Székely Hírmondó, 2001. április-június (6. évfolyam, 14-26. szám)

2001-04-06 / 14. szám

Veszettségveszély az Aporok falujában Két róka pusztult el A­z országban meglehetősen sok helyen tűnnek fel ve­szettgyanús rókák. Az esetek többségében a gyanú hamar bebizonyosodik, azaz az állatok csakugyan ebben a nagyon veszé­lyes, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek. Megyénkben a kovász­nái szívkórház területén találtak elhullt rókát, arról nemrég bizonyo­sodott be, hogy a veszettség végzett vele. Újabb esetet Kézdivásárhelytől pár kilométernyire, Torján fedeztek fel. Igaz, hogy az ott elpusztult (el­pusztított) két rókáról még nem le­het tudni, hogy fertőzöttek voltak-e az emberre is nagyon veszélyes vírustól. A faluban több helyen is feltűntek a rókák, fényes nappal lá­togattak meg néhány gazdaságot. Elsőként Csiszár Károly portá­ját látogatta meg egy róka, onnan a kutya és a háziak kiáltozásától megijedve futott el. A falubeliek szerint a rókák egy bontás alatt lé­vő épület aljáról menekültek el. Oláh András: - Én úgy vet­tem észre, hogy itt voltak valami csereberélő románok és azok kiabálták, hogy rókát látnak. Beszöktem a kerítésen, kikaptam Kósa kezéből a vasrudat, azzal üttem fejbe a rókát. Ennyi, amit az emberek el­mondtak. Megjegyzendő, hogy mindkét kutya (az Oláh Gáboré és a Marthi Pálé) nagyon rövid lánc­ra van kötve, így a rókák minden gond nélkül el tudtak volna menekülni. Veszettek voltak-e az állatok? A rókák tetemeit (a fejbeütött állatot a patak partjáról kellett be­gyűjteni) a Kovászna megyei Állategészségügyi Igazgatóságra szállították. Dr. Nemes Imrétől, az igaz­gatóság vezetőjétől megtudtuk, hogy a leszállított két róka egyi­kén már nem tudják elvégezni a szokásos laboratóriumi vizsgála­tot, mert az állat nagyon szét van verve, ezen biópróbát vesznek. Ebből a rókából Bukarestbe is küldtek mintát. A biópróba azt jelenti, hogy kísérleti egyedeket oltanak be az elhullt állatból vett anyaggal, azt nézve, hogy a kísér­leti alanyon jelentkeznek-e a veszettségre utaló jelek. A másikon most végzik el a labora­tóriumi vizsgálatokat, a hét folya­mán eredményt is tudnak mon­dani. Megalakult a járvány­­megelőző bizottság A torjai polgármesteri hivatal titkárától, Kerekes Tibortól meg­tudtuk, hogy a községben is meg­alakult a helyi járvány­megelőző bizottság. A bizottságot minden községben megalakították, tehát nem a veszettgyanús rókák megje­lenésének az eredménye. A titkár elmondta, hogy a Sepsiszent­­györgyön végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményének függ­vényében alkalmazni fogják az egészségügyi törvény előírásait, megteszik a szükséges lépéseket. Mit mond az állatorvos? Simon Sárosi Adalbert, a tor­jai állatorvos elmondta, hogy a laboratóriumi eredmények után foganatosítanak intézkedéseket. Ha az állat veszettnek bizonyul, akkor a fertőzött állattal kontak­tusba került ebeket kénytelenek elaltatni, az udvaron található állatokat meg beoltják. Ha ember is érintekezett a fertőzött állattal, akkor azt jelentik a járványtani intézetnek, mely megteszi a szük­séges lépéseket. Bartos Lóránt Egyikkel egy kutya végzett Oláh Gábor kutyája egyet megfogott a vörös bundás tyúk­tolvajokból. A tulajdonost kértük, hogy mesélje el az esetet: - Disznót vágtunk, elköltöz­tettük a húst a kertből. Apósom később a kutyának hátravitt egy csontot és azzal jött vissza, hogy az állat rókát fogott. Amire hátra­értünk, a róka már elpusztult, a kutya megölte. Villával vettem el a kutya elől, és szóltam az állator­vosnak, aki beoltotta az ebet - mondta a gazda. A másik eset Marthi Pál por­táján történt, ott is a kutya fogta