Székely Hírmondó, 2011. május (16. évfolyam, 83-104. szám)
2011-05-23 / 98. szám
SZÉKELY Hírmondó 2011. MÁJUS 23., HÉTFŐ AKTUÁLIS . Napirenden Az olcsó bosszúvágy Nézek egy filmet valamelyik dokumentumcsatornán, s arról esik szó benne, hogy a müncheni olimpiai terrortámadás után az izraeli Mosszad nevű titkosszolgálat úgy nyírt ki embereket, hogy semmiféle bizonyítéka nem volt bűnösségükre. Lillehamerben, a csendes norvégiai olimpiai városban egy olyan, teljesen ártatlan, marokkói származású taxisofőrt gyilkolásztak le, aki valószínűleg nem is hallott a Fekete Szeptember nevű istentelen szervezetről, sem az El Fatahról, sem egyéb palesztin terroristákról. Meghalt, mert a híres-nevezetes Mosszad összetévesztette valakivel. Le is állt a bosszúálló akció. Átkapcsolok egy magyar hírcsatornára, és nézem, hogy a 97 esztendős Képíró Sándor nevű embert nyaggatja a „független magyar bíróság", vajon tényleg kivégeztetett-e embereket 1942-ben Újvidéken, a Duna partján?! Zsidókat és szerbeket. Én nem tudhatom, hogy vétkezett-e Képíró Sándor, de azt tudom, hogy ez a szerencsétlen öregember nem való a tárgyalóterembe, hiszen azt sem tudja már, hogy mi folyik körülötte, s egyébként semmiféle bizonyíték nincs ellene. Ugyanígy próbálnak eljárni az ugyancsak kilencvenes Zentai Károllyal, de azt Ausztrália „késlekedik" kiadni a „független magyar bíróságnak". A Bécsben székelő úgynevezett Wiesenthal Központ bárkit feljelenthet - koholt vádak alapján! -, s azok ellen el kell járnia minden európai bíróságnak. Fiát kik ezek, és milyen jogon gyanúsítgatnak haláluk előtt álló embereket idestova hetven évvel a világháború után? Miért nem néznek ők magukba, mit műveltek el ávós tisztekként az Andrássy úti pincékben, miért vertek halálra sokszor magyar embert, miért deportáltak Recskre és a Flortobágyra sok tízezer ártatlant? Nekik mindent szabad? Senki nem kéri számon az ártatlanul legyilkolt negyvenezer délvidéki magyart Tito híres partizánjain, őket soha nem fogdossák össze? De a Wiesenthal Központ még mindig vadászik a magyarokra, mert névadója állítólag Máramarosszigetről származott, s egész életében a magyarokon akart bosszút állni. Miért nem a németeken, a kollaboráns franciákon, a fasiszta oldalra átállt norvégokon, a zsidókat húskampókra akasztó románokon,Tiso tiszteletes úr népirtó tótjain? Nem. Mindig a magyar a bűnös, mert nem tudták országát elvenni. Magyari Lajos Virtusvetélkedő, sportpálya-keresztelő és óriás kürtös Uzon községi napok 2011 Az uzoni községünnep második napján, szombaton a sportpálya ünnepélyes névadásával nyílt meg hivatalosan a rendezvény. A község futballpályája felvette Szentpáli Géza, a futballcsapat alapítója nevét. A névtáblát a sportoló fia, ifj. Szentpáli Géza, továbbá Ráduly István polgármester és dr. Sümegi Zoltán, a magyarországi Tolna város (Uzon testvértelepülése) vezetője leplezte le. Lévai Barna, Kustán Magyari Attila A pénteki iskolaünneppel rajtoló Uzon községi napok szombaton a heves esőzésnek „köszönhetően” közel kétórás késéssel folytatódott. A Románia legerősebb települése címért folytatott verseny kezdetére azonban már hétágra sütött a nap. Kár, hogy az eredetileg bejelentkezett tizenegy csapatból mindössze négy település jelent meg a megmérettetésen: Csíkszentimre, Uzon, Szentivánlaborfalva és Uzonfüves. A tizennégy versenyszámból álló erődemonstráción többek között rönkforgatásban, rönkhajításban, sodrófa- és kerékkülső-hajításban, kötőrúd-tartásban, rönk- és zsákcipelésben, szekér- és kamionhúzásban, valamint gumicsizmahajításban lehetett bizonyítani. A tavalyi címvédő uzáni csapatot idén sem tudták felülmúlni, a szentivániak másodikként, míg a Hargita megyei Csíkszentimre versenyzői harmadikként állhattak dobogóra. Tizenöt méteres kürtőskalács A szombat délután legnépszerűbb eseményének az óriáskürtőskalács-sütés bizonyult, amely még a virtusvetélkedőnél is nagyobb érdeklődésnek örvendett. A tizenöt méteres, hagyományos székely süteményt szentivánlaborfalvi asszonyok készítették el. Az alapanyagok beszerzése, illetőleg