Székely Hírmondó, 2007. október-december (12. évfolyam, 39-51. szám)

2007-10-05 / 39. szám

SZÉKELY 2 Hírmondó 2007/39 Megyei hírkavalkád Elhagynak az orvosok Országos szinten igen, Három­széken azonban még nem lehet be­szélni az orvosok kivándorlásáról - mondta Kerekes Jenő. A megyei or­vosi kamara elnöke úgy tudja: eddig egyetlen háromszéki orvos igényelte a szaktárcától a külföldi munkavállalásra feljogosító iga­zolást, ami azt jelenti, hogy szándékában áll az ország határain túl folytatni a gyógyító munkát. Kerekes szerint az idősebb ko­rosztály esetében nem, de a fiata­labb orvosok körében egyre nőni fog a kivándorlási kedv. Pár év múlva ha nem is beszélhetünk ál­talános orvoshiányról, de minden bizonnyal lesznek olyan szakterü­letek, ahol hiány lesz – véli a szak­ember, hangsúlyozva, hogy amíg egy kezdő orvos 8 millió lejt keres Romániában, addig külföldön 800 eurót ajánlanak. Vidéknek jön a pénz Románia területének 93 száza­léka vidéknek számít, a lakosság 48 százaléka falun él, és 38 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, még a hivatalos statisztikák szerint is, hangzott el múlt csütörtökön a megyei mezőgazdasági és halászati kifizetési ügynökség által szervezett konferencián. A vidékfejlesztés a legfontosabb stratégiai program, hiszen a következő hét évben össze­sen csaknem tízmilliárd euró lehívható összeg áll rendelkezésre, hangsúlyozta Klárik László, az ügy­nökség országos igazgatója. Tolmácsot a rendőrségre Súlyosan sérülnek az emberi jogok a helyi és megyei rendőrsé­geken, a csendőrségen és az ügyészségen, nyilatkozta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnö­ke heti sajtótájékoztatóján. Ez an­nak ellenére történik, hogy a köz­­intézményekben törvény szavatol­ja a jogunkat, hogy az anya­nyelvünket használhassuk, hang­súlyozta a sepsiszéki elnök. Mint mondta, előfordulhat, hogy val­latáshoz olyan rendőrt küldenek, aki csak kapiskálja a magyar nyel­vet,, s emiatt a jegyzőkönyvbe tel­jesen más történet kerülhet be. Éppen ezért kötelező módon a rendőrségen, a csendőrségen és az ügyészségen is tolmácsokat kelle­ne alkalmazni, a törvényes előírá­sok szerint. 100 euró járna könyvre Nem érdekli a pedagógusokat a könyvvásárlásra kérhető 100 euró támogatás. Háromszéken a közel 4000 képzett pedagógus még fele sem vette igénybe a szakkönyv­vásárlásra kormányprogrammal fe­lajánlott 100 eurót. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: alig 1797 óvónő, tanító és tanár igényelte a pénzt, holott csak egy erre vonatkozó kérést kell(ett) leadni az iskola titkárságán. Az idei kéréseket novemberig lehet leadni, és a pénz a következő költségvetési évben, 2008. január 1-je után kerül kifizetésre. Döntött az Emberjogi Bíróság az Agache-ügyben Ítéletet hirdetett az Európai Emberjogi Bíróság a Reiner Antal román állam elleni perében, amit a felperes a maga és három társa - Héjja Dezső, Paizs Ottó és Konrád János - nevében még évekkel ezelőtt indítványozott. A felperesek - ál­­lításuk szerint - nem részesültek pártatlan bí­ráskodásban, az ellenük folytatott bűnügyi el­járást pedig indokolatlanul elnyújtották. A múlt csütörtökön meghozott ítélet csak részlegesen döntött a javukra, sem kártérítést, sem rehabili­tációt nem ír elő. Reiner esetében az Emberjogi Bíróság megkérdő­jelezte a hét évig tartó vizsgálati idő törvényességét, ugyanis ellene 1990-ben nyitottak bűnügyi dossziét. 