Székely Hírmondó, 2010. július (15. évfolyam, 94-115. szám)
2010-07-01 / 94. szám
SZÉKELY Hírmondó 2010. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK A Napirenden A félrevert harangok országa mi ránk várt, azt nem kerülhettük el. Romániát már nem csupán gazdasági és pénzügyi válság, a rossz kormányzások mindmegannyi következménye sújtja, hanem az anyatermészet haragja is: katasztrofális árvizek pusztítanak az országban, gyakorlatilag elmosták Észak-Moldvát, s Székelyföldet sem kerülte el az istencsapás. Először a Gyimesekben pusztítottak a megáradt vizek, aztán itt, minálunk, Háromszéken vált zabolátlanná a Feketeügy, s a helyi felhőszakadások folyományaként. Bármelyik patak életveszélyessé válhat az emberi települések számára. A baj szaporodik és hólabdaként dagad: az Olt is veszélyezteti már Alsó- és Felsőrákost, majd Sepsiszéket, de főleg Erdővidék peremfalvait bizonyosan. Elszorul az ember szíve a látványon, ahogyan az emberek mentik, ami még menthető a megvadult vizek útjából, ha már mást nem, legalább a puszta életüket. Ha tudják... Egyre több a halálos áldozat, egyre több a földönfutó, egyre nagyobb az árvizek által sújtott területek, vidékek kiterjedése már Bánságot, Máramarost, a Duna-völgyét is fenyegeti. Nem lehet tudni, hol támad a víz, hiszen elég egyetlen órás felhőszakadás, s az eddig megkímélt vidékeken is bekövetkezhetnek a tragédiák. Az emberek védekeznek, ahogyan lehet, de sokat nem tehetnek. Ennyire tehetetlenek lennénk? Most igen, de ez a mostani tehetetlenség évtizedek súlyos mulasztásainak a következménye. Az átkosban még épültek gátak, védművek, s az 1970-es, 75-ös árvizek tanulságait megszívlelve kiépítették a nagyobb folyók védelmi rendszerét. Aztán jött a „nagy szünet", az elmúlt húsz esztendőben egy kapavágás sem történt a gátakon, teleépítették az ártereket, a vízrendészeti és talajkezelő szakemberek elmentek politikusnak, újságírónak, miegyébnek. Nem csoda, hogy most nincs legény a gáton. A katasztrófavédelem is úgy működik nálunk, hogy ott jó, zsíros hely kerül a nyomoknak, de a szakértelem vajkevés. De az árvizek ellen nem is most, hanem aszályos és normális időben kellene„védekezni". Építeni, rendezni, s végre-valahára véget vetni a zabolátlan erdőirtásoknak, újratelepíteni az erdőket. De ki törődik itt mindezzel? Annyi munkanélküli segélyezett, szociális segélyből tengődő van, hogy már millió határokat lehetett volna velük újraerdősíteni. Most a víz az úr. És a pénz, a politikai csélcsapság. A félrevert harangok is hiába szólnak... « Magyari Lajos Legenda vagy realitás: Háromszéken a drog A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság a háromszéki drogfogyasztói szokásokat vizsgálta a megye több gimnáziumában. Az eredményeket a rendőrség szakemberei, illetve a megyei kórház pszichiáter főorvosa elemezték. Tinea Teddy A 2008-2009 között készült felméréshez használt vaskos kérdőívet 16 Kovászna megyei - 8 sepsiszentgyörgyi, 5 kézdivásárhelyi, 1 kovásznai, 1 baróti és 1 bodzafordulói - középiskola diákjai töltötték ki. A tanulmány a drogfogyasztás mellett a fiatalok italozási és a dohányzási szokásait is vizsgálja. A megkérdezett diákok csupán 27,42%-a állította, hogy soha életében nem cigarettázott, ám 8,8%-a már 9 évesen vagy még korábban (!) kipróbálta a dohányzást. Arra a kérdésre, hogy mennyire könnyű alkoholt beszerezni a megyében, csupán 9,59% válaszolta azt, hogy lehetetlen, igaz, 21,76% „nem tudta” erre a kérdésre a választ. A többiek problémamentesnek tartották a vásárlást. A sepsiszentgyörgyi diákok 51,6%-a a sört, 34,9%-a a bort, 23,6%-a a tömény italokat kedveli. Ugyancsak aggasztó adat, hogy a megkérdezettek közel 2%-a már 9 évesen, avagy korábban átesett élete első részegségén, és csupán 41,05% állította, hogy sohasem volt ittas. A marihuána beszerzése a fiatalok 27,6%-a szerint lehetetlen, 19,64%a ellenkező véleményen van (1,63% nem válaszolt, illetve 23,53% nem tudta, mit válaszoljon). A drogfogyasztás terén már nem ennyire