Székely Hírmondó, 2011. április (16. évfolyam, 64-82. szám)
2011-04-18 / 75. szám
RIPORT 9 sület idei Körösi-díjait is. A tornateremben megtartott rendezvényen Lőrincz Zsigmond polgármester és Thiesz János alpolgármester mellett tiszteletbeli vendégként jelen volt Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet felesége is. Az iskolában kapott színvonalas oktatásnak köszönhetően bárhol a világon megállnátok a helyeteket - mondta köszöntőjében Bajtai Erzsébet, majd az iskolából meghívott 15 tanárt és diákot, hogy részt vegyenek a Bukarestben megtartandó EU-ünnepségen. Körösi-díjban olyan diákok részesültek, akik a kimagasló tanulmányaikkal példás magaviseletük mellett az iskola hírnevét öregbítették, mondta Inczefi Tünde, a Pro Csorna Sándor Egyesület elnöke. Az idén hét diák - Deák Gellért Gedeon, Kertész Hunor, Fülöp Réka, Ambarus Ádám, Mátyás Lilla Andrea, Tímár Rebeca Lăcrămioara és Colceriu Marius- Cosmin, valamint Szombati Ibolya tanárnő részesült a kitüntetésben. Koszorúzás és kopjafaavatás Csomakőrösön „Egy kimagasló intelligenciával megáldott, jószívű tudós volt” - foglalta össze magyarra fordított versében Csoma Sándor érdemét Choegyal Tenzin tibeti professzor a Csomakőrösön megtartott szombati istentiszteleten. A templomozást követően a nagy utazó szobránál a helyi iskolások irodalmi műsort adtak elő, Thiesz Katalin énekelt, Bende Beatrix és Kosztándi Kriszta óvodások szavaltak, ezt pedig koszorúzás követte. „Ő egyike volt azon kevés magyaroknak, akit szinte a világ minden táján ismernek” - mondta Körösiről Füzesi Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete az emlékháznál megtartott beszédében, majd Schmitt Pál és Orbán Viktor nevében is üdvözölte a székelységet. Az emlékháznál tartott ünnepségen Barta Zsolt egyetemi tanár és orientológus beszédében a buddhista vallás filozófiája, a reinkarnáció kapcsán párhuzamot vont Körösi Csoma Sándor és a Csoma-napok főszervezője, Gazda Józsefnek életútja között. Dr. Egyed Ákos történész Körösi Csoma Sándor-emlékérmet kapott, majd felavatták a Szilágyi Ferenc és Csetri Elek Csoma-kutatók emlékére állított kopjafákat. -Van miért tenni Gazda József bátor hozzáállása, lelkesedése és lankadatlan munkája nélkül aligha vált volna a fürdővárosban rangos hagyománnyá a Csorna Sándorra való emlékezés. íme, templomi beszédének részlete: „A globalizáció igyekszik egybemosni a színeket, egyformává tenni az arcokat, kitörülni mindent a világból, ami különleges, ami szép, ami lélekemelő és lélekmozdító. És igyekszik eltüntetni az emberek csoportjainak a különbözőségét, egybemosni a nemzeteket, olyanná tenni bennünket, hogy ne tudjunk büszkék lenni önmagunkra, nagyjainkra, értékeinkre, múltunkra s készségeinkre. Globalizálódó világunkban a tátakozásnak egy fajtája az, ha megmutatjuk, hogy ilyenek vagyunk, ha tudunk emlékezni nagyjainkra, öntudatosan tekinteni a múltra és bizakodva a jövőre. A Körösi Csoma Sándorra való emlékezés egy sajátosságainkat felmutató megmozdulás, főhajtás és egyben kinyilvánítása annak, hogy kik vagyunk. Megmutatása, hogy tudunk emelt fővel járni a világban, össze tudunk fogni, képesek vagyunk valamit hagyni magunk után. Mert ezeknek a napoknak a mozgósító ereje értékteremtő is. És ezeken a napokon fájdalmaink is örömmé alakulnak, hiszen bebizonyosodik, hogy van miért élni, van miért tenni, van miért a jövő felé tekinteni.” '«Ja»** óhajtás a kovásznál Csoma-szobor alatt % 'Jmm Gazda József elismerő oklevelet ad át Choegyal Tenzin tibeti tudósnak *Tif* Az iskola egész napos műsorral tisztelgett névadója előtt SZÉKELY Hírmondó 2011. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