1991-ben hallgatta ki először a rendőrség, de csak 1997-ben emelt ellene vádat az ügyészség. Ellenben a három évet és négy hónapot felölelő bírósági tár­gyalás hosszát nem találta jogsértőnek a strasbourgi ítélőszék. A három másik fél esetében 1991-2001 között zajlott a bűnvádi eljárás. A bíróság kimondta, hogy 1992-1997 között a hatóságok indokolatlanul húzták az időt, tehát sérültek az érintettek jogai. Nem született egyhangú ítélet annak kapcsán sem, hogy a négy felperes nem szembesülhetett az őket vádoló tanúkkal. Reiner, Paizs és Konrád ese­tében jogsértést állapítottak meg: a „bűnösségüket” igazoló tanúkat - Várda­s kivételével, aki megjelent a bukaresti törvényszék előtt is - nem hallgatta ki bíró. Várda viszont Bukarestben nem erősítette meg korábbi terhelő nyilatkozatát. Héjjá Dezsőt érintően a strasbourgi álláspont az, hogy a romániai törvényszékeken született ítéletek nem csupán a tanúk vallomásain alapultak, őt tehát nem fosztották meg a védekezés jogától. A strasbourgi ítélet tulajdonképpen nem sok vál­tozást hoz a felperesek életében. Legfennebb az igazáért harcoló Reiner Antalnak jelenthetne némi elégtételt, de ő a tavaly novemberben elhunyt. Valószínűleg a Magyarországon élő Paizs Ottónak sem ad elegendő „erőt” és biztosítékot ahhoz, hogy hazatérhessen. A Kézdivásárhelyen élő, időközben moz­gássérültté vált Héjjá Dezső lapunktól értesült a hír­ről. Első reakciója az volt, hogy remélhetőleg megszűnik a kártérítési civil perben ellene hozott ítélet, melynek értelmében nyugdíja 33 százalékát ifjú Agache Aurel javára visszatartják. 2002 novem­bere óta 36 millió régi lejt „fizetett" a milicista fiá­nak. - Mindez Reinernek az érdeme, ha ő nem jár utána, még ez a döntés sem született volna - mondta, miután átolvasta a külügyminisztérium sajtóreferense által kibocsátott anyagot. — Elítélésünknél sajnos nem nagyon törődtek azzal, hogy mi az igaz és mi nem. Én csak azt remélem, hogy ez az ügy utolsó mozzanata volt. Dimény H. Árpád Reiner Antal már nem örülhetett az ítéletnek Forgalomba be nem írt ro­bogóval ütöttek el egy 18 éves csernátoni fiatalembert vasárnap hajnalban. A hazafelé tartó, 27 éves kézdivásárhelyi S. Róbert ké­sőn vette észre az úttest jobb olda­lán haladó gyalogost. A sérült láb­szára két helyen is eltört. A robogó tulajdonosa nem rendelkezett haj­tási jogosítvánnyal. Motoros bale­set történt vasárnap a Lemhény és Nyújtód közti szakaszon is. Kerékpározó gyereket ütöt­tek el Gelencén. A 9 éves B. Róbert figyelmetlenség ál­dozata lett: váratlanul áthaj­tott az ellenkező sávra, ahol egy szabályosan közlekedő, hargitai rendszámú Ford gép­kocsi elütötte. A gyerek sú­lyosan sérült, többek között a bal alkarja is eltört. V ••• • Szombaton délután ismét elütöttek egy kerékpárost, ezúttal Uzonfüzes közelében. A 67 éves uzonfüzesi I. Mihai a 12-es és 11- es nemzeti utak kereszteződésénél nem adott elsőbbséget egy Brassó megyei gépkocsinak. A biciklist a brassói kórházba szállították. A radarozó rendőrök 158 km/h sebességgel csípték el a 27 éves, kézdivásárhelyi P­­. Álmost. A fi­atalember mentségéül csupán csak annyi szolgálhat, hogy nem településen belül, hanem a 11-es nemzeti úton száguldozott, ám a megengedett sebesség 58 km/h-val való túllépése így is a hajtási jo­gosítványába került. L­­i ''TViTi'il ismeretlenek feltörték egy kéz­divásárhelyi polgár gépkocsiját, ahonnan több ruházati cikket és 280 lejt vittek el. A tetteseket a 15 éves, berecki lakóhellyel ren­delkező M. V. és a Kézdivá­sárhelyen törvénytelenül tartózko­dó 16 éves M. T. személyében a­­zonosították. A két tizenéves azt nyilatkozta: a pénz egy részét már a bűncselekmény elkövetése után elköltötték, a megmaradt 150 lejt pedig rábízták a 19 éves M. Costelre, akinek szintén tudomása volt a pénz eredetéről. A lopott holmi és az elköltetlen pénz visz­­szakerült a kárvallotthoz. (dimény) Aktuális A hét számokban 7 lejjel emelkedik január 1-jétől az állami gyermeksegély, va­gyis havi 25 lejről 32-re (jelenleg 4,6 millió gyerek részesül támoga­tásban). 