Székely Hírmondó, 2005. április-június (10. évfolyam, 13-25. szám)

2005-04-01 / 13. szám

SZÉKELY 2. Hírmondó 2005/13 Megyei hírkavalkád Kiegyezés: 60-40 Megtörtént a kiegyezés az RMDSZ, a DA Szövetség és a Hu­manista Párt háromszéki vezetői között a dekoncentrált intézmé­nyek leosztását illetően. A felek pénteken aláírták az együttműkö­dési szerződést, amelynek alapján az intézmények 60 százaléka az RMDSZ-t illeti meg, 40%-a a de­mokratákat, a liberálisokat és a hu­manistákat. A két vitatott intéz­mény felett is megegyeztek a felek, az Erdészeti Igazgatóság élére a DA Szövetség nevesít igazgatót, a pénzügy élére pedig az RMDSZ. A környezetvédelem is a DA-nak maradt. Nem rózsás, de működik Még öt-hat hónapra elegendő pénz van ahhoz, hogy normális kö­rülmények között tudjuk biztosí­tani az ingyenes, illetve a kompen­zált orvosságokat - tudtuk meg Kovács Sándortól, a gyógyszerész­kamara elnökétől. Kovács hoz­zátette: az elmúlt években sem volt rózsás a helyzet, de az év végére valahogy mindig került pénz a gyógyszerekre. Ghiţă Drăgoi, az egészségbiztosító pénztár igazga­tója szerint sincs ok aggodalomra, hisz’ pénz van. A közelmúltban a pénztár 33 gyógyszertárral megkö­tötte a keretszerződést, amely sze­rint 90 milliárd lejt biztosítanak a patikáknak. A közeljövőben újabb 13 milliárd lejjel toldják meg a kompenzált gyógyszerekre szánt pénzkeretet. Ellenőrizzük! A Kovászna megyei Rendőrség felhívja a háromszéki polgárok fi­gyelmét, hogy mielőtt pénzt adná­nak valakinek külföldi munkahely megszerzése érdekében, előzetesen ellenőrizzék le az illető személy hi­telességét. Jelenleg egy Dâmboviţa megyei cégnél folytatnak kivizsgá­lást, amely több háromszékit vert át úgy, hogy fejenként 2000 eurót va­salt fel azt ígérve, hogy Nyugaton munkahelyet szerez a számukra. Befektetői pénz Kovásznára 500 millió eurót szándékozik befektetni Kovásznál­ egy amerikai cég. Stephen J. R. Cass, a Motif Biosciences Incorporation vállalat képviselője a napokban tárgyalt há­romszéki elöljárókkal, közölve szándékát. Demeter János tanács­elnök lapunknak elmondta, az amerikai vállalat a szívkórházba is befektetne, de meg kell találni a törvényes módját ennek, ugyanis Romániában még nem létezik a kórházak magánosítását szabályo­zó törvény. Egy másik alternatíva egy új klinika, valamint egy szállo­da építése lenne. Leváltások Két háromszéki községi ren­dőrőrs parancsnokát váltotta le a megyei vezetőség, mert panaszko­dott rájuk a helyi lakosság. Bölön községben Kisgyörgy Tamás lett az új parancsnok, Dobollón pedig Tomna Mircea. Jó üzletnek ígérkezik a csigatenyésztés Székely puhatestű exportra L­átva, hogy a burgonya jövője leáldozóban van kies tá­jainkon, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Tanácsadói Hiva­talt megrohamozták azok, akik nye­reséges vállalkozást látnak a csigate­nyésztésben. Motica András, a hi­vatal vezetője közölte: miután meg­jelent a lapok hasábjain, hogy a SAPARD-program keretén belül vissza nem térítendő hitelt nyúj­tanak erre a tevékenységre, több mint kétszázan keresték fel őket, ugyanis rövid távon busás nyeresé­get látnak az üzletben. Az érdekelt háromszékiek rész­leteket szeretnének tudni arról, mi­lyen befektetés szükséges a csigák neveléséhez, és mit kell tenni azért, hogy megfelelő körülményeket biz­tosítsanak a tenyésztéshez. A szak­emberek szerint legkevesebb három év alatt busásan visszatérül a befek­tetés. Jelen pillanatban óriási po­tenciállal bír ez az üzletág, mivel a nyugati piacon nagy a kereslet a csi­gák