Székely Hírmondó, 2001. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)

2001-10-05 / 40. szám

Emberközelben Becsek László Másképp kell gazdálkodni Névjegykártya 1971. május 14-én született Kézdivásárhelyen. Iskoláit a jelenlegi Nagy Mózes Líceumban kezdte, majd az akkori gazdasági iskolában érettségizett 1989-ben. Érettségi után sikeresen felvételizett a bukaresti Agrártudományi Egyetemre, majd nem éppen a legszerencsésebb pillanatban elvitték katonának. Miután leszerelt, megkezdte tanulmányait, 1995-ben, az egyetem elvégzése után egy hathónapos továbbkép i nterjúalanyunk elsősorban mezőgazdasággal foglalkozik, de a beszélgetésünk alatt az is kiderült, hogy szabadidejében - ami, bevallása szerint, kevés van - szívesen vadászik. Ugyanakkor faragna is, de egyelőre nincs ahol. Azt is megtudtuk, hogy küzdősporttal is foglalkozott, szükség eseténmeg tudja védeni magát, hiszen barna öves karatés. Egy meglehetősen zűrzavaros időszakban, a ‘89-es forradalom idején volt katona. Milyen élményei vannak? - Éppen a téli vakációra készültünk, amikor riadót fújtak. Senki sem tudta, mi történik, teljes harckészültséget rendeltek el. Elmondhatom, hogy mindenki halálra volt rémülve, egyesek sírtak is. Azt mondták nekünk, hogy Galacról terroristák érkeznek, azok ellen kellett volna felvenni a harcot. Persze, senki sem jött, csak az egyik közeli háznál levő sertések borzongatták idegeinket, de már az is elég volt hogy mindenki csőre töltse fegyverét Az első éjszaka volt azon vett részt az angliai De Montfort egyetemen, ahol a burgonya vetőmag és más mezei növényei termesztésének titkaiba nyer betekintést. 1996. január 1-jén kezdett dolgozni a kézdivásárhelyi Burgonyakísérleti Állomásnál. Másfél év után otthagyta SCPC-t és magánvállalkozásba kezdett. Azóta a Biofarm Kft tulajdonosa. 1995 novemberében nősült, felesége Becsek Enikő szakmája szerint pszichológus de ő is a férje cégénél dolgozik. legszörnyűbb, főleg azért, mert semmi biztosat nem lehetett tudni arról, hogy mi történik. Hogyan sikerült részt venni az angliai továbbképzésen? - Meghirdettek egy pályázatot, amelyre három egyetem négy évadjáról nevezhettek be a diákok. Összesen nyolc hely volt, az elbíráláskor a tanulmányi eredmények mellett az angoltudás is sokat nyomott a latban. Sikerült egy helyet megnyernem, így jutottam el Angliába. Elmondhatom, hogy fantasztikus volt az ott tartózkodás, a tapasztaltak megbélyegezték az egész életemet, karrieremet. Láttam, miként dolgoznak ott az emberek, milyen eredményeket érnek el. Hol könnyebb érvényesülni: itthon vagy külföldön? - Az érvényesülés sehol sem könnyű. Tudni kell, hogy az ember mit akar, anélkül nem működik a dolog. Viszont én azt mondom, hogy mindenkinek ott kell élnie, ahol született, szülőföldjén kell tevékenykednie, dolgoznia. Mielőtt Angliába elmentem volna, nekem is volt kitelepedési szándékom. Most azonban meggyőződéses lokálpatrióta vagyok. Az angliai tartózkodásom arra volt jó, hogy lássam azt, mit hogyan kell csinálni. Az ottani tapasztalataimat ültettem gyakorlatba itthon. Miért hagyta ott a Burgonyakísérleti Állomást? - Úgy éreztem, hogy tudásomat jobban tudom kamatoztatni magánvállalkozóként. A magánvállalkozó abban a helyzetben van, hogy minden döntést saját maga hozhat meg, saját magának a főnöke. Szerettem és szeretem a kutatást, hiszen most is kísérletezem. Csak azután forgalmazzuk a