Székely Hírmondó, 2003. július-szeptember (8. évfolyam, 26-38. szám)

2003-07-04 / 26. szám

SZÉKELY 2. Hírmondó 2003/26 Aktuális Megyei hírkavalkád Sikamlós Sikló Bár egy éve kérik, az 1890-es években épített kovásznai Sikló és kisvasút még mindig nem került a város tulajdonába. Az ipari mű­emlék jelenleg a brassói Brasor fa­kitermelő vállalathoz tartozik. Egy tanácshatározat szerint a vá­rosháza elengedné a cég több százmillió lejes elmaradását, ha az cserében átadná a Siklót és a 9 km hosszú kisvasutak A brassói válla­lat azonban az Állami Vagyonügy­nökség megszorításaira hivatkoz­va, nem tud ennek eleget tenni. Csak egy volt Egyetlen háromszéki válasz­tott döntött úgy, hogy lemond ta­nácsosi tisztségéről az előzetesen betöltött funkciója javára. Olosz Attila, Kovászna városi tanácsos ezután közalkalmazottként fog tovább tevékenykedni a Polgár­­mesteri Hivatal szakapparátusa keretén belül. Háromszéken 35 összeférhetetlenségi esetet jegy­zett a prefektúra, harmincnégyen a tanácsosi tisztséget választották. A tanár a jobb keze Háromszéken a szóbeli érett­ségi vizsgán minden rendben zaj­lott, ám a hétfőn kezdődő írásbe­lin két érdekes esettel áll szemben a bizottság. Egy sepsiszentgyörgyi lánynak gipszben van a jobb keze, nem tud írni, így őt külön terem­ben helyezik el, és „utasításai” alapján egy tanár tölti ki helyette a tesztlapot. Egy bodzafordulós fiú mumpszos lett, így a kórházban vagy otthon fog vizsgázni. Idegenül már tudunk Mindössze egy háromszéki diák nem érte el az átmenő jegyet az idegen nyelv szóbeli vizsgán, így a megmérettetésen megjelent 1592 diák közül 1591-en vizs­gáztak sikeresen. Mint ismeretes, az érettségi első próbáján az 1651 beiratkozó közül 1624-en jelentek meg, és 32-en buktak meg román nyelv és irodalomból. Nehéz teher Súlyos autóbaleset történt Ozsdola környékén, amikor sánc­ba borult egy kisteherautó, és az utasra dőlt egy nagyméretű gép. A rendőrség szerint a 38 éves A. T Vrancea megyei lakos nagy se­bességgel száguldott Ozsdola felé, amikor egy kanyarban elvesztette uralmát a jármű fölött, kifutott az úttestről és egy sáncba borult. A baleset következtében súlyosan megsérült a haszongépjármű utasa, akire rádőlt a raktérben szállított hatalmas gép. A sérültet a brassói kórházban kezelik. Várják az ötleteket A Kovászna Napokat idén szeptember 19-21. között rende­zik meg a fürdővárosban. A Városi Művelődési Ház és a Polgármes­teri Hivatal a művelődési házban várja a lakosság ajánlatait kul­turális és sport rendezvényekre, munkanapokon 8-16 óra között. Útvesztőben a megye úthálózata Kovászna megye a leosztott 38 milliárd lejből alig 2,6 milliárd lejt kapott ezidáig a speciális útalap­ból. A Megyei Tanács vezetősége az év elején 90 milliárd lejt kért a kormánytól a megyei utak moder­nizálására, de alig 38 milliárd lejt hagytak jóvá, plusz elhangzott egy 10 milliárd lejes ígéret is a szál­lítási minisztérium költségveté­séből. Most már június végét írjuk, vagyis az év fele lejárt, de a pénznek se híre, se hamva. A le­osztott büdzséből alig 7 százalék került a megyei önkormányzat számlájára, az összeg többi része valahol útközben „elveszett”. Vajda Lajos alelnök szerint a 2,6 milliárd lej kizárólag csak foltozási munkálatokra elégséges, aszfaltszőnyeg letevéséről ez év során szó sem lehet. A megyei ön­­kormányzat rendelkezésére álló összegből egy kilométer aszfaltsző­nyeget sem képesek letenni. 