Székely Hírmondó, 2011. február (16. évfolyam, 21-40. szám)
2011-02-01 / 21. szám
SZÉKELY Hírmondó 2011. FEBRUÁR 1., KEDD Jégzajlás előtt Európában Most, amikor az Európai Unió soros elnökségét éppen a magyarok töltik be, s az esztendő második felében a lengyelek következnek, muszáj volt az Európai Parlamentben, más nemzetközi fórumokon figyelmeztetni a közép-európai országokat: húzzátok meg magatokat, ti csak másodrendűek vagytok a gyülekezetben. Nyilván Magyarországgal kezdték, mert túlságosan „önjáró" kezdett lenni a jobboldali hatalomátvétel után. Nyugat számára egyenesen „önfejű". Mert milyen dolog az, hogy megadóztatják a bankokat, válságadót vetnek ki a harácsoló multikra, milyen dolog az, hogy a Nyugat által az országra kényszerített magánnyugdíjas pénztárakat visszaolvasztják (98 százalékban!) az állam által garantált rendszerbe, milyen dolog, hogy elszámoltatják a tolvajokat, a szélhámosokat...! Persze, mindebbe nehéz volt belekötni, így maradt hát a sokat kárhoztatott új magyar médiatörvény, ezen tudtak - úgymond - fogást találni Európa szocialistái, zöldjei és liberálisai, akik olyan „nagyágyúkat" vetettek be a magyar kormány lejáratására, mint Daniel Cohn-Bendit, ez a világháborító semmirekellő, az egykori véres párizsi diákzavargások eszmei tervezője, az erősen terroristagyanús vitéz. Ám Orbán Viktor miniszterelnökben ez a politikai huligán is emberére lelt, többi koricsoló, szemforgatóan értetlenkedő társával egyetemben. Ha már Orbán Viktorról esett szó, hadd folytassuk vele. Bátor és határozott ember, igazi államférfivá nőtt. Ehhez bizonyosan kellett az ellenzéki tapasztalat is, országanemzete tönkretételének megtapasztalása. De mintha valami fátum is kísérné. Nem volt elég a tavaszi árvíz, a dunántúli iszapkatasztrófa, egyes külpolitikai lépéseit is a balszerencse kíséri. Mint egyiptomi látogatását, az arab világ felé való új nyitás szándékát. Nem rajta múlott, hogy az a térség forrong és teljesen bizonytalan jövő elé néz. Benne a jó szándék munkált. A jó szándék jellemezte minapi szlovákiai látogatását, minek eredményeként oldódni látszik a magyar-szlovák kapcsolatokat igencsak terhelő feszültség. Új Dunahídról, a gázvezetékek összekapcsolásáról már született egyezség, s remélhetőleg meg fog születni a magyarországi kettős állampolgárságot büntetni szándékozó szlovák fenyegetőzés visszavonásában is. Majdnem emberükre akadtak a hidegház alkalmazottai Már a hullákkal is kereskednek Lapunk január 11-én tudósított egy, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház hidegházának alkalmazottai ellen tett panaszról, és máris újabb felháborodott olvasónk kereste fel szerkesztőségünket hasonló problémával. A szőrösei, 42 éves Gőbel János szomorú történettel rukkolt elő. A kórház vezetőségének tudomására hoztuk a panaszt. Tinea Teddy December 20-án érkezett a megyeszékhelyre a szörcsei Gőbel János, akinek sógora, Dartu Mihai hunyt el a kórházban szombaton, december 18-án este. „Nővérem telefonált be vasárnap reggel a kórházba és így tudta meg, hogy a férje elhunyt előző este 21 órakor. Hétfőn reggel mentünk be a sepsiszentgyörgyi kórház hidegházába. Szembe jött velünk egy alkalmazott és azzal fogadott, hogy ő intéz mindent, rendel koporsót. Mondtam, hogy már minden meg van rendelve, és adtam neki 30 lejt, mert láttam, nagyon várja a pénzt. Ekkor szólt, hogy a legényeknek is adjak valamit. Feltételezem, a kollegáira gondolt” -mesélte János, aki a zsebében maradt utolsó 10 lejt is odaadta, annak ellenére, hogy bevallása szerint a hidegháznál ki van függesztve, az alkalmazottaknak nem szabad semmiféle juttatást elfogadniuk. Ezután Gőbel Jánost és testvérét kitessékelték a hidegházból, mivel egy roma család érkezett és „tesókámnak” titulálva az alkalmazottat, máris „üzleti tárgyalásba” fogtak. A szörcseiek a folyosón várakoztak, közben két idős asszony is megfordult ott, ám ők is a folyosóra kerültek. „Elámulva hallgattuk a két idős aszszony beszédét. Pont ugyanazt játszották el velük is. A néni először adott 50 lejt, de amikor