meg a rókát. A házigazda nem volt otthon, a feleségével, Marthi Annával beszélgettünk. Kiderült, hogy amikor az eset történt csak ő és egy kisgyerek volt otthon. - Éppen nagymosás közben voltam, amikor arra lettem figyel­mes, hogy mindkét kutyánk na­gyon ugat - mesélte a háziasszony. - Amelyik a fás szín mellett van, az nagy zérust csapott (egy farkas­kutyáról van szó - szerk. megj.). Amire a házból kijöttem, már kiál­tott a szomszéd fiú, Kósa Attila, hogy jöjjek, mert a kutya rókát fogott. Az egyik szomszéd, Oláh András átszökött a kerítésen, és ő ütötte meg az erősen meggyötört állatot. A veszettségről­­ közérthetően 100%-os halál T­avasz-ősz környékén, mikor az állatok ivarzása aktívabb­­ és a lakosság termé­szetben töltött ideje huzamosabb gyakrabban sebzik (harapják) meg állatok az embert. Az állatok által okozott sérülésekkor (háziállat, macska, kutya, szarvasmarha, vadon élő állat, róka, ritkán őz, vad­disznó) első gondolatunk, hogy az állat nem volt-e esetleg veszett. Ettől az alattomos vírustól (rabies lyssa) joggal fél az ember, hiszen a kialakult tünetek észlelése után a halálozási arány 100%-os. A veszettség kórokozója a ra­bies vírus, mely a fertőzött állat nyálával jut be a harapott seben át a sérültbe. Onnan az idegek men­tén jut el a központi idegrendszer­be, ahol a létfontosságú központok bénulását okozza végzetes pusz­tulással. A háziállatok körében a kutyák kötelező védőoltása elő van írva, ez nagymértékben csök­kenti veszetté válásuk esélyét. Veszett állat okozta sérülés esetén csak az esetek 20-40%-ban fejlődik ki súlyos idegrendszeri tünetekkel járó halálos kórkép. Kialakulását több tényező is be­folyásolja. Mivel a vírus a sebzett területen keresztül jut be a sérült bőrén keresztül a szervezetbe, így a körültekintő sebellátás (szap­panos tisztítás, majd jódos-ben­­zines fertőtlenítés) csökkentheti a bejutó vírusok számát. A harapott sérültet minden esetben el kell vinni orvoshoz! Az orvos további cselekményét nagyban befolyásol­ja, hogy a sérültet ismert­ is­meretlen háziállat vagy erdei vad­állat harapta-e meg. Az embert megmaró, az ember életterébe merészkedő vadállat potenciálisan veszettnek tekinthető, ezeket rend­szerint lelövik, és további vizs­gálatok végett laboratóriumban vizsgálják. A védőoltás-sorozatot azonnal elkezdik, ám ha az állat veszettsége nem igazolódik be, az oltássorozatot abba lehet hagyni. Veszettség elleni védőoltással nem rendelkező, de megfigyelhető háziállatot kéthetes karanténba kellene szállítani, mert a tünetek megjelenése előtt 10 nappal az állat nyálkahártyájában még nincs kórokozó, s a kéthetes megfi­gyelés kizárhatja a harapott ember veszettséggel való fertőzöttségét. A meg nem figyelhető állat esetén minden esetben fel kell vennie a harapott sérültnek a veszettség elleni oltássorozatot, mely 5 oltás­ból áll (a harapás napján, majd a harmadik, hetedik, tizenegyedik és a harmincadik napon adják). A védőoltás aktív védettséget ad a szervezetnek a vírusok ellen, így azok a központi idegrendszert nem károsíthatják. Embernél 30-60 nap a lappan­­gási idő. Az állatokéhoz hasonló változatos tünetek közül kieme­­lendő a „víziszony“. A veszettséggel való megbete­gedés megelőzhető, ha kedvencein­ket és önmagunkat is kellő fegye­lemmel invitáljuk a természetbe: el­hullott állatokkal nem érintkezünk, és kedvesnek tűnő (egyébként vad)­állatokat nem simogatunk. ONDO - a Súlyos baleset a csernátoni úton Totálkáros autó­ útt kedden meglehetősen súlyos baleset helyszíne volt a Cserná­toni út. Szerencsére, a balesetben résztvevő egyik sofőr karco­lásokkal, a másik sértetlenül úszta meg a szerencsétlenséget. A