellopták egy héttagú zenekar teljes felszerelését. A nyilatkozatában azt vallotta, hogy együttest szerettek volna alapítani, a hangszereket viszont eladták, a pénznek nyoma veszett, ma sem lehet tudni, ki mire költötte. Attila italra biztosan nem, mert kocsmába nem járt, legfennebb sört ivott, s azt is csak ritkán. („Nem értem, hogyan szokhatott rá később a whiskyre, hiszen azelőtt még a szagát sem bírta.“) Talán lányokra, hiszen azokat nem tartotta távol magától... A balhét egyedül vitte el, mert tettestársai közül az egyiknek rendőrtiszt, a másiknak pedig párttitkár volt az apja. Ma is magas tisztséget töltenek be mindketten, nem tanácsos emlegetni a nevüket, így a kár megtérítése egyedül Ambrus Károlyra hárult: két Dacia személygépkocsi árát kellett lepengetnie. S hogy a tizedik osztály ne vesszen oda, bement az iskolába, s fia helyett megírta a harmadik évharmadi dolgozatokat. - Ezért esik rosszul, amikor olvasom a könyvben, hogy anyagilag nem segítettem, s emiatt folyamodott a rabláshoz - mondja keserűen. - Nekem sohasem beszélt a zenével kapcsolatos ambícióiról. A vizsgálati fogság ideje alatt saját kezemmel mostam a fehérneműjét, s ismerős rendőrökkel küldtem be a cellájába. Attila a Târgy Ocna-i javítóintézetbe került, pedig az utolsó percig reménykedtek az amnesztiában. Két évet sóztak rá, amit majdnem egészen le is töltött. Időközben - a büntetés alatt - elektroműszerészi diplomát szerzett, de olyan helyen, olyan környezetben egészen másfajta „szakmát“ is elsajátít az ember! Szabadulása után, 1986-ban újra csak az apja segítségére szorult, nála lakott, ő szerzett munkahelyet is számára. Gyakran mondogatta neki, hogy „ugye, fiam, jó lecke volt ez neked, tanulhattál belőle“, s Attila megbánást tanúsított. A villanyszerelői munkával viszont nem akart megbarátkozni: „külső hálózatot építettek, gödröket kellett ásni, oszlopokat állítani, mászkálni nem szerette.“ Aztán következett a katonaság, ahol - tekintettel büntetett előéletére - nem adtak fegyvert a kezébe, a galaci acélműveknél húzta le a másfél évet. (Szöveg és fotó: ( Kocsis Károly) - folytatás következő lapszámunkban - Koccanás Dodge és Dacia ütközött .Ő szeptember 24-én, pénteken a vérreggeli álakban a Dózsa Ié György és az Ady Endre utca kereszteződésénél két személygépkocsi koccant össze. Tudomásunk szerint senki nem sérült meg. A Márton Endre Károly (42) tulajdonában levő piros CV-01- BBA rendszámú Dacia ütközött a Papp Ibolya által vezetett CV-95-NPP rendszámú Dogde-al. Márton E. K. nem vette figyelembe a stop-táblát és nem adott elsőbbséget a Dodge-nak. A törvény értelmében 100 000 lejre büntették, és felfüggesztették a hajtási engedélyét. Szintén szeptember 24-én, reggel 8 órakor a lemhényi B. L., aki a CV-01-XHR rendszámú Dacia személygépkocsit vezette koccant a CV-01-HVM rendszámú kocsival. B. L.-nek is ki kellett fizetnie 100 000 lejt, és felfüggesztették az ő hajtási engedélyét is. f írtam hi rtelen pillanatban ő a legismertebb köztörvényes bűnöző Magyarországon. IDe nem csak a legismertebb, hanem a legkedveltebb is: a társadalom 1 70%-a neki szurkol, s csak 30%-a a rendőrségnek. Népszerűsége nagyságrendekkel nagyobb, mint például a Rózsa Sándoré másfél évszázad távlatából. Ambrus Attila 1967. október 5-én született a Csíkszereda melletti Fitód faluban. Szülei korán elváltak, őt a nagymamája, majd a nagynénje (apja testvérhúga) nevelte, tizedikes korában egy betörés miatt javítóintézetbe került. Itt közel két évet ült, a katonaság után pedig Magyarországra szökött, ahol az Újpesti Dózsa jégkorongcsapatának kapuvédőjeként szerzett elismerést magának. De