2001-ben is közel 100 milliárd lejes ígé­ret volt aszfaltszőnyegre, de azzal maradtak - mármint az ígérettel. A Kovászna Megyei Tanács vezetősége több ízben is átiratot küldött a szállításügyi illetve a pénzügyi szaktárcákhoz, de még válaszra sem méltatták őket. A megyei önkormányzat elmaradása a megyei utak rehabilitálásáért felelős Megyei Útügy Rt. felé meghaladja a 7,7 milliárd lejt, egy része az összegnek a tavalyi adósságot jelenti. Vajda Lajos sze­rint egyetlen reményük EU pro­gramok (PHARE, RICOP, ISPA) megpályázása, az ezek által biz­tosított finanszírozási lehetőségek kihasználása. Jelenleg a 131 -es nemzeti út modernizálását célzó program van folyamatban, de sze­retnék rövid időn belül a 131 -es megyei utat is járhatóvá tenni; közel 9 millió eurós finanszírozás­ról van szó. Kiss Edit A kormány elvtelen kampánya Az SZDP-kormány ismét kampányhúzás révén próbálja más tételek­ből begyűjtött pénzeit elkölteni. Ezúttal nemzetmentő akcióba kezdett, s a fűtésköltség-elmaradásokat fizette ki csak Sepsiszentgyörgyön 335 családnak, mintegy két és fél milliárd lej értékben. A támogatottak számát országos mértékben fölösleges tárgyalni, egy biztos: ezzel is azt segítik elő, hogy aki elmaradását ki akarta fizetni, most az sem fogja ezt megtenni. Elvtelen hírnévhajhászásba kezdtek ismét az adófizetők pénzén, a mi pénzünkön. Ugyanakkor az igencsak megfizetett katonatisztek segítségére is siet­nek: áthelyezésük esetén a lakbért, s a feleségek fél fizetését biztosítják. Mindez olyan igazságtalanság, privilégium, mely a Székelyföldre betelepített hadsereg életképességét is erősíti, bátorítja, s annak kiszélesedését biztosítja. Ismétlem, mindez a mi, székelyföldi adófizetők pénzéből történik akkor, mikor az útjavításra például a befizetett alapok egynegyedét sem kapjuk vissza... Verestóy és Puskás célkeresztben Verestóy Attila RMDSZ- és Doru Ioan Tarăcilă PSD-szená­­torok a legösszeférhetetlenebbek: előbbi 12, utóbbi 10 cégnek részvényese - írja az Adevărul. Verestóy Attila cégei többek között fafeldolgozással, bútorgyártással és élelmiszer-jegyek kiadásával és for­galmazásával foglalkoznak. A lap Puskás Bálint Zoltánt is az érin­tettek közé sorolja: a háromszéki szenátor öt cégben érdekelt. Minőségvizsgáló laboratóriumokat kell létesíteni Bezárhatják az élelmiszergyártó cégeket Több mint 500 háromszéki é­­lelmiszergyártó céget zárhatnak be, amennyiben nem létesítenek saját minőségvizsgáló laboratóriumot. Bagoly Tibor, a Kovászna Me­gyei Mezőgazdasági Igazgatóság ve­zetője elmondta, egy nemrégiben életbe lépett kormányhatározat szerint a háromszéki élelmiszer­­gyártó cégek kötelesek saját mi­nőségvizsgáló laboratóriumokat lé­tesíteni és megfelelő szakembereket alkalmazni. Az igazgató szerint megyénkben 552 élelmiszergyártó cég működik, azonban több­ségükben nem létezik ilyen labo­ratórium. A nemrégiben életbe lépett szabályozás pedig, mind­össze 30 napos haladékot ad ezek­nek a kereskedelmi társaságoknak, hogy eleget tegyenek törvényes kö­telezettségüknek. Azokat a három­­széki élelmiszergyártókat, akiknek