Székely Hírmondó, 2011. május (16. évfolyam, 83-104. szám)

2011-05-19 / 96. szám

SZÉKELY Hírmondó 2011. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK A szószegés magasiskolája R­ománia arról híresült el Euró­pában és a nagyvilágban­­persze, politikusai révén,­­ hogy a szószegés, a be nem tartott ígéretek földje. Szinte alig volt olyan háború, amelyet azon az ol­dalon fejezett volna be, amelyiken elkezdte, s egyetlen „ünnepélyes" ígéretét sem tartotta be. Mihály vajda például azt az Erdélyt támad­ta hátba, mely évtizedekig meg­védte a törököktől, az első világhá­ború alatt teljes semlegességet fo­gadott, hogy 1916-ban hadüzenet nélkül megtámadja a Monarchiát, a második világháborúban pedig sokáig a náci Németország leghű­ségesebb szövetségesének számí­tott, aztán a „dicsőséges Szovjetu­nió" oldalán fejezte be azt. Nem minden sikerült maradéktalanul, de a sorozatos árulásokkal csak nyert valamit: az első világháborús szemforgatással a trianoni kegydí­jazást, a második világháborús tá­borváltással Észak-Erdély vissza­szerzését. Mondják, a kutya, a macska levedli a szőrét, de a ter­mészetét nem hagyja el sohasem. Ez így van a demokráciának hazu­dott mai romániai valóságunkban is: ami kisebbségi jogot ma meg­adnak, azt holnapra sorra-rendre visszavonják (vagy visszavonnák!), s ebben nincs különbség az egyéb­ként szüntelenül egymással mara­kodó, egymást pocskondiázó ro­mán pártok, politikai erők között. Itt van például az új tanügyi tör­vény kérdése. Addig altatták azt a parlamenti bizottságokban, hogy a kormánynak úgynevezett„felelős­­ségvállalással" kellett átpréselnie, az RMDSZ nyomására. A kutya ott volt elásva, hogy ez a jogszabály némi engedményeket tartalmaz a nemzetiségek javára, azt például, hogy a román nyelvet és irodalmat speciális tanrend és tanterv szerint kell oktatni a kisebbségi iskolákban és tagozatokon, a földrajzot és a történelmet pedig anyanyelven. Hát ez a gesztus ördögtől való! - véli egy Giurgiu nevű balfácán kép­viselő, aki ráadásul kormánypárti, PDL-s, tehát szövetségesnek kelle­ne lennie. S az alsóház kormány­­párti része bólogat szorgalmasan: „milyen igaza vagyon őkelmének". Tanulják csak románul a „nemzeti" tantárgyakat a magyarok! Az sem érdekli őket, hogy ebből kormánybukás lehet, akkor is meg­éri nekik, ha a„bozgorokba" rúg­hatnak egyet. Nincs más választás: vissza kell rúgni, megbuktatni a kormányt, még akkor is, ha a mos­tani aljaskodásért nem a kormány a felelős. Hanem a vezető kor­mánypárt. Magyari Lajos Tisztáznák a gazdák adóügyeit A mezőgazdasági termelők zava­ros, tévhitek által összekuszált adózását igyekszik tisztázni az a kezdeményezés, amelynek elin­dítói Edler András RMDSZ-es parlamenti képviselő, Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Me­zőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője, valamint Ambrus Attila, a megyei adóhi­vatal frissen kinevezett vezetője, akik sajtóértekezleten számol­tak be eddigi eredményeikről. Nagy Demeter István Elmondásuk szerint azért volt szükség az intézmények közötti egyeztetésre, mivel a mezőgazda­­sági termelők jelentős hányadá­nak gondja van az adózás körül, ami elsősorban a könyvelési hi­bákból, illetve a törvényes előírá­sok nem ismeretéből fakad. Edler elsősorban arra hívta fel a figyel­met, hogy az adótörvénykönyv értelmében a legtöbb mezőgaz­dasági tevékenység adómentes, de erről sok gazda nem tud. A tör­vénykönyv ráadásul pontosan előírja a kivételeket. A szabály alapján a kistermelők jelentős ré­sze (természetes személyek és termelői engedéllyel rendelke­zők) nem kell adózzanak a ter­mékeik után, ha nem használnak öntözőrendszert vagy meleghá­zat, illetve nem feldolgozónak vagy nagykereskedőnek adják to­vább termékeiket. Könczei Csaba ugyanakkor el­mondta, az adózás miatt sokan a jogi személyiség megszerzésétől is ódzkodnak, s ezért számos pályá­zási lehetőségtől elesnek. A kezdeményezők beszámol­tak arról, hogy a két hivatalnak si­került tisztázni számos tévhitet, és egy következő lépésben a gazdá­kat is felvilágosítják ezekről. A szá­mítások szerint a mezőgazdászok akár tíz százalékkal több pénzzel maradnának, ha nem követnének el hibákat adóügyben. Ambrus Attila elmondása szerint ez a kez­deményezés egyedülálló jelenleg az országban, főképp, hogy az adóhivatal is társult.