Székely Hírmondó, 2010. július (15. évfolyam, 94-115. szám)

2010-07-01 / 94. szám

SZÉKELY Hírmondó 2010. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK A Napirenden A félrevert harangok országa mi ránk várt, azt nem kerül­hettük el. Romániát már nem csupán gazdasági és pénz­ügyi válság, a rossz kormányzások mindmegannyi következménye sújtja, hanem az anyatermészet ha­ragja is: katasztrofális árvizek pusz­títanak az országban, gyakorlatilag elmosták Észak-Moldvát, s Székely­földet sem kerülte el az istencsa­pás. Először a Gyimesekben pusztí­tottak a megáradt vizek, aztán itt, minálunk, Háromszéken vált zabo­látlanná a Feketeügy, s a helyi fel­hőszakadások folyományaként. Bármelyik patak életveszélyessé válhat az emberi települések szá­mára. A baj szaporodik és hólabdaként dagad: az Olt is veszélyezteti már Alsó- és Felsőrákost, majd Sepsi­­széket, de főleg Erdővidék perem­­falvait bizonyosan. Elszorul az em­ber szíve a látványon, ahogyan az emberek mentik, ami még ment­hető a megvadult vizek útjából, ha már mást nem, legalább a puszta életüket. Ha tudják... Egyre több a halálos áldozat, egyre több a föl­dönfutó, egyre nagyobb az árvizek által sújtott területek, vidékek ki­terjedése már Bánságot, Márama­­rost, a Duna-völgyét is fenyegeti. Nem lehet tudni, hol támad a víz, hiszen elég egyetlen órás felhősza­kadás, s az eddig megkímélt vidé­keken is bekövetkezhetnek a tra­gédiák. Az emberek védekeznek, ahogyan lehet, de sokat nem te­hetnek. Ennyire tehetetlenek len­nénk? Most igen, de ez a mostani tehetetlenség évtizedek súlyos mulasztásainak a következménye. Az átkosban még épültek gátak, védművek, s az 1970-es, 75-ös árvi­zek tanulságait megszívlelve kiépí­tették a nagyobb folyók védelmi rendszerét. Aztán jött a „nagy szü­net", az elmúlt húsz esztendőben egy kapavágás sem történt a gáta­kon, teleépítették az ártereket, a vízrendészeti és talajkezelő szak­emberek elmentek politikusnak, újságírónak, miegyébnek. Nem csoda, hogy most nincs le­gény a gáton. A katasztrófavéde­lem is úgy működik nálunk, hogy ott jó, zsíros hely kerül a nyomok­­nak, de a szakértelem vajkevés. De az árvizek ellen nem is most, ha­nem aszályos és normális időben kellene„védekezni". Építeni, ren­dezni, s végre-valahára véget vetni a zabolátlan erdőirtásoknak, újra­telepíteni az erdőket. De ki törődik itt mindezzel­? Annyi munkanélküli segélyezett, szociális segélyből tengődő van, hogy már millió ha­tárokat lehetett volna velük újraer­dősíteni. Most a víz az úr. És a pénz, a politikai csélcsapság. A félrevert harangok is hiába szólnak... « Magyari Lajos Legenda vagy realitás: Háromszéken a drog A Kovászna Megyei Közegészség­­ügyi Igazgatóság a háromszéki drogfogyasztói szokásokat vizsgál­ta a megye több gimnáziumában. Az eredményeket a rendőrség szak­emberei, illetve a megyei kórház pszichiáter főorvosa elemezték. Tinea Teddy A 2008-2009 között készült fel­méréshez használt vaskos kér­dőívet 16 Kovászna megyei - 8 sepsiszentgyörgyi, 5 kézdivásárhe­­lyi, 1 kovásznai, 1 baróti és 1 bodza­­fordulói - középiskola diákjai töl­tötték ki. A tanulmány a drogfo­gyasztás mellett a fiatalok italozási és a dohányzási szokásait is vizsgálja. A megkérdezett diákok csupán 27,42%-a állította, hogy soha élet­ében nem cigarettázott, ám 8,8%-a már 9 évesen vagy még korábban (!) kipróbálta a dohányzást. Arra a kér­désre, hogy mennyire könnyű alko­holt beszerezni a megyében, csupán 9,59% válaszolta azt, hogy lehetet­len, igaz, 21,76% „nem tudta” erre a kérdésre a választ. A többiek problé­mamentesnek tartották a vásárlást. A sepsiszentgyörgyi diákok 51,6%-a a sört, 34,9%-a a bort, 23,6%-a a tömény italokat kedveli. Ugyancsak aggasztó adat, hogy a megkérdezettek közel 2%-a már 9 évesen, avagy korábban átesett élete első részegségén, és csupán 41,05% állította, hogy sohasem volt ittas. A marihuána beszerzése a fiatalok 27,6%-a szerint lehetetlen, 19,64%­­a ellenkező véleményen van (1,63% nem válaszolt, illetve 23,53% nem tudta, mit válaszoljon). A drogfogyasztás terén már