nem sikerül létrehozniuk a nem kis anyagi befektetést igénylő labo­ratóriumokat, egyszerűen bezárják. A Kovászna Megyei Mezőgaz­dasági Igazgatóság egy hónap múl­va - a határidő lejártával - ellenőr­ző akciókat szervez, és amennyi­ben a cégek nem végzik el a termé­keik minőségi ellenőrzését, vissza­vonják működési engedélyeiket. Ez a törvény egyaránt vonatkozik a közélelmezési egységekre, a cuk­rászdákra, üdítőitalok készítőire, fagylaltos boltokra, illetve pop­­corn-árusokra. A felmérések sze­rint a megyénkben működő 552 cég közül 550-nek van működési engedélye. Értesüléseink szerint 1990 után Háromszéken mintegy 1033 élelmiszeripari egység igé­nyelt működési engedélyt, azon­ban többségük az évek során be­bukott. A Mezőgazdasági Igazga­tóság az elmúlt időszakban 23 ke­reskedelmi társaságot büntetett meg összesen 203 millió lejre, mi­vel engedély nélkül működtek. Kovács Zsolt Mint nevezzelek? Néhanapján, ha a régi posta épülete előtt akad dolgom Szentgyörgyön, ott, a Súgás vendéglő mellett, és az a nap van, ha tet­szik, ha nem, végig kell néznem a hándik szomorú gyülekezetét. Ők azok, aki a népi szlengben a hándipénzt kapják (naccsága, a hándipénzt adják-e?), azokon a napokon, amikor a fogyatékosaira gondol a román állam és odaveti számukra az alamizsnát. Voltaképpen kedvezményt kap ez a szomorú gyülekezet, hiszen úgymond nem dolgozott meg érte. Odabenn bűz és olcsó szappan illata keveredik, a félelem, a bizonytalan­ság, az elhagyatottság illata. A járdán, kint vegyes társaság. Sok roma, sok nem roma, van, aki bottal, legtöbbje alig áll a lábán, de nincs hova ülni, a szerencsésebbek­nek jut ülőhely a parkolást tiltó acélkereteken. Nem egy szívderítő lát­vány, gyengeség, avagy sem, nem szívesen nézem őket, talán amiatt, hogy nem tudok segíteni rajtuk, talán az egészséges állati ösztön taszít a betegtől - nem tudom. Ők már nem tudnak segíteni magukon, de az dühít, hogy én sem. Legtöbbjüknek gyógyszer kellene vagy protézis, néhánynak to­lókocsi, hogy ne hozza a leánya a hátán: egy férfi könnyebben hozná, de íratlan törvény, hogy a betegre a leány ügyel, így két élet lesz fogyatékos. Ők a román állam kedvezményezettjei, lásd fent, de ők javarészt így születtek, olyan eszközök és tudás nélkül, ami örök életre a fogya­tékosok, a handik ketrecébe zárja őket. Nem ok nélkül ecseteltem ennyire részletesen a helyzetüket, hiszen rólunk van szó, azokról, akiket épp kedvezményezettnek nyilvánított egy másik állam, a magyar. Hogy miért épp’ handinak? Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető ezt gyönyörűen megfogalmazta a minap három, levegő után kapkodó újságró előtt a Napkeltében, az általuk is beszélt magyar nyelven, hogy mindenki értse. A kedvezménytörvény azért jó - mondta a frakcióvezető -, mert az állampolgárság (mármint a magyar) veszélyes lenne egy székely számára, így [a kedvezménytörvénynek köszönhetően] megteremtődik a lehetőség, hogy ők, a székelyek láthas­sák a mi [ti. a Lendvai Ildikóék - ww.] múzeumainkat, hogy ezáltal gaz­dagodhasson az ő kultúrájuk. Ezt ilyen szépen még Adrian Nastase sem fogalmazhatta volna meg, emiatt gondolkodom azon, napok óta, a költő szavaival, hogy minek is nevezzem én Lendvai Ildikót? Willmann Walter

Next