a logisztika biztosítása egy teljes hetet vett igénybe. Hetven kilogramm liszt, 10 kg őrölt citrom, 40 darab vaj, körülbelül 30 liter tej, 20 kg cukor, 30 tojás, negyed kiló só, ugyanannyi élesztő és vaníliapor három óráig tartó összedagasztása után került fel a tészta a 15 méteres rúdra. A tavalyihoz képest két méterrel hosszabb kürtőskalácsot este hét óra után vágták le a nyújtófáról. Az összesereglett tömeg szempillantás alatt elkapkodta, olyan is akadt, aki egy zacskónyit gyűjtött össze. Kopjafa a lelkész emlékére Vasárnap az ünnepi istentisztelet után leplezték le a református templomkertben a Nagyobb Péter egykori református tiszteletes emlékére állított kopjafát. Beszédében Ráduly István polgármester elmondta, boldog, mert részt vehet az avatáson, szomorú azonban, hogy a kitüntetést csak több mint húsz évvel a rendszerváltás után, és nem életében kaphatta meg a meghurcolt lelkész. A beszédet követően felcsendültek a polgármesteri hivatal előtt öszszegyűlt fúvószenekarok hangszerei, néhány perccel később pedig fúvósok, köztük a rétyiek, a zágoniak és a barátiak felvonultak a szabadidőközponthoz. Itt este az Open Stage-t, a fúvószenekarok és mazsorettek versenyének gálaestjét, majd a Bikinikoncertet lehetett megtekinteni, végül pedig az idei községnapokat záró tűzijátékot.« A diákok jobban kifáradtak, mint általában Két intenzív nap a Váradiban Hatodik alkalommal szervezték meg a megyeszékhelyi Váradi József Általános Iskolában a Váradinapokat, ezúttal a „Minden gyermek művész, a gond csak az, hogyan maradjon művész felnőtt korában is”. Pablo Picasso nevével fémjelezett mottóval. Kustán Magyari Attila A csütörtökön és pénteken zajló rendezvénysorozaton az iskola apraja nagyja részt vett, az első napon különböző vetélkedőket, „süti-főzit” tartottak, este pedig táncházban lehetett ropni. Pénteken sudokuztak, bútort festettek, de szavalóversenyt, „lóti-futit”, pizza-versenyt, kosárlabdamecscset is szerveztek. A tanítók és tanárok szemmel láthatóan kitettek magukért, hogy a kétnapos ünnepség kiugrassza a diákokat a padokból. A szervezőknek a változatossággal az is céljuk volt, hogy senki ne unatkozzon a két nap alatt. Az iskola minden évben egy kiadványt is kiad a gyerekek írásaival, amelyben különböző témák szerint írhatnak verseket, illetve meséket. Pénteken Erdővidék egyetlen líceumában, a Baráti Szabó Dávid Középiskolában is felborult az intézmény házirendje, a diáknap alkalmából a tanulók már a reggeli órákban átvették a hatalmat Dimény János iskolaigazgatótól. A rendezvényről holnapi lapszámunkban részletesen beszámolunk. « Az iskolaudvaron aprópénzért lehetett ugrándozni, a bevételt a cukorbeteg gyerekeknek ajánlották fel Visszatérhet a tejtermelők kedve Tejcsarnok Bibarcfalván Tejcsarnokot adtak át a múlt héten Bibarcfalván: a létesítmény a baráti önkormányzat támogatásával jött létre, a helybéli állattartó gazdák nagy megelégedésére. A beruházás 22 ezer lejbe került, a gazdák közmunkával járultak hozzá az elkészítéséhez, a bibarcfalvi közbirtokosság ígérete szerint rövidesen a tokológépet is megvásárolják. Böjte Ferenc Szabó Miklós közbirtokossági elnök az összefogás szép példáját látja az új tejcsarnok elkészültében, melynek köszönhetően nem kell többet a tejjel Barátra ingázniuk a tehéntartóknak. A gazdák egyesületének képviselői, Tikosi Levente és Tordai Sándor alelnökök, Trandafir Szabolcs titkár megjegyezték, az utóbbi időszakban Bibarcfalván azért csökkent a tejtermelés, mert a régi átvevőcsarnokot bezárták, a magyarhermányi tejfelvásárló pedig a mai napig sem fizette ki a tavaly átvett tejet, csaknem 25 ezer lejjel tartozik a gazdáknak, akiknek reményük sincs arra, hogy pénzüket megkapják. Az új tejcsarnokból 1,1 lejes áron viszik majd a tejet, ami zsírfoktól függően lehet több vagy kevesebb is, a felvásárló pedig további támogatásáról is biztosította a gazdákat. A faluban jelenleg 23 tejtermelő gazda van, a tehenek száma pedig 70-re tehető. A tejcsarnoknak helyet adó épületben kultúrotthon, orvosi rendelő is működik