történteket Simon Balázs, a baleset egyik szereplője mesélte el lapunknak. Simon Balázs az üzemorvostól tartott hazafelé kombi Dacia sze­mélygépkocsijával. Az Eminescu utcából tért ki a Csernáton irányába vezető útra. Az óra 14:30-ot mutatott. Amint kitért, észrevette munká­ba tartó feleségét, lehúzott az út szélére, azzal a szándékkal, hogy elviszi munkahelyére. Miután szabályszerűen jelezte az úttestre való visszatérését, hazafelé indult, valamit elvenni a házból. Lakása a tömbházakkal szemben van, így már időben jelezte az út tengelyén való áttérését. A visszapillantó tükörben látott egy fehér Aro-t közeledni, de nagyobb jelentőséget nem tulajdonított neki, mivel a kanyarjelzője már rég be volt kapcsolva. A kanyarodási manőver közben az Aro előzni kezdett, de nem szabályszerűen, azaz nem a Dacia jobb oldalán, hanem a sofőr felőli részen. A kitérő személygép­kocsit nagy erővel elütötte, mindkét autó a járdán kötött ki. Az Aro a járda szélén levő akácfát, ill. egy szemeteskukát is letarolt, mielőtt megállt volna. A Dacia a Ludas Matyi nevű bár előtt állapodott meg. A rendőrség jó pár perc múlva érkezett a helyszínre, és Simon Balázst is megbüntették. Az Aro-t vezető futásfalvi Balázs Csabát 1,2 millió lejre bírságolták és bevonták a jogosítványát. Az Aro-nak az első része törött össze, Simon Balázs autója viszont totálkáros, a kár­felmérés után kiderült, hogy több mint 30 millió lej értékben kellene javítani. Többek között karosszériacserére is szorulna, így jobb, ha ócskavasként értékesíti. -bartos- M Sztrájk a csavargyárban Ezúttal önkéntesen? Kinek ismerőse dolgozik a csavargyárban, tudja: szerdától leállt a ter­melés az MTI-ben. Állítólag nem a szakszervezet szervezte az akciót, az alkalmazottak ezúttal önkéntesen vállalták a munkabeszüntetést.­­ A januári megmozdulástól eltérően most nem a nyersanyag-hiányra hivatkoz­va sztrájkolnak, hanem fizetésemelést kérnek. A gyárban fokozatosan, részle­genként állt le a termelés, pénteken már sehol nem dolgoztak. Értesüléseink szerint Erdély Ede, a gyár többségi tulajdonosa a sztrájk elején nem volt a gyárban, így nélküle az igazgatók nem sokat ígérhettek. A szóbeszéd szerint az alkalmazottak a nemrég tisztségbe helyezett Hajdú Antal vezérigazgatóra dühösek, hogy miért, nem tudni. Tény azonban, hogy csütörtökön a szakszervezeti vezetővel tár­gyalt az MTI néhány igazgatója, hiszen az alkalmazottaknak valami­féle választ kellett adniuk. Pénteken ismét gyűlés volt, hogy miről volt szó, nem tudjuk, mert egyik igazgatóval sem lehetett felvenni a kap­csolatot. Lapzártakor szintén érdeklődtünk a sztrájk alakulása felől, állítólag az emberek akkor sem dolgoztak, a csarnokokban várták a fejleményeket. A szóbeszéd szerint az alkalmazottak követelik az azonnali 50 százalékos béremelést, a többségi tulajdonos azonban nem hajlandó ezt megadni. Hajdú Antalra pedig azért neheztelnek, hallot­tuk hétfőn, mert nem ült le tárgyalni az emberekkel. Hétfőn munkatár­sunkat elzavarták a gyár elől, amikor fotózni próbált. Erdély úrral ez alkalommal sem tudtunk beszélni, azonban nem zárkózott el az inter­jútól, reményeink szerint e hét folyamán sikerül beszélnünk vele. Kérdezni fogjuk mind a sztrájkról, mind Bulgaru ügyész nyilatkoza­táról (lásd a Nyomoznak a vranceaiak című írást az első oldalon). -bokor­ . Pontosítás Múlt heti lapszámunkban megjelent, Baleset Kézdi és Szentkatolna című írás kapcsán keresett meg Babos Edit, a bal­esetben megsérült Szőke Anna lánya. Elmondta, hogy az édes­anyjának nincs nyílt csigolya­­törése, ill. mellkasi sérülése, az ütközés után bordatöréssel szállí­tották a kórházba. -bartos-

Next