« AKTUÁLIS Napirenden© Aggasztó a veszettséggel fertőzöttek száma Az elmúlt években egyre több vadon élő, és ennek következtében háztáji ál­latnál mutatták ki a ve­szettséget okozó vírust, ami komoly közegészség­­ügyi problémát vet fel. Már tavaly jelentősen emelke­dett a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház fertőző osztályán a veszettség el­len kezelt betegek száma - számolt be dr. Kovács Ist­ván, a fertőző osztály főor­vosa. Lévai Barna é­vekre visszamenőleg nem di­agnosztizáltak annyi veszett ál­latot Kovászna megyében, mint az utóbbi periódusban, amely egy lényeges közegészségügyi prob­lémára hívja fel a figyelmet - közöl­te dr. Kovács István.­­ Legutóbb Magyarhermányban jelentették, hogy egy veszett kutya sétált a falu egyik utcáján, s embereket támadott meg. A veszettség terén a legna­gyobb gondot a kóbor kutyák jelen­tik, ezért kell minél hatékonyabban fellépni a több mint kilencven szá­zalékban beoltatlan ebek ellen, illet­ve megakadályozni, hogy falvaink­­ban, városainkban garázdálkodhas­sanak. Ugyanakkor veszélyforrást jelentenek azok a házi kedvencek is, melyeknek gazdája nem adatja be a kötelező védőoltásokat - húzta alá dr. Kovács, hangsúlyozva, hogy amennyiben valakit megharap egy állat, legyen az kutya, macska, azon­nal forduljon orvoshoz, hiszen a ve­szettséget csak megelőzni lehet, ke­zelni nem. A megyében egyedül a megyei kórház fertőző osztályán működik veszettségi központ, ahol éjjel-nap­pal ügyelet van, és a megfelelő oltást beadják. Abban az esetben, ha a fer­tőzött személy nem kerül időben or­voshoz, és nem kapja meg a védőol­tást, akkor a vírus, a lappangási idő­től függően, amely lehet pár óra, il­letve nap, az idegrendszert megtá­madva halált okoz. A főorvos „elrettentő példaként” elmondta, olyan is előfordulhat, amennyiben nem jut be a szervezet­be nagyobb mennyiségű vírus, akár évekig is lappang a betegség, aztán hirtelen felüti fejét. Legutóbb tizen­öt évvel ezelőtt hunyt el egy felsőhá­­romszéki asszony veszettségben, aki túl későn fordult orvoshoz, azóta sze­rencsére nem történt halállal végző­dő fertőzés. Ettől függetlenül a számok ag­gasztóak, hiszen tavaly 243 személyt kezeltek veszettséggel, idén pedig 59 esetet jegyeztek - tájékoztatott dr. Kovács István. A kezdődő kullancsszezon sem másodrendű veszélyforrás. A kis vér­szívók kétféle betegség okozói lehet­nek: a Lyme-kóré és az agyvelő- és agyhártyagyulladásé. A kullancscsí­pést sokan észre sem veszik, ezért, ha kirándulásból jövünk haza, ajánlatos testünk minden részén ellenőrizni, hogy nem fészkelte-e be magát a bő­rünk alá az élősködő. Ha igen, akkor ma már a gyógyszertárakban kapható a rovar eltávolítására alkalmas csi­pesz, amellyel az állat fullánkját is ki lehet szedni. A betegség a csípés után 7-14 napos lappangási idővel, bi­zonytalan légúti tünetekkel, lázzal in­dul, gyakran ez az egyetlen megnyil­vánulása a fertőzésnek. Idegrendszer megbetegedése után eszméletlenség, bénulások léphetnek fel, melyek akár halálhoz is vezethetnek.« Dr. Kovács István főorvos óva int a kullancscsípések által terjedő be­tegségektől . Áda ellentmondásos nyilatkozatot adott Tegnap, május 18-án került sor Rácz Károly, Kézdivásárhely pol­gármesterének csúszópénz elfoga­dása miatt indított büntető­eljárása újabb tárgyalására, melyen a felje­lentőt, Áda Józsefet tanúként hall­gatták ki. A zárt ajtók mögött zajló, több órás ülésen ezúttal jelen volt Rácz, két védőügyvédje társaságá­ban. Lévai Barna Az ülés megkezdése előtt, Rácz Károly kérésére, a bíró kitessékelte a sajtó munkatársait a tárgyalóterem­ből, ami érdekes fordulat, hiszen sza­badlábra helyezése után, Kézdivásár­helyen tartott sajtótájékoztatóján a polgármester hívta meg az újságíró­kat a tárgyalásra. A hangoskodástól sem mentes­ülés után Adam Joan vé­dőügyvéd nyilatkozott: „meglepeté­sünkre a feljelentő, azaz Áda József ellentmondásos nyilatkozatot tett, most teljesen mást állít, mint ami a vádiratban korábban szerepelt”. Hogy ez az új fordulat kedvez-e Rácz Károlynak vagy sem, az ügyvéd sem tudta, vagy nem akarta meg­mondani. Mint ahogy azt sem, hogy mikorra várható a jogerős ítélet. A következő tárgyaláson, június 29-én Rácz tanúit hallgatják ki, remélhető­leg legalább akkor a sajtót is beenge­dik a tárgyalóterembe.« Adam b­an (balról) nem ér­ti, hogy Ada Jó­zsef miért mondott ellent korábbi nyilat­kozatának. Rácz nem nyi­latkozott

Next