vegyszereket, ill. vetőmagokat, miután kiderült, hogy beváltak. Igaz, hogy csak hollandiai magokkal foglakozunk, mert a gazdaság oda jutott, hogy egy bizonyos terméshozamon alul nem érdemes pityókával foglalkozni. Reménykedek, hogy megjelennek olyan belföldi burgonyafajták is, amelyek minőségben felérnek a Hollandiából importáltaknak. Hogyan látja a krumpli jövőjét Felső-Háromszéken? - Itt az emberek monokultúrára rendezkedtek be, jórészt csak burgonyát termelnek. Sajnos, ez már visszaütött, a tavaly már érezhető volt, s az idénről ne is beszéljünk. A tavaly a szárazság tette be a kaput, az idén a gomba ritkította meg a termést. A ragga ellen csak akkor lehet eredményesen védekezni, ha mindenki védi saját termését. Az ún. nadrágszilföldek halálra vannak ítélve, mert nem mindenki védekezik. Eredményesen dolgozni csak társulva lehet, a gazdálkodás csak nagyobb földön, összefogással kifizetődő. Nem kollektív gazdaságra gondolok, hanem egy olyan érdektársulásra, amelyben szakemberek irányításával folyik a munka és mindenkinek csak haszna származik. Viszont az sem jó, ha csak krumplit termelnek az emberek. A vetésforgót be kell tartani, a földnek is pihennie kell. Hollandiában csak három évente szabad burgonyát ültetni, törvény szabályozza a vetésforgót. Miért ilyen alacsony a burgonya ára? Jelen pillanatban alkalmi vásárosok veszik a burgonyát. Ez csak azért jó, mert elviszik a termést, viszont az árat ők diktálják. Semmi garancia sincs arra, hogy a termény ára emelkedni fog. Sokan a tavaszt várják, hogy értékesítsék a burgonyát. Azzal azonban nem számolnak, hogy addig a valuta ára emelkedik, a lej értéke csökken. Ugyan ott van, mintha ősszel adta volna el a terményt, sőt még veszít is rajta. A burgonyáról elvonatkoztatva mondanék egy példát: Magyarországról nagyon jó minőségű búzát hoznak Romániába 3050 lejért kilónként. Azért tudják ilyen áron idehozni, mert a magyar állam támogatja a gazdálkodókat. Lehet, hogy a megtermelése többe került mint 3050 lej, de a különbözetet az állam fedezi. Ez Romániára nem érvényes. Milyen a kapcsolata a többi termelővel? - Néhány évvel ezelőtt, amikor a termékbemutatók szervezését megkezdtük, alig tudtunk néhány embert összehozni. Ez mára megváltozott, most már sokan érdeklődnek, nagy az információigény. A gazdákkal nagyon jó kapcsolatban vagyok, segítünk egymásnak. Egymás segítése nélkül nem lehet dolgozni, mert az ember egyik napról a másikra “elvérezhet”. Nyugaton egyre nagyobb az érdeklődés a biotermékek iránt. Önök foglakoznak-e ,„vegyszermentes” növények termelésével? Nem, mert egyelőre Romániában nagyon kis piaca van a biotermékeknek. Emellett óriási befektetést igényel, a hozam pedig kicsi, mert ha az ember nem védekezik sem a bogarak, sem a gomba ellen nagy a valószínűsége, hogy a termés tönkremegy. A felesége pszichológus. Ennek ellenére úgymond Önnek a jobb keze egy olyan cégnél, amelynek tevékenységi területe a mezőgazdaság. - A feleségem könyvelési líceumot végzett, nem idegen számára ez a terület. Miután az egyetemet elvégezte, a tanügyben is dolgozott. Az idő alatt a cégem annyira fejlődött, hogy szükségem volt egy bizalmi emberre, aki nagyon közel állzám. Jelen pillanatban ő tölti be ezt a szerepet, nagy segítség számomra. Néhány év múlva, ha a vállalkozás tovább fejlődik és kapok helyette egy bizalmi embert, akkor gondolom, a szakmáját fogja gyakorolni. Természetesen, most