ijesztőek az adatok, nyugtatnak meg az illetékesek: a gimnazisták 90,1%-a állította azt, hogy még soha nem kábítószerezett, 0,13% 9 évesen, 7,36%-a tizenhat évesen bódult először. A nyugtatókkal együtt fogyasztott alkohol a legnépszerűbb módszer a kábulásra, a fiatalok 7,6%-a legalább egyszer, 3,63%-a ötnél többször élt már vele. Érdekesség, hogy a diákok 2%-a vallotta azt, hogy fogyasztott egy nem létező, a tesztkérdések között megtévesztésként feltüntetett drogot, csakhogy „menőbbnek” tűnhessen a társai szemében. A sok számadatot elemezve a rendőrség képviselői elárulták: Háromszéken valóban gondot jelent a drog, ám nem bocsátottak rendelkezésünkre arra vonatkozó adatot, hogy hány háromszéki fogyasztót és kereskedőt tartanak folyamatos megfigyelés alatt. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a legfiatalabb törvényszegő 18 éves, a legidősebb pedig 40 éves. Megyénkben a kemény drogok még nem hódítottak teret, a nyilvántartásból hiányoznak a heroin-, és kokainfüggők, ám nagy divat a „sír”. Természetesen akadnak visszaesők is, egy érdekes eset az 1995-ben letartóztatott sepsiszentgyörgyi drogfogyasztóé, akit 2000-ben újra letartóztattak, miután otthoni, improvizált vadkender-szárítója tüzet okozott, így a tűzoltók találtak rá a „tenyészetére”. Dr. Bíró István pszichiáter főorvos inkább az alkohol egészségünkre gyakorolt káros hatásaira hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy 20 év alatt csupán 5 kábítószerfüggővel találkozott megyénkben, ám betegeinek egyharmada jelen pillanatban is az alkohol miatt küzd komoly gondokkal. " Sétáltassunk kutyát, de hol? Nem új keletű probléma a tömbházakban élő házi kedvencek sétáltatási, illetve vécézési helyének kérdése Kézdivásárhelyen, mert mindenkinek igaza van, csak sorban. A szülőknek, akik gyermeküket féltik, miközben a parkban játszadoznak, és a kutyasétáltatóknak is, mert jogosan tehetik fel a kérdést, hová vigyék kedvenceiket, ha nincs erre kijelölt terület? P V. R. Molnár Cornel, a polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályának építkezésekért és útjavításokért felelős illetékese elismerte, hogy valóban régi, orvosolatlan kérdés ez. A sportcsarnok melletti gördeszkapályára és a mellette lévő zöld területre utalva elmondta, hogy a kerítés oszlopait már kiöntötték, hamarosan bekerítik, tehát ott a játéké lesz a főszerep. Arról is tájékoztatott: a hivatal gondolkodik, hogy hol jelöljön ki kutyasétáltatásra alkalmas területet, mert arra is szükség lenne, hiszen az állatbarátokat ugyanolyan jogok illetik meg, mint azokat, akik nem tartanak kutyát. El kell ismerni ugyanakkor, hogy a kutyatartók mentalitásának is változni kellene, mert ha mindenki felszedné kedvence piszkát, akkor a szülőknek sem lenne okuk panaszra. « Ma már mindenhol a városi életforma része a kutya- és cicatartás AKTUÁLIS 2 Nem szabadott volna aláírni A Magyar Polgári Párt nem tekinti a központosítás csökkentésének a kórházaknak az önkormányzatok hatáskörébe történő átadását. Az MPP-s politikusok meglátása szerint nem lehet tulajdonképpeni decentralizációról beszélni, ha az egészségügy finanszírozásában is nem történik meg a Bukaresttől való függőség csökkentése. N. D. I. Fazakas Tibor, az alakulat országos alelnöke kijelentette, az egész átvétel gyakorlatilag arra jó a minisztériumnak, hogy a helyi önkormányzatok nyakába varrja a kórházak problémáját, merthogy a működtetéshez szükséges összegek továbbra is a bizonyítottan hibásan működő rendszeren keresztül érkeznek. Fazakas emellett kifogásolta azt is, ahogyan az átadási protokollumot aláíratták a polgármesterekkel, miközben a legfontosabb pénzügyi és gazdasági mutatókat tartalmazó mellékletek el sem készültek. Az alelnök méltányolta, hogy Nagy István, Bárót polgármestere nem írta alá az átvételt, sőt szerinte „ez lett volna a helyes hozzáállás az összes jelenlévő önkormányzati vezető részéről” . Fazakas Tibor azt kifogásolta, hogy az átadási jegyzőkönyv nem tartalmazta a melléleteket