iránt. Főként Franciaország, Olaszország és Spanyolország szá­mít nagy fogyasztónak, de a belpiac is egyre nyitottabb, mivel a luxus­vendéglők szép összeget fizetnek a csigáért. Egy ilyen vállalkozás beindításához a SAPARD-program által 2500 és 100 ezer euró közötti hitelhez lehet hozzájutni, a befek­tetés 50%-át a hitelért folyamodó­nak kell biztosítania. Romániát még nem jegyzik a csigaexportőrök között, de ez a hoz­záértők szerint nem gond, hiszen a természeti adottságoknak köszön­hetően az itt tenyésztett állatok na­gyon keresettek Nyugaton. Egy 20 árás tenyésztelep kialakításához mintegy hétezer euró szükséges, ám egy ekkora területen a tenyésztő évente akár 20 ezer eurós nye­reséget is elkönyvelhet, tekintettel arra, hogy a csiga kilogram­monkénti exportára 4 euró. Persze, a csigatenyésztés időigé­nyes, és nagy odafigyelést igényel. Körbe kell zárni a területet, nedves­ségmérő gépet kell beszerezni, mér­leget a csigák mérésére. Csigafar­mokat lehet létesíteni szabad leve­gőn, de zárt épületben is, ahol a klí­mát szabályozni lehet, ugyanis egy nagyon „barátságos” éghajlatot kell biztosítani (15-23 Celsius fokot), magas nedvességtartalommal (75-95%). A csigamenti külföldön í­­nyencségnek számít, főleg amiatt, hogy nagyon tápláló: egy 100 grammnyi adag 80,5 k-kalóriát tar­talmaz, illetőleg 250 mg magnéziu­mot, 170 mg kalciumot és 3,5 mg vasat. Jó étvágyat! Kiss Edit Pénzek a sajtópiacon A Transindex nemrég arról közölt összeállítást, hogy mennyire nyereséges illetve veszteséges a romániai magyar saj­tó. A nyereségesek listáján első he­lyen a Szatmári Friss Újság áll 1,05 milliárd lejes profittal, a leg­veszteségesebb - legalábbis a 2002- es könyvelési mérleg szerint - a Románia Magyar Szó és a Nyugati Jelen (1,47-1,97 milliárd lej). A lapok többségét piacorien­tált kft.-k adják ki, melyek jobbára 2002 végére már termeltek több­kevesebb nyereséget. A fenti álta­lánosító megállapítás alól több megyei, regionális lap a kivétel, melyek általában képesek voltak úgy-ahogy megtartani 1989 előtt kialakult olvasó- és előfizető-tábo­rukat, amellett, hogy a hivatalos példányszám-auditáló szervezet, a A liberális politikus megorrolt a Székely Hírmondóra Ha nem inge, ne vegye magára folytatás az 1. oldalról Amikor megkérdeztük tőle, ti­tokban nem tagja-e az RMDSZ- nek, csak a vállát vonogatta. De nem a mi tisztünk ítélkezni ön fe­lett - megteszik azt a választópol­gárok, a pártbéli kollegái és a felet­tesei. Mi csak arra szorítkozunk, hogy az NLP egyetlen sajtótájé­koztatóján sem fogunk részt venni mindaddig, amíg ön elnöki tiszt­séget tölt be ennél a szervezetnél, és szolidaritásra kérjük fel a kol­legáinkat, így legalább nem tudjuk „félremagyarázni” a szavait. Kiss Edit „Hobincu egy éretlen politikus" Oana Marina Negrea, a Rompres hírügynökség Kovászna megyei tudósítója: Hobincu úr eljátssza a politizálást, nem vállalja fel ennek következményeit. Nincs folytonosság a nyilatkozataiban, és ebből ki­folyólag az újságírókat kellemetlen helyzetbe hozza. Adrian Moise, Evenimentul Zilei: A liberális elnök biztosan nem fogja fel a sajtótájékoztatóm, hogy milyen üzenetet tolmácsol, és a legkönnyebb dolog, hogy eltakarja a kommunikációs hiányosságait az az, hogy az újságírókat hibáztatja. Ungureanu Ticuta, Europa FM: Hobincu Zoltán egy éretlen poli­tikus. Egy olyan személy, aki egik napról a másikra visszavonja nyi­latkozatait. Nyilatkozik egyet egy nap és másnap, amikor rájön, hogy mit mondott, megpróbálja tisztára mosni magát úgy, hogy az