Székely Hírmondó, 2004. október-december (9. évfolyam, 39-50. szám)
2004-10-01 / 39. szám
Aktuális Három hektárnyi pityókatermés vált kámforrá A földháború újabb áldozatai A Kézdivásárhely-Kézdiszentlélek között évek óta húzódó földháborúnak egyre több az áldozata. A vitás területen gazdálkodók egyik csoportja a szentléleki polgármesteri hivatal által kiállított igazolás nyújtotta „jogalapban” bízva - utolsó pénzüket is a föld megmunkálására fordították, mígnem egyik reggel arra ébredtek, hogy valaki, aki viszont telekkönyvi kivonattal (!) igazolja tulajdonjogát, kiszedte és elszállította az általuk termelt burgonyát. Három hektár termése vált kámforrá az egyik napról a másikra a vitás területek egyikén, a Libac nevű részen, ahol már több esztendeje néhány kistermelő - Imre Barna, Szász Levente és még három szentléleki polgár - gazdálkodik. - Szerettem mezőre járni, a földet megmunkálni, most pedig oda jutottam, hogy egyenesen undorodom, ha mezőről hallok - mondja sírva Barra Ferencné, az ügy egyik érintettje. Idéntől Barra Ferenc, mivel már hosszabb ideje Bécsben tartózkodott, 60 úr földjét Imre Barnának adta ki bérbe. A tulajdonos állítása szerint azelőtt 14 évig gazdálkodott a földön, számtalan követelő érkezett, aki a föld tulajdonjogát vitatta, de olyan, hogy valaki eltulajdonítsa a termést, még nem volt. Ha valóban az övé a föld, mint ahogyan azt állítja, s a tulajdonjogát igazolni is tudja, akkor miért nem állt oda akkor, amikor meg kellett dolgozni a földet? Más keze munkájának gyümölcsét begyűjteni könnyű! Csak sajnos, nincs igazság, mert akinek pénze van manapság, az anyát-apát is tud venni - fakad ki Barta Ferenc neje, aki főként a bérlőjét ézt a tetemes kárt búsulja. - Ha az én termésemet szedték volna ki, hagynám a fenébe, de így belebetegedtem a cirkuszba. Imre Barna, a bérlő csak a fejét fogja, azt sem tudja, hová forduljon, a munkával és a százmilliós kárral maradt. - Szeptember első hetében, egy csütörtöki napon kimentem a mezőre, megnézni a termést. Amire szombaton ismét mentem, hogy a burjánt levágjam, már hűlt helyét találtam a pityókának. Hatvan árat az én területemről, hetvenet a Szász Levente részéből és még vagy három szentéleki földjét csupaszították le. A föld tulajdonjogát Bene Attila tartja magáénak, állítása szerint 4,8 hektár terület őt illeti. Azonban tudtommal egy per tárgyát képező területet nem lehet újraméretni, de mivel jómódú az illető, mégis szerzett egy hónap leforgása alatt valami papírokat - igaz, én nem láttam, ő mondta, így a kézdivásárhelyi kataszteres mérnökkel és vagy hét feketeruhás sepsiszentgyörgyi biztonsági őrrel szállt ki a helyszínre, cigányokat fogadott, majd kiszedette három hektárból a pityókát. Az egyik napszámos cigány állítása szerint a fekete ruhások felhatalmazást kaptak arra, hogyha bármelyikünk, mármint a tulajdonosok megjelennénk a helyszínen, fújjanak le gázspray-vel. Feljelentést tettünk Bene ellen, de azóta semmi visszajelzést nem kaptunk — foglalta össze a történteket Imre Barna. Bene Attilát telefonon értük utol. Csupán annyit kívánt elmondani, hogy a szóban forgó föld az ő tulajdonát képezi, amit ő hivatalos papírokkal tud igazolni. Ha a panaszosok úgy látják, igazuk van, nyugodtan forduljanak a bírósághoz, mert az e célból van fenntartva. A fenti esetben igazságot tenni nem a mi tisztünk. Annál is inkább, mert közel másfél évtized alatt még egyetlen bíróság sem volt képes jogerősen dönteni a Kézdivásárhely és Szentlélek közti földvitában. Ennek a „háborúnak” csak vesztesei vannak, csak vesztesei lehetnek. Most éppen Imre Barnát és társait érte kár, ám ha Bene Attila nem szedi ki a burgonyát, ő maradt volna a semmivel. Az illetékeseknek minél előbb rendezniük kellene ezt a kényes kérdést. Dimény Árpád Imre Barnát százmillió lejes kár érte Haszmann Pál arról, hogy miért szeretne képviselő leni „A székely magyarság sorsáért emelek szót" Október 10-én ismét az urnák elé járul Felsőháromszék magyarsága, eldönteni, hogy kik kerüljenek fel az RMDSZ Kovászna megyei szenátori és képviselői listájára. A Kézdiszéket megillető két képviselői helyre (ezek közül csak az egyik biztos bejutó) ketten pályáznak: Tamás Sándor jelenlegi képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke, valamint Haszmann Pál múzeumigazgató, csernátoni RMDSZ-elnök. Pali bácsi elsőként lapunknak nyilatkozott jelöltetése indítékáról. - Jó előre megjegyzem, hogy Tamás Sándor képviselő úrnak