Székely Hírmondó, 2010. október (15. évfolyam, 160-180. szám)

2010-10-25 / 176. szám

9 RIPORT Háromszéken • ünnepsége­­­rszági for­ra­­ozló időszak­­ák emlékére. Vlárton, Bau­­művénél ösz­­■r László tör­­a szabadság­­súlyozta és az­­t, hogy a ma­­,ezzenek meg ő elődeik­nél­ emlékezett az artonra is, aki inkény ellen, nunista Párt tótta magát e­mlékműnél a doc- és Mik­­épségét, évente törté­nt Hoffmann ékező írásból 5 romániai ki­­dővidéki vagy­élyt ítéltek el, özülü­k 22-én aer 4-én Bras­­­k, az Erdélyi­­, de közöttük a párt tagjai is, nj rend elleni attak le. e dokumentá­­lásra az 58 er­­rajzi adatai, a­­ Vitézi Rend javakkal zárta, helytálltak egy ott a hajlongás zsarnokságról dta elő, majd mondott meg­­, arra hívta fel sárok által hó­it, ha nincs egy­rkölcsös, hité­­ldalom, hiszen zolgaság mele­­nyitott gallérja politikai elítél­­t, majd sor ke­llett, a Vitézi éltek emlékére re. A kopjafát fafaragó készí­­meghurcolt ne­r­us lelkész ál­­­orozással és a­z el­zárult v­isárnap a bajó­­s megemlékező Itak­i a Városi Mű­délután öt óra­­izdődött. Az Ig­­lór János buda­­ktőt, írót hívta ,ghívott szemé­lyes emlékein keresztül idézte a pesti utca akkori hangulatát, elmondta, hogy a sza­badság tizenegy napja alatt csodálatos volt a szolidaritás, az emberek egyetértése, amit sajnos, napjainkban már nem lehet megta­pasztalni. Az „56-os események megidézé­­sére” költőtársait hívta segítségül, felolva­sott Nagy László, Tollas Tibor, Sulyok Vin­ce verseiből, sőt a forradalomhoz kapcso­lódó népköltészetből is idézett. A találkozó után a megemlékezés a park­ban felállított emlékműnél folytatódott, ahol Balogh Zoltán református lelkész Má­té és János evangéliumából olvasott fel, az akkori fiatalok elszántságát állította példá­nak. A kovásznai Tiszta szív kórus Tolcsvay László szerzeményét tanulta be erre az al­kalomra Cseh Béla irányításával. Mezey Katalin, Budapestről meghívott költőnő el­szavalta Október haza látogat című versét, majd Balogh István diák Szentkuti Ferenc Hősköltemény a pesti srácról című versét mondta el. Oláh János költő szerint ’56 legfonto­sabb üzenete az, hogy van magyar lélek, magyar szellem, amelyet nem szabad vesz­ni hagyni. Kovács Gábor római katolikus esperes ünnepi beszéde után koszorúzás következett, majd nemzeti imánk eléneklé­­sével ért véget az ünnepség. A Magyar Nemzetőrség üzenete Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hónapjában, a hősökre és már­tírokra emlékezve, nézettestvéri szeretettel és üdvözlettel köszöntjük székelyföldi bajtársainkat családjaikkal együtt. Rajtuk keresztül és az ő közvetítésükkel pedig tá­voli híveinket is. Lélekben emlékezzünk közösen hőseinkre és tetteikre. Ez alka­lomból, Isten segedelmével, szebb jövőt kívánunk minden jóérzésű testvérünknek. Dömötör Zoltán elnök és Sokoray László elnöki biztos A baróti '56-os emlékmű és az újonnan felavatott kopjafa mellett a Történelmi Vitézi Rend tagjai tisztelegnek FOLYTATÁSOS Kossuth Lajos wti magánélete JBk 62. rész Nemere István A magyarok viszont még mindig nem bíznak saját erejükben és éppen attól remélik a felkelés kitörését, hogy Garibaldi egy zászlóval és akárhány - akármilyen kevés - emberrel partra száll valahol Dal­máciában. így aztán lassan ez a kapu is becsukódik, bár sokan még évekkel később is remélik, hogy nem zárult be végleg. 