Székely Hírmondó, 2011. január (16. évfolyam, 1-20. szám)
2011-01-04 / 1. szám
SZÉKELY Hírmondó 2011. JANUÁR 4., KEDD Egy elnökség felelőssége azaz környezetben, a gödöllői királyi kastélyban rendezik be fél esztendőre Európa fővárosát. A magyar elnökség január elsejével kezdődött, a hivatalos átvételre hatodikén kerül sor, amikor a kontinens politikusai megkezdik gödöllői látogatásukat. Magyarországnak fél évig egy csaknem teljes földrész életét kell irányítania, s ez olyan felelősséget ró a magyar politikára, amilyen nem volt még a történelemben. Százmilliók életének sorsának alakulásáról van szó, s arról is, hogy a válság által megrázkódtatott kontinens hogyan lép túl a bajain, milyen irányt vesz, hogy ne gyengüljön, ellenkezőleg, erősödjék a kohézió. Nagyon nagy kihívás ilyenkor kontinentális felelősséget vállalni, de úgy tűnik, a magyar kormány egyáltalán nem rettent viszsza a feladattól. Inkább bizakodó, derűlátó, azt is mondhatnánk, magabiztos. Magyarországot ugyancsak próbára tette a 2010-es esztendő, mégis úgy látszik, jó irányba indult a társadalom, a további megszorítások, nyomorgatások helyett könnyítések jönnek, s az életszínvonal növekedése várható. Ezt ígérik legalábbis. Több pénz lesz az egészségügyben, a tanügyben, több jut a gyermeknevelésre, a rendfenntartásra, a honvédelemre. S talán a sportra, a művészetekre, a művelődésre is. Mindezekért rendkívül bátor döntéseket hozott az új magyar kormány, elszánt határozatokat, miket sok európai ország követni szándékszik, s követni is fog. Elég Lengyelországra gondolnunk. Nem kapkodásról van szó tehát, hanem átgondolt stratégiáról, egymást kiegészítő intézkedésekről. Ilyen a bankok megadózása, a multik, a nagy szolgáltató cégek fokozottabb közteherviselése, a nyugdíjrendszer átalakítása, az átalányadó bevezetése és csökkentése. Csupa merész lépés, akár az új médiatörvény, a kettős állampolgárság megszavazása, a nemzeti öszszetartozás elvének kimondása. Csoda-e, hogy a balliberálisok általános frontális támogatást indítottak a magyar kormány ellen, s Brüsszelben, Párizsban, New Yorkban jelentgetik fel saját országukat, még azt is megkérdőjelezve, hogy Magyarország egyáltalán alkalmas az uniós elnökség betöltésére. Én hinni merem, hogy fél esztendő elteltével büszkébbek lehetünk anyaországunkra, mint eddig bármikor is lehettünk. Sok sikert! A jókívánsághoz viszont hozzá kell tenni: nem lesz egyszerű a feladat elvégzése. A háromszékiek több mint fele szív- és érrendszeri betegségekben hal meg Nem vigyázunk a szívünkre Országos viszonylatban a legtöbb halált okozó megbetegedés listáját a keringési, a szív- és érrendszeri gondok vezetik, ezután következnek a különböző daganatos betegségek. A sort az emésztőszervi, illetve a légúti betegségek folytatják. A halálozási mutatók ötödik helyén szerepelnek a baleset utáni traumás esetek, ide tartoznak az öngyilkosságot elkövetők is. Jancsó Katalin, Lévai Barna Az utóbbi évben igencsak megugrott a légzőszervi megbetegedések száma: országos szinten csak 2009-ben másfél millió új esetet diagnosztizáltak. De az emésztőszervi, idegrendszeri, urológiai és nemzőszervi új megbetegedések száma is megközelíti az egymilliót. Ezen újonnan diagnosztizált esetek ugyan riasztónak tűnhetnek, viszont a szakemberek elmondása szerint ez annak tulajdonítható, hogy egyre többen ismerik fel a szűrővizsgálatok fontosságát, illetve többen keresik fel panaszaikkal az orvosokat is. Ez a növekvő tendencia valószínűleg a 2007-ben elindított országos egészségfelmérő kampánynak tudható be. A lakosság pozitív viszonyulásán kívül a kampány javára írható, hogy nagyon sok hasznos adat birtokába jutott így az Egészségügyi Minisztérium. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a több, mint 11 millió postán kézbesített egészségügyi felmérő ívre hozzávetőleg 15 százalékkal több nő jelentkezett, mint férfi. A felmérésre legfogékonyabbnak - érdekes módon - Hargita és Kovászna megye lakossága bizonyult. 