Székely Hírmondó, 2011. május (16. évfolyam, 83-104. szám)

2011-05-06 / 87. szám

SZÉKELY Hírmondó 2011. MÁJUS 6., PÉNTEK A városünnep z idei Szent György Napok el­nevezésű városünnep min­denképpen jubileumi jellegű és értékű, hiszen éppen a huszadik a rendezvénysorozatban, s 550 éves okiratra hivatkozva állíthatjuk, hogy Sepsiszentgyörgy 1461-ben már mezővárosi rangot viselt, pe­dig akkoriban még Szentgyörgyfal­­vának nevezték. Az okirat egy szé­kely ispántól, bizonyos Szepesi Bá­linttól származik, s vélhetően csak megállapítás, tényrögzítés, ami ar­ra enged következtetni, hogy oppi­­dumi (mezővárosi) rangot ez a Szentgyörgyfalva már régebben megkaphatta, talán éppen Luxem­burgi Zsigmond királyunktól, aki előszeretettel adományozott ilyen címeket. Valószínűleg így is volt, de mi nem szoktunk olyan tollakkal ékes­kedni, miknek hitelére semmi bizo­nyíték, megmaradunk annál, ami valóban dokumentálható. Pedig a Bucur pásztor legendájába foglal­takhoz hasonlóan akár azt is állít­hatnánk, hogy a várost maga a lán­­dzsás, sárkányölő Szent György lo­vag alapította, a többi Szentgyörgy nevű településsel együtt, amikből a Kárpát-medencében éppen elég van. Mindközülük talán a legvére­sebb és legzaklatottabb történel­me éppen Sepsiszentgyörgynek van, mely - helyzeténél fogva - a keletről betörő nomádokkal is szembenézett, a szászokkal is örö­kös vetélkedésre ítéltetett, s a kései tatár és török dúlások, az osztrák mohóság is alaposan megpróbálta. Aztán 1848-49, az önkényuralom, a két világháború, a kommunista rémuralom, a román nacionaliz­mus terjeszkedő politikája, a szán­dék, hogy Székelyföld legdélibb városának arculatát megváltoztas­sák, történelmét elkobozzák, lelkét megtörjék, szellemiségét áthazud­­ják valami egészen másnak - ám ha veszteségek, tévesztések árán is, de megmaradt. Olyan emberek él­tek, tevékenykedtek, fordultak meg itt, mint Petőfi Sándor, Bem József, Gyárfás Jenő, Gál Sándor, Gábor Áron, Bartók Béla, gróf Mikó Imre, Németh László, Berde Mózes, a nagy polgármesterek, Császár Bá­lint, Gödri Ferenc... S tanítottak-ta­­nultak kiváló elmék, László Feren­­cek, Bágya Andrások, Kónya Ádá­­mok, Beke Györgyök, Domokos Gézák... Csak szemelgetek. De azt el kell mondanom, hogy az idei jubileumi városnapokon talán több figyel­met kellett volna fordítani a város történelmére és szellemiségére, mint a mutatványosságra, a szóra­koztatásra. Nem vagyok én ellen­sége a meghívásos felhajtásnak, de elsősorban eleinket és mai értéke­inket kellene felmutatni. A Reménykeltő összefogás, külföldi ígéretek, saját tervek Baróton Víz fölött marad-e a kórház? Nemrég Barót város kül­döttsége, amelyben helyet kapott dr. Dávid György, a kórház ideiglenes mened­zsere is, látogatást tett Zir­­cen. Mivel korábban a város polgármestere említette, hogy a magyarországi test­vértelepülés egy altatógé­pet és egyéb műszereket is adományozna a baráti kór­háznak, dr. Dávidtól most arról érdeklődtünk, mi a helyzet a felszereléssel, illet­ve a reménykeltő évkezdet után melyek a jelenlegi kilá­tások az intézményben. Böjte Ferenc - A zirci kórháztól egyelőre csak ígéreteket kaptunk, azt ígérték, hogy felleltározzák műszereiket, ők a meglévőket cserélni akarják, amik felszabadulnak, azokból majd ne­künk is adományoznak - mondta a menedzser. -A hollandoknak is ad­tunk egy listát arról, hogy milyen műszerekre lenne szükségünk, úgy­hogy jelenleg ez a két forrás lenne elméletileg, ahonnan adományokat várhatunk. Jelenleg a baróti kórháznak van ugyan altatógépe, viszont már a be­szerzéskor bizonyos alkatrészek hiá­nyoznak róla, ahhoz, hogy funkcio­nális legyen, mintegy 6000 euróra lenne szükség. Amíg nincs altatógép, altatóorvosa sem lesz a kórháznak, s komolyabb műtétekre sincs lehető­ség, összegezte a helyzetet az orvos. A decentralizálás fából vaskarika, vagy mégsem? Az, hogy a kórház működtetése a város hatáskörébe került, Dávid doktor szerint nagyban növelte a bürokráciát: mikor valamit be kell terjeszteniük a minisztériumhoz vagy a megyei egészségügyi igazga­tósághoz, akkor azt először a pol­gármesteri hivatalhoz kell küldeni­ ,­ük. Az adminisztrációs ügyek inté­zése körül véget nem érő­­áosz uralkodik, ellenben hozadéka is van a dolognak. Nagy István polgármes­ter a legutóbbi tanácsülésen ugyan­is arról beszélt, hogy a kórház múlt év szeptemberi 600 ezer lejes adós­ságát sikerült 130 ezerre csökkente­ni, és az erdővidéki községek önkor­mányzatainak megígért támogatása is folyamatban van. - A kórház támogatására a keret­­szerződést hétfőn írjuk alá az öt er­dővidéki község: Bacon, Bardoc, Vargyas, Nagyajta és Bölön polgár­­mesterével - tájékoztatott Bárót