Székely Hírmondó, 2006. április-június (11. évfolyam, 13-25. szám)
2006-04-28 / 16. szám
Quimby Szigorú és játékos, egységes és, kalandozó, sanzonos és újszerű, földhöz ragadt és elszállt, tradicionalista, bátran nyúl a modern elektronika eszközeihez, a szövegek „kegyetlenek” és ironikusak - íme csak néhány jellemzője a magyar alternatívnak nevezett zenei társadalom egyik legfontosabb zenekarának, az 1993-ban Dunaújvárosban alakult Quimby-nek. A csapat (Kiss Tibor - ének, gitár, Balanyi Szilárd - billentyűk, Kárpáti József - trombita, ének, Gerdesits Ferenc - dobok, Mikuli Ferenc - basszusgitár, Varga Líviusz - ütőhangszerek) nemrég készítette el nyolcadik, Kilégzés című lemezét, melyért Fonogramm-díjat is kaptak modern rock kategóriában. A Quimby az évek során nemcsak markáns saját hangzást alakított ki a spicces, sanzonos-valceres zenei világot fokozatosan modernizálva, de kivívta helyét a legjobb és legfontosabb kortárs magyar zenekarok között is. Koncertjeik évek óta teltház előtt zajlanak Magyarországon, ami sokat elárul népszerűségükről. Aki már korábban is követte a Quimby pályafutását, az feltétlenül jöjjön el a zenekar első erdélyi bemutatkozására, ugyanis biztos, hogy nem fog csalódni. Aki csak most tervezi az ismerkedést, az nyugodtan kezdje a szombat esti koncerttel - de csak ha nem fél attól, hogy hosszú távú rajongás kerekedik a találkozásból. Charlie Morváth Károly Charlie színpadon dolgozta végig az utóbbi harminc-negyven évet keményen, céltudatosan és fáradhatatlanul. Megtanulta, hogy pontosnak, fegyelmezettnek kell lenni, és hogy minden alkalommal a legtöbbet kell kihoznia magából. Magyarország egyik legnépszerűbb popzenészéről nehéz bárkinek is újat mondani. A Generál, valamint a Tátrai Band zenekarokban töltött időszakot leszámítva első lemeze Charlie címmel 1994 tavaszán került a boltokba. Az album arany-, majd platinalemez lett, és a következő évi MAHASZ Aranyzsiráf-szavazáson elnyerte az Év albuma díjat. 1995 tavaszán jelent meg a Mindenki valakié című második szólóalbum, mely már elővételben arany, a megjelenést követő két héten belül platinalemez lett. Természetesen ez az album is az év legjobb albuma lett. 1996 tavaszán látott napvilágot a '95. december 28-án a Budapest Sportcsarnokban rögzített Charlie-koncert hanganyaga egy reprezentatív kiállítású dupla CD és kazetta formájában, Csak a zene van címmel. Augusztus 17-én Charlie zenekarával a zsúfolásig telt Kisstadionban adott egy igazán forró hangulatú koncertet 20 ezer rajongó előtt. 1997-es év eleje igazi díjesőt hozott Charlie-nak, ugyanebben az évben napvilágot látott az Annyi minden történt című albuma is. 1998 - újabb lemez: októberében megjelent a Fűszer cseppenként című új hangzókorong. Egy arany-, két platina- és egy gyémántlemez, valamint számos felejthetetlen koncert és országos turné után 1999. november 5-én jelent meg a Charlie legszebb dalait, valamint,egy vadonatúj szerzeményt tartalmazó válogatás-album, Greatest Hits címmel. 2001-ben Charlie új zenei kirándulásra vállalkozott a Jazz című lemezével, melyet a 2002-es Soul & Jazz és a 2003-as Funky, Soul & Jazz lemez követett. 