2010 első tizenegy hónapjában Kovászna megyében 2211 személy halt meg. Az elhunytak 63,5 százaléka keringési, illetve szív- és érrendszeri betegségek miatt vesztette életét - derült ki a megyei közegészségügyi hatóság adataiból. Ez elég riasztó szám, ugyanis a többi betegség összesen teszi ki a maradék, közel negyven százalékot. A keringési betegségek után Háromszéken is második helyen állnak a daganatos megbetegedések: 421 személyt diagnosztizáltak rákkal, ez 19 százalékot jelent. Megyénkben a leggyakoribb a tüdőrák, 2009-ben 86 új esetet jegyeztek, de sok a mellrákos beteg is, tavaly 65 esetben állapították meg a kórt, továbbá 42 méhnyakrákost, 41 gyomorrákost, 35 bőrrákost és 33 prosztatarákost tartanak nyilván. A következő betegség, amelyben a legtöbben meghalnak, az emésztőrendszeri és szervi megbetegedések, tavaly 94-en haltak meg ezen betegségek következtében. A sort végül a légúti- és légzőrendszeri megbetegedések, valamint a halálos kimenetelű, traumás esetek zárják. Előbbi esetben 85-en vesztették életüket, míg balesetben - amely kategóriába beletartoznak az öngyilkosságot elkövetők is - 92 személy hunyt el. A vérnyomás rendszeres ellenőrzése, kordában tartása életet menthet Erdély mentőcsoport Háromszéken is Bölönben az év utolsó előtti napján a polgármesteri hivatal régi székhelyén gyűlt össze tucatnyi fiatal, azzal a szándékkal, hogy az Erdély Mentőcsoport várhatóan február derekáig megalakuló háromszéki osztályának létrehozását előkészítse. Mint arról lapunkban hírt adtunk, a mentőcsoportok magyarországi önkéntes mentőalakulatok mintájára, egyelőre öt erdélyi történelmi régiót felölelve alakulnának meg. Életre hívásukat az utóbbi években felénk is egyre gyakrabban pusztító természeti katasztrófák tették indokolttá. Az Erdély Mentőcsoport létrehozásának kezdeményezője a Gondviselés Segélyszervezet, amelynek alelnöke, Szabó László, a bölöni találkozón is jelen volt. - A mentőcsoportok teljes önállóságot élveznek, mindegyik számára képzéseket szervezünk szakterületek szerint, úgy, hogy a nyár folyamán azok már bevethetők legyenek - ismertette Szabó. A háromszéki csoport részéről a bölöni Akácsos Zsolt (0747 796 057) várja mindazok jelentkezését, akik az önkéntes segítő munka iránt késztetést éreznek, illetve ismeretekkel rendelkeznek az életmentésnél szükséges szakterületek (hegymászás, barlangászat, tűzoltás, búvárkodás, és elsősegélynyújtás) valamelyikén. Akácsos Zsolt (balról) és Szabó László önkéntes munkával segítenék a természeti katasztrófák áldozatait AKTUÁLIS Balhék nélkül, egy öngyilkossággal zártunk Visszafogottan mulattunk Idén szilveszterkor igencsak szerényen mulattak a háromszékiek - vonhattuk le a következtetést a rendőrség, illetve a mentőállomás összesített adataiból. A riasztások száma idén szerényebb volt, mint az elmúlt szilveszterkor jegyzett. Tinca Teddy A megyei mentőállomás igazgatója, dr. Tiberiu Ioan Posteacă kérdéseinkre elmondta, hogy szilveszter környékén átlagban naponta 63 riasztást jegyeztek a mentősök. - Nem találtuk szembe magunkat súlyosabb, a szokásosnál sokkal kirívóbb esetekkel, csupán a túlzott ital- és ételfogyasztás miatt beálló rosszullétek száma emelkedett enyhén az ünnepek alatt - árulta el az igazgató, hangsúlyozva, hogy továbbra is az érrendszeri betegségek, szívproblémák okozzák a legtöbb gondot. - Ami pozitívum, hogy nem riasztottak verekedésekhez, balhékhoz, ám annál több szüléshez szálltunk ki, és időben sikerült a kismamákat kórházba szállítani, így idén egyetlen segítségünket kérő anyukának sem kellett otthon szülnie - tájékoztatott Posteacă. Amint az igazgatótól megtudtuk, sajnos szilveszter környékén egy harminckét éves vidéki lakos öngyilkosságot követett el. Buzsi Andrea, a rendőrség szóvivője elmondta, hogy szilveszter környékén valóban felakasztotta magát egy 32 éves férfi, az esetet az elhunyt élettársa, egy kilyéni nő jelentette a rendőrségnek. - Tavaly szilveszter éjszakáján 32 esetben riasztották a rendőrséget, idén pedig csupán 22 alkalommal. Idén egyetlen petárda vagy tűzijáték okozta sérülést sem jelentettek a rendőrségen, ám jegyeztünk egy súlyos közúti balesetet éppen szilveszter estéjén - tudósított továbbá a szóvivő. -