pol­gármestere. - Az erről szóló tanács­határozatok mindegyik községben megszülettek, így már csak az marad hátra, hogy utalják is a pénzt, amit a maga során a baróti polgármesteri hi­vatal köteles 15 napon belül a kór­háznak továbbítani. A kórház ez a tí­pusú támogatása országos premier­nek számít. Pályázati forrásokra is támaszkodnának A kórház menedzsere számos ter­vet próbálna megvalósítani, viszont egyfolytában akadályokba ütközik. - Lassan fel kellene szerelnünk a felélesztő egységünket, mert anélkül nem működhet a kórház, oxigénünk van, monitorunk is van, de sok minden kellene még. Úgy látszik, felújításokra a minisztériumtól hiába kérünk pénzt, mert terveinket elküldtük nekik, de még csak nem is válaszoltak. Ellenben javarészt megoldódtak a bentfekvő be­tegek élelmezési gondjai és a gyógy­szerek kérdése. Ebben a helyzetben a kórház pályá­zatokkal akar próbálkozni, mindenek­előtt a labornak kellene egy bakteroló­­giai részt elkészíteni, vannak erre eu­rópai uniós alapok. A példát a magyar­­országi testvérváros kórházától vették, ők nagyon szépen fejlesztettek pályá­zatok révén. A napi gondok azonban már a fize­téseknél kezdődnek, a múlt hónapban a kórház 7 ezer lejjel lépte túl a fizetési keretet. A kórházmenedzser ígéri, ha egyszer lehet, megpróbálják a fizetése­ket teljes egészében kiadni alkalma­zottjaiknak.­­ A viszonylag rendezett környezettel rendelkező kórházban lenne, amin újítani - de befektetési pénzre csak pályázatok révén tehetnének szert. Országos premiernek számít viszont, hogy több település fogott össze az intézmény érdekében Egy éves a Könyvkelengye-program Minden újszülöttnek jár Egy évvel ezelőtt indult el a Bod Péter Megyei Könyvtár programja, amelynek célja, hogy minden sep­siszentgyörgyi újszülött három kö­tetből álló könyvcsomagot kapjon, valamint hozzáférést az intézmény szolgáltatásához. Kustán Magyari Attila A Könyvkelengye-rajz első évfor­dulóján, szerdán délután azok az anyukák és gyerekek gyűltek össze a könyvtárban, akik már bekapcsolód­tak a programba. Többek között a gyereknevelés csínjáról-bínjáról be­szélgettek, amelynek során segítsé­gükre volt Pásztor Boglárka pszicho­lógus is, akinek kérdéseket tehettek fel, és aki több, a témáról szóló kiad­ványt is bemutatott. A program során eddig mintegy 140 család kapott csomagot és belé­pőt, a tervek szerint a jövőben tovább folytatják az akciót. Az intézmény ve­zetője, Szonda Szabolcs elmondta, céljuk az, hogy már a gyermek szüle­tésétől megkíséreljék a könyvek meg­szerettetését - ha az újszülött nem is tudja elolvasni azt, a szülőnek nagy szerepe lehet abban, hogy később ezt megtegye.« f •* Míg a gyere­kter­­mekek játszot­­tak, a szülők a nevelés rejté­lyeiről egy pszi­chológussal beszélgethet­tek el AKTUÁLIS 2 Jön az oktatás, mennek a státusirodák Az óvodások is jogosultak Mint arról szerdai lapszámunkban hírt adtunk, erre a hétre volt várha­tó a magyar oktatási-nevelési támo­gatás meghirdetése. Nos, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közzé is tet­te a Szülőföldön magyarul című pá­lyázatot. Szintén a magyar kor­mányzat híreihez tartozik, hogy május 9-től megszűnnek a státus­irodák. SzH-információ A 2010-2011-es tanévre - az ed­digi gyakorlattal szemben - a magya­rul tanuló általános és középiskolás tanulók, valamint az egyetemisták mellett az óvodások is jogosultak a támogatásra. A nevelési-oktatási tá­mogatás összege 20 ezer forint, a tan­könyv- és taneszköz-támogatás 2400 forint (óvodásoknak és tanulóknak), az egyetemistáknak járó hallgatói tá­mogatás pedig 2800 forint. Szintén újdonság, hogy a pályázati csomagot nem az RMDSZ által létrehozott Is­kola Alapítványhoz, hanem a Romá­niai Magyar Pedagógusok Szövetsé­géhez kell benyújtani. Az űrlapokat az RMDSZ eljuttatja az iskolákba, akik ezt nem győzik kivárni, azok le­tölthetik a www.szulofoldonmagya­­rul.ro honlapról. Az RMDSZ-nek egy másik fel­adattól, illetve a hozzá tartozó inf­rastruktúrától is meg kell válnia, a magyar kormány másodikai tájékoz­tatása szerint május 9-i határidővel a státusirodák ugyanis nem jogosultak ellátni a magyarigazolvány és a ma­gyar hozzátartozói igazolvány ügyin­tézésével kapcsolatos feladatokat. Ezért arra kérnek minden érdeklő­dőt, hogy a jövőben ilyen ügyben for­duljanak a magyar főkonzulátusok­hoz. A státusiroda-hálózat az évek so­rán több mint 540 ezer személynek nyújtott szolgáltatást, és bár idővel csökkent a magyarigazolványt igény­lők száma, elvétve ma is akad, aki ezt még kéri. A döntés értelmében a tel­jes személyzetet elbocsátják: orszá­gos szinten 54 alkalmazottról van szó, őket az RMDSZ próbálja a to­vábbiakban foglalkoztatni.­ 1

Next