nem ennyire ijesztőek az adatok, nyug­tatnak meg az illetékesek: a gimna­zisták 90,1%-a állította azt, hogy még soha nem kábítószerezett, 0,13% 9 évesen, 7,36%-a tizenhat évesen bódult először. A nyugtatók­kal együtt fogyasztott alkohol a leg­népszerűbb módszer a kábulásra, a fiatalok 7,6%-a legalább egyszer, 3,63%-a ötnél többször élt már vele. Érdekesség, hogy a diákok 2%-a vallotta azt, hogy fogyasztott egy nem létező, a tesztkérdések között megtévesztésként feltüntetett dro­got, csakhogy „menőbbnek” tűnhes­sen a társai szemében. A sok számadatot elemezve a rendőrség képviselői elárulták: Há­romszéken valóban gondot jelent a drog, ám nem bocsátottak rendelke­zésünkre arra vonatkozó adatot, hogy hány háromszéki fogyasztót és kereskedőt tartanak folyamatos meg­figyelés alatt. Annyit sikerült meg­tudnunk, hogy a legfiatalabb tör­vényszegő 18 éves, a legidősebb pe­dig 40 éves. Megyénkben a kemény drogok még nem hódítottak teret, a nyilvántartásból hiányoznak a hero­in-, és kokainfüggők, ám nagy divat a „sír”. Természetesen akadnak vissza­esők is, egy érdekes eset az 1995-ben letartóztatott sepsiszentgyörgyi drogfogyasztóé, akit 2000-ben újra letartóztattak, miután otthoni, im­provizált vadkender-szárítója tüzet okozott, így a tűzoltók találtak rá a „tenyészetére”. Dr. Bíró István pszichiáter főor­vos inkább az alkohol egészségünkre gyakorolt káros hatásaira hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy 20 év alatt csupán 5 kábítószerfüggővel ta­lálkozott megyénkben, ám betegei­nek egyharmada jelen pillanatban is az alkohol miatt küzd komoly gon­dokkal. " Sétáltassunk kutyát, de hol? Nem új keletű probléma a tömbhá­zakban élő házi kedvencek sétálta­­tási, illetve vécézési helyének kér­dése Kézdivásárhelyen, mert min­denkinek igaza van, csak sorban. A szülőknek, akik gyermeküket fél­tik, miközben a parkban játszadoz­nak, és a kutyasétáltatóknak is, mert jogosan tehetik fel a kérdést, hová vigyék kedvenceiket, ha nincs erre kijelölt terület? P­ V. R. Molnár Cornel, a polgármeste­ri hivatal városgazdálkodási osztá­lyának építkezésekért és útjavításo­kért felelős illetékese elismerte, hogy valóban régi, orvosolatlan kérdés ez. A sportcsarnok melletti gördeszka­pályára és a mellette lévő zöld terü­letre utalva elmondta, hogy a kerítés oszlopait már kiöntötték, hamarosan bekerítik, tehát ott a játéké lesz a fő­szerep. Arról is tájékoztatott: a hivatal gondolkodik, hogy hol jelöljön ki ku­tyasétáltatásra alkalmas területet, mert arra is szükség lenne, hiszen az állatbarátokat ugyanolyan jogok ille­tik meg, mint azokat, akik nem tarta­nak kutyát. El kell ismerni ugyanakkor, hogy a kutyatartók mentalitásának is vál­tozni kellene, mert ha mindenki fel­szedné kedvence piszkát, akkor a szü­lőknek sem lenne okuk panaszra. « Ma már min­denhol a városi életforma része a kutya- és ci­catartás AKTUÁLIS 2 Nem szabadott volna aláírni A Magyar Polgári Párt nem tekinti a központosítás csökkentésének a kórházaknak az önkormányzatok hatáskörébe történő átadását. Az MPP-s politikusok meglátása sze­rint nem lehet tulajdonképpeni de­centralizációról beszélni, ha az egészségügy finanszírozásában is nem történik meg a Bukaresttől va­ló függőség csökkentése. N. D. I. Fazakas Tibor, az alakulat orszá­gos alelnöke kijelentette, az egész át­vétel gyakorlatilag arra jó a miniszté­riumnak, hogy a helyi önkormányza­tok nyakába varrja a kórházak prob­lémáját, merthogy a működtetéshez szükséges összegek továbbra is a bi­zonyítottan hibásan működő rend­szeren keresztül érkeznek. Fazakas emellett kifogásolta azt is, ahogyan az átadási protokollumot aláíratták a polgármesterekkel, miközben a leg­fontosabb pénzügyi és gazdasági mu­tatókat tartalmazó mellékletek el sem készültek. Az alelnök méltányolta, hogy Nagy István, Bárót polgármes­tere nem írta alá az átvételt, sőt sze­rinte „ez lett volna a helyes hozzáállás az összes jelenlévő önkormányzati vezető részéről” . Fazakas Tibor azt kifogásolta, hogy az átadási jegyzőkönyv­ nem tartalmaz­­ta a mellélete­ket

Next