2004-ben jelent meg a Greatest Hits 2 válogatás, s ugyanebben az évben került a boltokba az Ami soul az soul című könyv, melyben Charlie élettörténetét, élményeit, kalandjait olvashatjuk. Koncertjei azóta is élményszámba mennek, annál is inkább, mert Sepsiszentgyörgyre is páratlan tehetségű muzsikusok kísérik el a mestert. Másfél A Másfélt igazán nem kell bemutatni már senkinek Magyarországon, hiszen az 1989 óta működő csapat mára az egyik legnépszerűbb és legstabilabb zenekarnak számít odaát. A budapestiek olyan instrumentális stílust képviselnek, ahol a zene egésze a meghatározó és nem az énekest pótolandó hangszerszólók. Kedvelik az erős, dinamikus megszólalást, váratlan változásokat és páratlan ritmusokat, de a „pszichedélikus utazást”, vagy a gunyoros hangvételt is. Első igazi anyaguk az 1993- ban kazettán megjelent Mese volt, ezt követően egy-két évente hoztak létre új produkciókat, melyeknek a ritmusközpontú instrumentalitáson kívül egyetlen közös jellemzőjük volt: a folyamatos újdonságkeresés. Ennek köszönhető, hogy a zenekar filmzenét éppúgy írt, mint színházi kísérőzenét. A Másfél lassan-lassan a budapesti, majd az országos klubélet egyik központi zenekarává nőtte ki magát, illetve sikerrel jutott be az európai (különösen a francia) klub-vérkeringésbe. A Másfél stílusában azóta is felfedezhetők funkrock, acidjazz, trash, drum'n’bass, csárdás és new wave elemek egyaránt. Magyarország első számú pszichedelikus zenekara nemrég, január 27-én tartotta 500. jubileumi koncertjét. A csapatnak (Barnabás - gitár, Lukács Levente - szaxofon, billentyűk, Ujj Zoltán - dob, Sábák Péter - basszusgitár) tavaly novemberben jelent meg legújabb lemeze, En Garde! címmel melyet számos európai színpadon is bemutattak már. A Másfél minden egyes koncertje alapvető élmény. Valószínűtlenül gazdag ritmusvilág, a gitár csilingelő, visszhangos futamai, a szaxofon staccatos, önmagával feleselő lüktetése - mindezekre csak önfeledt tánccal lehet reagálni. Nightlosers Kevés olyan eredeti zenét játszó zenekar működik Romániában , mint a Nightlosers: muzsikájukban előszeretettel vegyítik a jazz-bluest a román és magyar népzenével, tradicionális népi hangszerek használatával. Hanno Slöfer filmrendező (gitár, ének) és négytagú csapata (Grunzó Géza - billentyűk, Sorin Gaga’ Cimpean - dobok, Octavian Andreescu - basszusgitár és Jimy El Lake’ - gitár, hegedű) egy barátjuk kocsmájának a megnyitóján álltak először színpadra 94 derekán, valahol Kolozsvár egyik szegletében. Azóta felvettek három lemezt, melyek közül az első, a Sitting On The Top Of The World már 1995-ben megjelent, a Plumbandy Blues (1997) című második hanghordozó pedig azóta is kultusztárgyszámba megy, amúgy kötelező „házi olvasmány” minden zenehallgatónak. A fiúk legutóbb a tavaly jelentettek meg újabb albumot, ez Rhythm&Bulz névre hallgat, eklektikájából pedig cseppet sem veszített a „nagy elődhöz képest”. A zenekar egyébként arról is híres, hogy tavaly májusban, bukaresti könyvbemutatóján Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok szaxofonon is játszó ex-elnöke beszállt a Nightlosersbe, egy-két szám erejéig... A MAKÁM az új tradíció legmarkánsabb magyarországi képviselője. Zenei pályafutását 12 album fémjelzi. A MAKÁM korszakain átível a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat, a kollektív és individuális kettőssége az ősi egység és harmónia keresése. A Krulik Zoltán által alapított együttes kezdetben az etno-avantgard kelet-közép európai követeként robbant a zenei életbe, mely korszakot finoman árnyalták az ázsiai, távol-keleti gyökerek, a balkáni és afrikai hatások s a kortárs zene reprezentatív elemei. A MAKAM hangzásvilágát a különleges népi hangszerek - gadulka, kaval a Balkánról, tabla, gatham, sarangi Indiából, sansa, marimba Afrikából és a hagyományos európai hangszerek - oboa, gitár, bőgő, zongora - együtthangzása tették egyedivé. Ez az