Székely Hírmondó, 2011. május (16. évfolyam, 83-104. szám)

2011-05-06 / 87. szám

SZÉKELY Hírmondó 2011. MÁJUS 6., PÉNTEK Betekintő Kezek a mézes bödönben fordulat utáni években, az új alkotmány tárgyalásakor került elő az összeférhetetlenség fogalma, vagyis az, hogy bizonyos, főleg függetlenséget követelő, de az állami pénzek és vagyonok felett döntést hozó tisztségek viselői nem lehetnek más funkciókban, vagy nem űzhetnek más szakmát, mesterséget. Az akkori honatyák többsége nem értette, hogy miért nem szabad nekik a kapott nem kis összegű béren kívül másképpen is vagyont gyűjteni, a kisebbik hányada pedig nem akart erről tudni. Nem fogadták el, hogy a bödön mellé kerülve ne merítsenek maguknak is bőven a mézből. Se szeri, se száma a„mézszerzésen" kapott politikusoknak, tisztségviselőknek. És minden bizonyíték ellenére, amikor tetten érik őket, csodálkoznak, s állítják, hogy ők becsületesen jártak el. Legfeljebb egy„kis" többletbevételre akartak szert tenni, de azt a legtörvényesebb módon. Az egyik legfrissebb példa erre az Adrian Severiné, akinek nem volt elég az Európai Parlament képviselőjeként kapott fizetés, hanem egy jogszabály támogatójaként akart még néhány ezer euróra szert tenni. Az ügyben érintett más országbeli társai a tettenérés után azonnal benyújtották a lemondásukat, Severin azonban nem, mondván, hogy bár fokhagymát evett, a szája nem bűzlik. De emlékezhetünk még Hildegard Puwak asszonyra, aki az EU-s pénzek osztójaként éppen a férjének juttatott ebből nem kis összeget. És a törvényszéken van Melania Vergy asszony ügye is, aki saját lakása rendbetételére intézett el - a tanügyminiszter tanácsadójaként - jókora summát, de kapott pénzt a fiacskája is a vállalkozása talpra állításához. E néhány példából is kiviláglik, hogy főleg a külföldi pénzek körüli babráláskor kerültek elő a korrupciós problémák. Bár idehaza is az energia-panamától az erdőlopásig, a flottaeladástól a kérdőjeles föld- és telekügyletekig honatyák, országnagyok garmadájának neve vetődött fel, eddig csak nagyon kevesen kerültek lakat alá. Szinte nem is félnek az összeférhetetlenség említésekor. Sőt, a papa, a mama után a lányok, fiúk is„tehetséges"és reményteljes honfiakká válnak, olykor nem kis pénzre váltva a családi ismertséget, úgyhogy mára szépen megsokszorozódott az állami mézesbödön körül szorgoskodó politikai macik száma. A Román Győző Most mondja!.01 Tisztelt Szerkesztőség!3 Hírzárlat Kézdiszentkereszten? Újra a közvélemény tudomására szeretném hozni, hogy a kézdiszentkereszti önkormányzatnál miként uralkodott el az az állapot, amelyet senki nem tud, vagy nem akar megakadályozni. Hiába kerestem az újság hasábjain a húsvéti köszöntőt, sehol sem találtam, ugyanúgy a kézdiszentkereszti napokról sem sikerült előzetesen semmilyen információt szerezni, mert a polgármester asszony teljes hírzárlatot rendelt el, egyáltalán nem áll szóba senkivel, és akivel véletlenül egyetért, az csakis az egyéni érdekeit viszi előre. Pedig a község lakóit illett volna tájékoztatni egy olyan rendezvényről, ami elvileg értük és róluk szól. Vajon mi a célja ennek a nagy titkolódzásnak, mit akarhatnak elsumákolni? Nagyon sok önkormányzati vezetővel volt alkalmam beszélni, de ami a mi közösségünkben uralkodik, tűrhetet len. A polyári napokra tűzijátékot és külön énekest rendeltek, de Bélafalvának, a mostohagyermeknek még egy félnapos rendezvényre sem jut se pénz, se engedély. Bezzeg a kavics, aminek már régen az utakon kellene lennie, még mindig halomban van - igaz, csak a fele annak, amit kifizettek. A tanácsos uraknak is hiába van véleményük, azt az önkényuralmat gyakorló polgármester asszony figyelmen kívül hagyja. Esztelnek új tanácsépületet épített annyi pénzből, amennyibe itt a toldás került. Bélafalván minden pincében félméteres víz van, semmit sem tesznek a lecsapolásáért. Az egyetlen közkút is úgy néz ki, hogy a gyerekeket nem merjük az utcára kiengedni. Egyetlen pozitív dologról tudok beszámolni, arról a gólyapárról, amely mit sem sejtve építgeti fészkét szép falucskánk egyik villanyoszlopán. Boldizsár Béla, Bélafalva A szerkesztőség címe: 525400 Kézdivásárhely, Margaréta u. I.szám Sepsiszentgyörgy, 1918. December 1. u. 25. sz. VÉLEMÉNYE Kérdéseinknek nem célja, hogy nagy titkokról rántsák le a leplet. A megye lakóinak hangulatát, gondját-baját, örömét hivatottak kifürkészni, a hétköznapok szürkeségében kívánnak némi színt, változatosságot találni v De ez inkább a válaszokon múlik. Mi csak kérdezünk. Hi találtatni. Kisboltban