újságírókat okolja. (Az inkriminált sajtótájékoztatón többen is részt vettünk, azért a román kollegák véleményét kértük ki, mert őróluk még Hobincu úr se feltételezheti, hogy esetleg nem értették, amit m mondott­­ K. E.) BRAT szerint az egész romániai nyomtatott sajtóra példányszámok csökkenése a jellemző - írja a Transindex. A nálunk is vásárolható lapok közül a Krónika 501 millió lejes nyereséggel büszkélkedhet, nem kis részben a terjesztői hálózatá­nak is köszönhetően. Majdnem ennyit, 400 millió lejes hasznot mutatott fel a Corvin-lapcsoport is rejtvény- és szórakoztató jellegű újságaival, magazinjaival. A Nap­sugár gyermeklap sem panaszkod­hat (340 millió lejes nyereség), de nem sokkal marad el tőle a Háromszék napilap (242 millió). Az Erdélyi Napló és a Brassói Lapok is pozitívan zárták a 2002. esztendőt (55-47 millió lej), míg az Erdélyi Riport 487 millió, az Európai Idő pedig 947 millió lejes veszteséget könyvelt el. Aktuális Belövés placebóval Napjaink legforróbb, vitatott témája, az autonómia kapcsán jutott eszembe a régi pesti vicc K-ról, a gyógyíthatatlan rémhírterjesztőről. A hatóság próbálja szép szóval, fenyegetéssel, büntetést helyeznek kilátásba, hiába minden. Egy éjszaka behurcoltatja a parancsnok, kiviszik a hátsó udvarba a téglafal elé, kendőt kötnek a szemére, szakasz vigyázz, tűz! - rálőnek, vaktölténnyel. A gatyáját telerottyintott K-t pedig kilökik az éjszakába, azzal a reménnyel, hogy már örökre meg­javult. Másnap reggel K félrevonja a szomszédot, és bizalmasan a fülébe súgja: mindennek vége, ezeknek már éles lőszerük sincs... A viccet pedig az az ember kapartatta ki az emlékezet bugyraiból, aki helyi politikus létére megérdemelné az őszinteség díját 2005-re, ha kiosztanák Háromszéken. Hősünk, a vargyasi polgármester, elmondta, hogy bizony nem tudna mit kezdeni az autonómiával, ha elhozná hol­nap reggel a postás... Az autonómia tartalmának és békességet meg prosperitást hozó esz­közeinek hiányzó népszerűsítése vagy adagolása (alapos kidolgozottságá­nak hiányára gondolni sem merünk!) óhatatlanul eszünkbe juttatja az uniós párhuzamokat és kettős kiszolgáltatottságunkat. Rendezetlen sorsú kisebbségként, ugyanakkor többszörösen alulinformált román polgárként húszmillió sorstársunkkal együtt löknek az unió nevű mumus karjaiba. A háromszéki polgárok javarésze még az olcsóbb SAPARD-pénzeket mutogató kirakatokba se láthat bele, nem beszélve az igazi, több tíz vagy százmillió eurós beruházások páholyáról. Hétköznapjaink jövendő vicce a nőnapi munkaerőbörze esti végeredménye: a munkát szerzett hölgyek ötven százaléka a vendéglátóiparban helyezkedett el - írhattuk volna nagyképűen, holott a számok szerint a 402 jelentkezőből 4 (négy) kapott munkát, abból is kettő egy recepciós meg talán egy szakács. Ezek után ki csodálkozhat, ha felnövő gyereke­k azok közül, akik nem külföldön keresik a boldogulást) médiasztár akar lenni, futballista vagy valami sikeres bunkó, csak pénze legyen, tisztes lakása, s tudjon szolizni meg izé. Azok, akik örömlányként (­fiúként) évi 25 millió dol­lárt utalnak haza a családnak az unióból, Románia nagyobb dicső­ségére, feltehetően nem válaszoltak az osztályfőnöki kérdőívre, hogy mik is akarnak ők lenni. Tesztfeladat illetékeseknek autonómia- és uniós ügyekben: csipszen, kólán, kecsapon és a kereskedelmi média (de anyaországi, tehát hiteles!) mocskán nőtt ifjak megtérítése legalább polgári szakmák irányába, hogy azután majd komolyabb dolgokról is el lehessen beszélgetni velük. Willmann Walter

Next