az alacsony alkalmazott a kollegáinak is kérte a pénzt, szégyenkezve az utolsó 100 lejesét is odaadta. Nagyon felmérgelődtem” - ecsetelte dühösen a férfi, aki a kórház udvarán megszólította a „pénzsóvár” hidegházas alkalmazottat (nem tudta leolvasni mellénye alá rejtett kitűzőjéről a nevét), és számon kérte a „harácsolást”. „Megfogtam a vállát, és arra kértem, árulja el, hogy akkor ő most beszerző-e vagy pénzrabló?” - emlékezett vissza a részletekre János, akinek kérdésére az alkalmazott hebegve elrohant. A dühös férfi felelősségre vonására a másik két alkalmazott mentegetőzve mondta, hogy nem ők kérték a pénzt, és János szerint magukra zárták az ajtót. Végül, kevéssel délután két óra előtt kiadták a holttestet. A jóval a szörcseiek után érkező két idős nénit hamarabb „kiszolgálták”, hiszen „ők többet adtak”. A kórház vezetősége kérésünkre igazolta, hogy december 20-án vitték el az intézményből Dârţu Mihai holttestét, ugyanakkor is arra kérnek minden érintettet, akivel ilyen vagy hasonló eset fordult elő, hogy hozzák a vezetőség tudomására, mert csupán így tudják kivizsgálni, orvosolni a panaszokat. « Képünk illusztráció Per lesz a március 15-i határozatokból Ellenállnak az önkormányzatok Mivel a törvény erre kötelezi, a kormányhivatal mindenképp megtámadja a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító önkormányzati határozatokat, amennyiben a helyi tanácsok nem vonják vissza azokat - jelentette ki tegnap György Ervin, újságírói kérdésre válaszolva. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan hány önkormányzat nem hajlandó visszavonni, ugyanis lassanként érkeznek meg a válaszok a kormányhivatal által megfogalmazott felszólításra. György azt is megemlítette, hogy tudomása szerint a határozatokon túl, általában a kollektív munkaszerződést is módosították, úgyhogy a munkaszüneti nap valószínűleg biztosítva lesz. Eddig Sepsiszentgyörgy, ahol biztosra tudni, hogy elutasították a hatálytalanítást, illetve a jelek szerint Bárót is hasonlóan jár el. A megyeszékhely közgyűlésének csütörtöki ülésén Antal Árpád terjesztette elő a kormányhivatal igényét, kijelentve, hogy ellenzi, és majdnem minden tanácstag elutasította a viszszavonást. Szabó Miklós, a baróti testület MPP-s tanácsosa lapunk érdeklődésére kifejtette, hogy amennyiben a prefektúra megtámadja a határozatot, képviselni fogják az ügyet a bíróságon, s ha kell tovább, nemzetközi fórumokon is. Úgy gondolják, hogy a Romániában élő nemzeti kisebbségek számára is kell biztosítani a nemzeti ünnephez való jogot. Nagy István polgármester a pénteki tanácsülésen, amikor megszavazták a tervezetet, még ennél is határozottabban fogalmazott, kijelentve, hogy ha valaki ezt megtámadja, az többé ne ejtse ki azt a szót, hogy önkormányzat. A tanácsülésen egyébként az RMDSZ-frakció is azon a véleményen volt, hogy tovább kell vinni az ügyet.« (nagy) AKTUÁLIS 2 Idén elkezdik a vasútállomás felújítását Siralmas állapotok Mint azt már jeleztük, idén elkezdődhet a sepsiszentgyörgyi vasútállomás felújítása. A beruházást, amellyel a megyeszékhely állomásán kívül további kilenc városé megújul, európai uniós forrásokból finanszírozzák. A teljes költségvetés több mint 300 millió lej (65 százalékban uniós pénz), ebből a sepsiszentgyörgyi állomás korszerűsítési költségei több mint 40 milliót tesznek ki. A vasúttársaság a napokban hirdette meg a versenytárgyalást, a kivitelezőt március 15-én választják ki. Antal Árpád polgármester szerint a munkálatok idén mindenképp elkezdődnek, de befejeződni valószínűleg nem fognak ebben az évben. A városvezető lapunk érdeklődésére kifejtette: az önkormányzatnak feltett szándéka az állomás környékét hangsúlyosabban felvigyázni. Tény, hogy az állomás épülete már rég megérett a felújításra, hiszen ott jártunkkor az ingatlant siralmas állapotban találtuk. Az új ülőalkalmatosságok egy része már összetörve, a váróterem fala szinte teljesen összefirkálva, arról nem is beszélve, hogy a létesítmény egészében véve sok kívánnivalót hagy maga után, a tisztaság tekintetében is.«