1861 februárjában vég­leg eldőlt, hogy Kossuth elhagyja Angliát.Tíz évet töltött itt kis meg­szakításokkal, és sok barátra tett szert. De családjával együtt feladta a lakását, bútorait hajóra tette, minden úton volt Genova felé. Ekkor kapta az értesítést, hogy Ferenc József mint király és mint magán­­személy egy angol bíróságnál beperelte Kossuth Lajost és a nyom­dászokat, hogy elvéve az ő jogát, magyar pénzt nyomtak. Kossuth előbb összekéricsélte azt a pénzt, amire a perhez szüksége volt, majd angol ügyvédet is szerzett, de a lényeget maga találta ki: több ezer példányban röplapot nyomatott három nyelven, és elküldte min­denkinek Európában, aki csak számít. Ebben bebizonyította többek között, hogy Ferenc Józsefet sohasem koronázták meg magyar ki­rálynak, ergo nincs is joga magyar pénzt nyomatni. Ha pedig ilyen jo­ga nincs, milyen alapon sérelmezi, hogy megfosztották ettől a nem lé­tező jogától? Közben pedig a legszívesebben már otthagyná Angliát, de a per miatt még maradnia kell. Való igaz, nem mindennap történik meg, hogy Európa második legnagyobb országának uralkodója személye­sen idézi bíróság elé egyik országának nyomorult kis földönfutó me­nekültjét! Felismerik sokan a másik oldalon, hogy ezt ki kell aknázni. Még III. Napóleon és Cavour is több ezer fontot adnak a per költsé­geire, csakhogy azáltal a legnagyobb nyilvánosság előtt megtépáz­hassák Ferenc József és persze Ausztria hírnevét. Angliában kitört a botrány. Ellenzéki képviselők utánajártak, és be­bizonyították nyilvánosan, hogy a brit kormány provokálta ki a bank­jegy-pert, ők„leplezték le" Kossuthot egy idegen hatalom érdekében. Utólag kiderült, hogy a szárd királyságba, Torinóba akkreditált brit nagykövet mindig figyeltette Kossuthot, amikor az a területén moz­gott. Már nem volt titok, hogy az öt, magyar fegyverekkel megrakott hajóról is angol segítséggel szereztek tudomást az osztrákok. Nem volt titok többé, hogy miért nem épültek meg a vasutak Olaszor­szágban, mert Kossuth részvétele miatt az angol kormány nyomást gyakorolt a vasútépítőkre... És így tovább, és így tovább. Míg a képviselők ország-világ elé tárták, hogy kormányuk a ma­gyar népet segíti rabságban tartani Ausztriának - addig Kossuthban egyre gyűlt az undor. Most kezdte felfogni, hogy angliai viszonylatban ő eddig egy álomvilágban élt. Az emberek rokonszenvesek voltak, s sokszor segítették is őt. De lám, a hivatalos Anglia egész idő alatt a háta mögött dolgozott - ő és Magyarország ellenében! Keserű tapasztalat volt ez - abban a fél évben nem az első, nem is az ötödik vagy tizedik. Az emigráció ügyei is rogyadoztak, elfogyott az olaszoktól kapott pénz, csökkent a teljesítmény és ezzel együtt a remény. Ma már különösen hat, de meg kell írnunk: Kossuth minden reménye - voltaképpen 1849 óta - egy nagy európai háború volt. Vagy bármilyen kisebb háború, amelyben Ausztria is részt vesz. Mint többször kijelentette, Bécs ellen képes az ördöggel is szövetkezni. Bár­ki is indítana ellene háborút, számíthatna Kossuth Lajos, a magyar emigráció - végső soron az általuk mozgatott otthoni nép - támo­gatására! Mindenesetre nem hátrált meg a pertől, hanem a bíróság előtt nyi­latkozatot tett (ennek szövegét szinte minden angol és európai ne­vesebb újság lehozta, ezeket azonnal ki is tiltották Ausztriából...), hogy a felperes,„bizonyos Ferencz József nevű úr Ausztriából" soha nem volt Magyarország királya, ergo hazudik, amikor ezt állítja. De még ha az lenne is - aminthogy nem az - a magyar alkotmány értel­mében a pénznyomtatáshoz és egyéb magyarországi felségjogai gyakorlásához a magyar országgyűléstől kellett volna megkapnia ezen jogokat. Ám, mivel 1849 óta semmilyen magyar országgyűlést nem hívtak össze, e jogok hát kétszeresen sem illetik meg „Ferencz József urat". Közben minden jel szerint még a per tárgyalása előtt Bécsből há­rom bérgyilkost indítottak útnak Londonba, hogy végezzenek az al­peressel! (folytatás holnapi lapszámunkban) Az előző részeket elolvashatja a www.hirmondo.ro internetes címen. SZÉKELY Hírmondó 2010. OKTÓBER 25., HÉTFŐ

Next