nem csak ezzel: mint utólag kiderült, 1993. január 22. és 1999. január 15. között 27 bankfiókot, postahivatalt és utazási irodát fosztott meg összesen 148 millió forinttól. Akciói előtt mindig felhajtott egy-két pohár whiskyt, innen ragadt rá a név. Fegyver volt ugyan nála, de sohasem lőtt vele emberre, sőt, a kirabolt pénzintézetek személyzetéhez is meglehetősen udvariasan viszonyult. Talán éppen ez a magyarázata hihetetlen népszerűségének, no meg az, hogy mindig túljárt a rendőrök eszén. Most is. Mert 1999 januárjában - 18 millió forinttal a zsebében - elkapták ugyan az ártándi határátkelőnél (korábban letartóztatott társa árulta el), július 10-én megszökött Magyarország legjobban őrzött börtönéből. A rendőrség azóta is bottal üti a nyomát, 3 millió forint van felajánlva a nyomravezetőnek. A börtönben - a Mai Nap újságírónője segítségével - hozzáfogott élettörténete megírásához, de a szökés miatt nem ért a végére. Az Én, a Whiskys ennek ellenére megjelent, az iránta való érdeklődés minden elképzelést felülmúl. Egy másik bűntársát,a Csíkszeredai Antall Károlyt nemrég tartóztatták le Magyarországon (a csíki hokicsapattal vett részt egy turnén), a harmadik gyanúsított, Veress László - a whiskys apjának nyilatkozata szerint - jelenleg Fitódon van meghúzódva. Fitódi utca: Itt nevelkedett a whiskys Körözöttet fogtak el (folytatás az 1. oldalról) Szeptember 19-én, vasárnap este jelentették a lemhényi rendőrőrsön, hogy B. I. kiskorút Csomortán területén két személy megerőszakolta. Az áldozat elbeszéléséből a következő történet bontakozott ki: Deme Ernő (27) és Lepedát Elemér 13 óra körül találkozott B. I.-vel, s egy közeli erdős területre hurcolták, ahol Lepadát segítségével Deme szexuális kapcsolatra kényszerítette. Ezután áldozatukkal Lepedát lakására mentek, ahol újra erőszaknak vetették alá. A lány keresésére indult családtagok összetalálkoztak Lepedáttal és Demével, amint azok a lányt kísérték. A népes rokonság érkeztére a tettesek kereket oldottak, miközben a család egyik tagja elszaladt feljelentést tenni a rendőrségre. A feljelentés nyomán Ciornei Georges törzsőrmester, szolgálatos tiszt és a civilben ott tartózkodó Blaj Aurel őrmester az előbbi személygépkocsijával az almási állomásra mentek, feltételezve, hogy a tettesek az épp esedékes vonattal próbálnak menekülni. Az állomást két oldalról megközelítő rendőrök közül Ciornei ért oda hamarabb és elfogta Lepedát Elemért. Az segítségért kiáltott, s kihasználva, hogy a rendőrtiszt a fenyegetően közeledő Demére figyel, annak bal alkarjába mártotta kését. A rendőrt ezután üvegekkel a kezükben meg akarták támadni, de kétszeri figyelmeztető lövésre Deme jobbnak látta elmenekülni. Lepedátot a rendőrök őrizetbe vették. Deme Ernőt körözik. Ismertetőjegyei: 1,75-1,80 mm magas, sportos testalkatú, fekete hajú, és testéhez viszonyítva aránytalanul nagy feje van. Halálos baleset Kisfiú az áldozat félig két hónappal azután,Ahogy egy hasonló tragédia n sogsorán egy sárfalvi kisfiú életét vesztette, újabb áldozatot követelt a közúti közlekedés. A szomszédos megyéből városunkba szezonmunkásként érkező 14 éves kisfiú - a rendőrségi tájékoztató szerint - szabálytalanul haladt át az úttesten Kézdiásárhely és Csernáton között, s egy személygépkocsi elgázolta. Azonnal szörnyethalt. Gavrila Vasilica Ciorbita (14) Vrancea megyei lakos szüleivel együtt burgonyaszedésre jött megyénkbe. A fiú az említett országúton át akart szaladni az úttest másik felére, anélkül azonban, hogy szétnézett volna. Az éppen közelgő, Bács B. által vezetett CV- 01-BSC rendszámú személygépkocsi halálra gázolta. -cső-