1 százaléka az ország lakóinak ad vért vérgyűjtő központoknak. A­z illeték- és adónem lé-­t­sz­tezik Romániában, s ezzel az 5. helyen állunk világviszony­latban­­ Kongó (94), Ukrajna (98), Fehéroroszország (125) és Üzbegisztán (130) mögött. " A /"­lej lehet jövőre a mini­ig­i vi málbér. /'A'") hektáros a Rétyi lL vy­í­j KJ Nyírként ismert re­zervátum -­a további sorsára vo­natkozó döntés egyre sürgetőbb a terület védelme érdekében. I­­v/­v millió eurót költene a J L v/w kormány a SMURD ro­ham mentőszolgálat fejlesztésére. 1 /~\ Cl\r\ alkalmazott dol- JL U OUU gozik jelenleg a BCR-nél, számuk a jövő év végéig 8200-ra csökken.­­ A millió euróval emelte meg (ezzel 110 millióra növel­­ve) jegyzett tőkéjét az OTP Bank Romania. Q­0 diák részesült támogatás­ ÖZIUban a Líceumi pénz el­nevezésű program keretében Há­romszékről, és 864-en kaptak 200 eurót számítógép vásárlásra. 6332 óvodás és 10461 kisiskolás kap na­ponta két deciliter tartós tejet és kiflit tízóraira a tejkifli-program ke­retében. 7~­­0 ezer eurót nyert Phare-pá­­l­­á­lyázaton a Zernye Kistérsé­gi Társulás. A nagy túlélő Nagy túlélő ünnepelt a hétvégén Csíkban, a harmincéves erdélyi táncház. Szinte emberről emberre nyomon követhető, hogy ki kitől tanulta a lépéseket, ki honnan szerezte be a zenét, egy ezer férőhe­lyes sportcsarnokban szombat este gyakorlatilag mindenki ismerte egymást, vagy maximum egy embernyi távolságra volt egymástól. Ez matematikailag is gyönyörű képlet, hát még a közösségformálás teo­retikusainak. Pedig csak tánc az egész, meg zene, magnó vagy hegedű, brácsa, gárdony s egy kis terem. Ennyi egy táncházhoz elég, derült ki harminc év múlva, ahogyan az is kiderült, hogy rendkívül erős kötések alakultak ki akkor, amelyek még emberöltőnyi idő után is ünek. Riporterként röpke húsz perc alatt, véletlenül akadtam három olyan táncházasra, akik egymástól tanultak valaha, egy diák, még egy, s egy gépészmérnök, akikből mára a Székely Nemzeti Múzeum igaz­gatója lett, nyomdaipari óriás vezére a második, s művészegyüttes, kulturális intézmény igazgatója a harmadik. Nem ez az igazán érdekes, habár nem mellékes, hogy milyen minőségű emberanyagot terelt össze a táncház, hanem az, ami összeterelte, a régióktól, vidékektől, nyelvjárástól, minden egyébtől független táncoknak, min­denki táncának a szeretete, meg a népdalé, a közös nóta. Akkoriban csak néhány tucat emberé, s emberöltőnyi távolból is egy sport­csarnokra való közös dalolás megmaradt még belőle. Tucatnyi ember idézi fel azokat az időket, amikor egy krémszínű Tesla-táskamagnó szolgáltatta a zenét, és a széki négyes ritmusára néhányan a Szent Anna-tó felé ereszkedtek lefelé a szerpentineken. A nevekre még emlékszik néhány, az arcokra is emlékeznének, csakhát megváltoztak lassan - a helyszínek azok, amelyek összekapcsolják az emlékezőket. És persze a Barozda, Sebőék, akiknek köszönhetően ma több ezer ember tudja, hogy miféle szerzet a tekerőlant, más néven nyenyere, a koboz, a gárdony, a kis, idegesítő hangú töröksíp, a háromhúrú brácsa, a doromb, a duda és a citera. S ne feledkezzünk meg Pávai Istvánról és Simó Józsefről, akikhez tanulni jártunk fel valaha, Csíkba. A lépéseket mára már elfelejtettük talán, de a táncház, a nagy túlélő, megmaradt. És ez a fontos. Willmann Walter

Next