nem vagyok az ellenfele, jómagam is a székely magyarság sorsáért kívánok munkálkodni, a létünket és megmaradásunkat érintő kérdéseket kívánom képviselni, és ez így természetes - mondta Pali bácsi. - Azért vállaltam az előválasztáson való megmérettetést, mert felelősséget érzek, szüleim elveihez hűen magam is a magyarság szolgálatába szeretnék állni. Ezt tettem és teszem a csernátoni múzeum igazgatása révén is. - Mik a tervei arra nézve, ha megnyeri az előválasztást? - Ki kell harcolnunk azt, hogy saját sorsunk fölött rendelkezzünk, hiszen ez most a legfontosabb, ehhez pedig konszenzus szükségeltetik. Mi, Erdélyben élő magyarok békességben kell leülnünk egy asztalhoz, és megbeszéljük azt, hogy szívünk mélyén mit akarunk, mit kívánunk megvalósítani — én mindezt támogatni kívánom. Aki ismer engem és munkásságomat, az tudja, hogy mindezekben hiszek, és képes vagyok tenni érte. (gyergyai) 2004/39 Hírmondók Tréninghadjárat Bukarestből a Kovászna önkormányzata pályázatot nyert a Piliske utca teljes rehabilitálására és aszfaltozására, a közelgő tél ellenére még mindig nem tudtak nekifogni a munkálatoknak. A tavasszal versenytárgyalást akartak kiírni, de Bukarestből kineveztek egy szaktanácsadó céget, mely az Erdélyben megnyert pályázatok munkálatait koordinálja. Zsuffa Levente polgármester úgy értékeli, bármennyire is megmagyarázhatatlan, de ennek a cégnek érdeke, hogy halogassa a munkálatok elkezdését. Tréningeket tart, oktatja az érdekelt önkormányzatok képviselőit, hogyan kell a dokumentációt összeállítani, s a versenytárgyalást megszervezni. A munkatelepek vezetőinek arról tart fejtágítót, hogy hogyan kell a liciten részt venni. Az oktatóhadjárat novemberben fejeződik be, akkor már késő lesz nekifogni, s a kovásznál kemény telek miatt az is elképzelhető, hogy elvész a pénz. A megnyert 366 ezer euróból 15 ezer euró az önkormányzat bankszámláján van, de hiába. A polgármester azt is szóvá tette, hogy a bukaresti okoskodások, körülményeskedések elveszik az önkormányzatok kedvét az újabb pályázatok megírásától. G.Z. B Az első gyűjteményes képzőművészeti kiállítás Kézdivásárhelyen Impressziók, idők és képek Farkas István brassói műgyűjtő 31 kortárs képzőművész számára legkifejezőbb darabját választotta ki gyűjteményéből, hogy azokat a kézdivásárhelyi közönséggel is megismertesse. A rendhagyó kiállítás megnyitójára szombaton került sor a Céhtörténeti Múzeumban. Ahogyan Vetró András kép,zőművész fogalmazott, Farkas István a dicsekvés legkisebb jele nélkül tette közszemlére az elmúlt 50 év során összegyűjtött kollekciója remekeit, azzal a céllal, hogy másokkal is megszerettesse a művészi alkotás gyümölcseinek lélekemelő zamatát, és átörökítse azt a gyűjtőszenvedélyt, ami benne már évek óta él. A tárlat nemcsak az alkotások számában tekinthető gazdagnak, hanem a használt technika vonatkozásában is. - Honnan ered ez a rendhagyó szenvedély? - kérdeztük Farkas Istvántól a tárlatnyitón. - Már a gyerekkoromban is gyűjtöttem a bélyegen keresztül a gyufásdobozig mindent, egészen addig, amíg felfedeztem, hogy a művészet igazi értékeit is lehet gyűjteni. Persze ebben sokat segítettek a művész barátaim, hisz az ő köreikben forogtam, így könynyebb volt hozzájutnom egy-egy darabhoz. - Milyen szempontok szerint állította össze tárlat anyagát? - Igyekeztem olyan képeket kiválasztani, amelyek közel álnak a szívemhez - ez apránként alakult ki. Nagyon kevés olyan művész van, akiktől csak egy-két munka került a falra, az alkotásokat pedig a művészekkel közösen szelektáltuk. Egyelőre még nem dőlt el, hogy a vándorkiállítás után mi lesz a sorsa Farkas István gyűjteményének. Az alkotásoknak ugyanis megfelelő helyet kellene találni, és kellőképpen gondját viselni. A tárlat október 18-ig látogatható. (dimény) Vetró András és Farkas István Elkerülnék az árvizet z évek folyamán a rendszeres tavaszi áradások következtében igencsak feltelt a Kovászna patak medre Páké és Barátos körzetében, így egyre fokozottabb árvízveszély fenyegeti a településeket. Barátos önkormányzata átiratban fordult a Területfeljavító Vállalathoz, hogy jövő évben kotorják ki és mélyítsék meg a patak medrét. Azért fontos időben figyelmeztetni a hivatalt, hogy a szükséges pénzkeretet foglalják be a jövő évi költségvetésükbe. A patak medrének két oldalán rengeteg az elvadult bokor, mely szintén elősegíti a víz kiöntését. A bokrok kivágását télen szociális munkásokkal fogják elvégeztetni. (zolga) .