vagy nagyáruházban vásárol szívesebben? Luka Erzsébet, 65 éves, nyugdíjas Szinte mindig csak a kisebb üzletekbe járok vásárolni, mivel ilyen helyeken jobban fogadják a kuncsaftot. A kiszolgálók elbeszélgetnek a vásárlóval, megkérdezik, hogy mit szeretnék venni. Ez főleg az idősebbeknek fontos, mert nekik több idejük van ilyesmire, és vannak olyanok is köztük, akik magányosak, és legalább az üzletben van, aki egy jó szót váltson velük. Fülöp Magdolna, 58 éves, kórházi alkalmazott Eleinte sokan örültek a nagy üzletek kínálatának, és elszédültek a csillogástól. Azóta úgy vettem észre, hogy visszakezdtek térni a megbízhatóbb árukínálattal kecsegtető kiskereskedésekhez, ahol az elárusítók személye garancia a személyesebb kapcsolattartásra és a bizalomra. Észrevehető, hogy a híresztelések ellenére az áruházak sem olcsóbbak, ráadásul ha a vásárló bemegy egy ilyen nagyáruházba, többet költ, mint amennyit tervezett, és hazaérve gyakran rájön arra is, hogy semmi szüksége nem volt az árura, csak elcsábult a reklámtól. Kovács Erzsébet, 57 éves, nyugdíjas Én bevallom, hogy a kisüzleteket jobban szeretem, mert közel vannak a tömbházakhoz, de nem ragaszkodom kimondottan hozzájuk, néha kell a megújulás, ilyenkor elmegyek a szupermarketbe. Azt is megmondom, miért szeretem jobban a kisboltokat: azért, mert ismerem a kiszolgálókat, és ha valami nehézségem akad, akkor rögtön jönnek és segítenek, ami ugyancsak nagy előny. Héjjá Lázár, 62 éves, nyugdíjas Én a nagyáruházakat részesítem előnyben, mert azok olcsóbbak, mindent megtalálunk egy helyen, nem kell egyik üzletből a másikba menni. Ennek ellenére nem mindig van az embernek ideje, hogy kimenjen a város szélére, ahol a szupermarketek vannak, olyankor megfelel a kisüzlet is, de a nagy bevásárlást mindenképpen ott bonyolítjuk le. Kérdezett: Jancsó Katalin, Pál-Varga Réka A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), amiért szenátorainak egy csoportja azt kezdeményezte, hogy minden egyes fogságban töltött év után 24 ezer eurós kártérítésben részesülhessenek az egykori politikai foglyok. A román kormánynak, mivel pontosan egy évvel azután, hogy bejelentették a megszorító intézkedéseket, továbbra is Európa utolsó előtti helyén állunk a fizetések és nyugdíjak tekintetében, ráadásul tartozunk is a Nemzetközi Valutaalapnak. ! Ne fojtsamagába! Szóljon hozzá bármilyen közéleti témához, üzenjen a szomszédnak vagy az elöljáróknak, dicsérjen vagy bíráljon tetszés szerint. A lényeg, hogy véleménye tömör, velős legyen, ne sértsen személyiségi jogokat. A rövidítés, válogatás jogát fenntartjuk, az üzeneteket nem őrizzük meg, azok tartalmáért nem vállalunk felelősséget, a telefonszámokat, illetve e-mail címeket nem jegyezzük meg. Üzenetét SMS-ben, MMS-ben vagy e-mailben küldheti be, a lapban taglalt témákhoz közvetlenül a honlapunkon is hozzászólhat (az egyes cikkek végén). SMS, MMS: 0728035 166 • e-mail: office@S2:ekelyhirmondo.ro | • web: www.hirmondo.ro jfl • Tisztázzuk: az uzoni Temesvári János Óvoda környékén nincs és nem is volt romatelep! Itt három elszegényedett család lakik (akik „magyarabbak”, és lehet, hogy becsületesebbek az átlagnál), valamint egy ugyancsak szegény cigány család. A polgármester távolról sem beszélhet ilyen sértő módon semmiféle „romatelepről”, és nem túlozunk, ha a bocsánatkérését elvárjuk. Bezzeg, amikor szavazatainkért ajándékcsomagokat osztogatott nekünk, nem mondta, hogy telepesek vagyunk! • Ideje lenne itt is betiltani a romboló, szennyező, üvöltő ATV-ket, minden civilizált ország így járt el, csak Romániában szabad mindent, rombolni a gyönyörű természetet, hogy lassan még az se legyen! • A háromszéki mentalitást ismerve már nem is lep meg, hogy mindenki a kutyák ellen acsarkodik, az elpusztításukat követeli, de az emberek felelőssége fel sem merül. Azok a szerencsétlen állatok nem az aszfaltból nőnek ki, uraim és hölgyeim! Azoknak az ebeknek az utódai, amelyeket valamikor valaki az utcára dobott, mint valami szemetet. És ne „érveljünk” azzal, hogy „magam is tartok otthon egy kutyuli-mutyulit, ezért jó ember vagyok, hát vesszen a többi”. A sajtó hatalma? Esetleg odafigyelés a polgárok jelzéseire? Mindenképpen örvendetes, hogy a február 25-ei lapszámban közzétett romos lépcső ma már ilyen képet mutat. Sepsiszentgyörgyi lakosként jó látni, hogy a városvezetés nem csupán tudomásul veszi a lakosság által előterjesztett problémákat, hanem meg is próbálja oldani azokat. Újabb előrelépés! - fűzi az általa beküldött felvételhez megyeszékhelyi olvasónk.