irány folytatódott a 90-es évek lemezein, melyben az afro-amerikai zene, a jazz elemei ötvöződtek. A MAKAM legújabb korszakát a magyar népzene archaikus formái s a dal újrafelfedezése jellemzi. A közelmúltban megjelent, Almanach című lemezük személyes hangvételű stílusát, egzotikus ritmusok és lírai vallomások meghitt elegye adja. Krulik Zoltán gitároszeneszerző együttese a világzene magyar úttörőjeként mutatta meg először, hogy hangzik például az európai népdalok hangkészlete, ha indiai, afrikai ritmussal párosul, vagy hogyan viszonyulnak a balkáni páratlan lüktetéshez az ír dallamok. A cél az indulásnál és most is ugyanaz: meghökkentő és egyben izgalmas zene „munkaköre” mellett szerencsére vállalt még egy zenekart, Anett helyett pedig Szabó Csaba ütőhangszeres lépett be. Ekkor, 1996 elején Csaba csatlakozásával kialakult az a felállás, ami a barátságnak és a közös elképzeléseknek köszönhetően még ma is változatlan formában létezik. Ekkor már rendszeresen jártak koncertezni Magyarország minden részébe, klubokba, kocsmákba, fesztiválokra, 1996-tól már folyamatosan évente 90-100 koncertet adnak. A fellépések között egyre nagyobb számban jelentek meg a külföldi meghívások, és a közeli Jugoszlávia után Németország, Ausztria, Szlovákia, Olaszország klubjaiba is eljutottak. A zenekar stílusa elsősorban a ‘20-as, '30-as évek Amerikájának akusztikus népzenéjén alapul, ami ugyanis rendkívül sokrétű. A stílushűség, de a gyakori külföldi fellépések miatt is a dalok elnyomó többsége angolul szólal meg. Mindhármuk egyéni hangja alakítja azokat, és igyekeznek a korabeli felvételek alapján megtanult dalokat fogyaszthatóvá ternni az igényes, de nem feltétlenül „akusztikus-blues-megszállott" közönség számára is." Autostop - MS Rock made in Transylvania — így írja körül saját stílusát az 1982-ben alakult marosvásárhelyi zenekar. Péter, Feri, Laci, Jancsi és Árpi az igazi nagy sikert '84-ben könyvelhették el, amikor egy helyi rockfesztiválon első díjat nyertek A dal című számukkal. Azóta már számos szakmai „versenyen” vettek részt, itthon az erdélyi városokban, népszerű hazai zenekarok társaságában léptek fel, 1991-ben pedig már a határokon túl is bemutatkozhattak. 1992-ben megünneplik a 10 éves születésnapjukat egy fergeteges bulival, természetesen Marosvásárhelyen. 1993- ban, immár Hajdú Csábival (gitár, ének) kiadnak egy saját lemezt Nem akarunk címmel, majd néhány évig annak rendje és módja szerint pihentették hangszereiket. 2003-ban, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában megünnepelték a 20 éves születésnapjukat teltház előtt, ahogy ilyenkor illik. 2005-től Péter, Feri, Laci, Jancsi és Árpi újra együtt nyomják az Autostop - MS szekerét. Sztárzenekarok a Szent György-napokon SZÉKELY ______Hírmondó________Szent György-napi különkiadás Rambling Blues Trio A zenekar frontembere, Király Vajk (akusztikus gitár, ének) 1993-ban kezdett el koncertezni szólóban, majd nemsokára csatlakozott hozzá - eleinte csak néhány szám erejéig — Harmati István „Maci” szájharmonikás és Tóth Anetta énekesnő. Ekkor Vajk és Barátai néven adtak több előadást. A szájharmonikás poszton hamarosan tagcsere következett be. Macit Firabovszky Tamás váltotta fel, aki az akkor éledező Blues Bell zenekar énekes-szájharmonikás-frontember Dr. Valter Blues Társasága Csonka Valter Menya (ének) több mint 16 évvel ezelőtt alapította első zenekarát, a Dr. Valter és a Delirium Tremens névre hallgató társaságot. „Kemény évek voltak, bőgőssel, tudással, cserélődő gitárosokkal, vendég-