sem mondott fel teljesen a pszichológiának, továbbképző tanfolyamokon is részt vett, jelen pillanatban egy magyarországi egyetemen parapszichológiára szakosodik. Mit csinál szabadidejében? - Amikor a betakarítási szezon zajlik sem nekem, sem az alkalmazottaimnak nincs szabadidejük. A nap hét órakor kezdődik, úgy is van, hogy éjjel 1 órakor még autót terhelünk. Vermikor fafaragással is foglaltam, ezt ma is szívesen csinálnám. Mivel tömbházlakásban lakunk, egyelőre nincs ahol ezt a hobbyt űzzem. Szeretek vadászni, és újra szeretném kezdeni az abbahagyott shotokan edzéseket is. Milyen gyakran kerül Önöknél krumpli az asztalra? Mi a kedvenc étele, itala? - Krumpli elég gyakran kerül az asztalra. Levesek közül a legszívesebben a paradicsomlevest fogyasztom és nagyon kedvelem a törtpaszulyt Kedvenc italom az Unicum és a Jidvei száraz bort is szeretem. Végezetül megkérem mondja el egy kedvenc viccét. Egy halász és egy vadász borozgatnak. Italozás közben élményeiket mesélik egymásnak. - Képzeld el - mondja a halász - a minap halászok és égő viharlámpa akadt a horgomra. - Ez semmi - replikázik a vadász - egy este lesen voltam, és egy golyóval három medvét tudtam lelőni. A halász elgondolkodik, majd azt mondja: - Tudod mit? Hagyjál el te is két medvét, és én is kifúrom a lámpát.. Bartos Lóránt , Becsek László Tanácsülés Új igazgatója van a Közműveknek kézdivásárhelyi tanács múlt pénteken rendkívüli ülést tartott A napirenden aárom határozattervezet: a város költségvetésének módosítása, a Közművek alapszabályzatának módosítása és a közszolgáltatási cég vezetőtanácsának kinevezése szerepelt. A jelenlevő 16 városatya az ülés elején három hónapra Bokor Tibor tanácsost választotta meg ülésvezető elnöknek. Utána kezdtek neki a napirenden szereplő pontok tárgyalásának. A tanácsosokon kívül jelen voltak a polgármesteri hivatal irodavezetői, ill. a Gosp-Com Kft képviselői. Török Sándor polgármester elmondta, hogy a kormány szeptemberben sürgősségi rendelettel módosította a költségvetést. Sajnos, megyénk nagyon keveset kapott, városunknak szinte semmi sem jutott a 2 milliárd lejből. A tanügy részére elkülönítve,1,7 milliárd lejt kapott a város, azt a káderek fizetésének kiegészítésére használják fel. Szintén külön tételként 60 millió lejt kapott a municípium, ezt a küszöbön álló népszámlálás szervezési költségeire fordítják. A polgármester megragadva az alkalmat, a város költségvetésén is apró módosításokat javasolt. Nyújtód és Szászfalu földgázzal való ellátásra a költségvetés elfogadásakor 900 millió lejt különítettek el, a polgármester szerint ehhez 500 millió lej is elég, legalábbis egy, erre szakosodott Slézinger László céggel folytatott tárgyalások alapján. A szükséges engedélyeket megszerezték, a munkálatoknak hamarosan nekifognak - mondotta Török Sándor. A fennmaradó 400 millió lejt út- és járdajavításra használják fel. A költségvetés módosítása folytán több pénzt tudnak a különböző sportágak támogatására fordítani. Az asztalitenisz 56 millió lejt kapott, a kézilabdát 25 millióval támogatják, a cselgáncsozóknak 17 millió lejt adtak. A Brassóban edző tekézőket 38 millióval támogatták A tanácsosok a költségvetés módosítást egyhangúlag elfogadták. A következőkben módosították a Gosp-Com Kft. alapszabályzatát, majd áttértek a közszolgáltatási vállalat adminisztrációs tanácsának kinevezésére. (folytatása az 5. oldalon) (bokor)