Székely Hírmondó, 2011. június (16. évfolyam, 105-125. szám)
2011-06-01 / 105. szám
SZÉKELY Hírmondó 2011. JÚNIUS 1., SZERDA Napirenden© Keblünkön neveljük a kígyót Na, nem a viperát, nem az áspiskígyót, nem a csörgőfarkút, hanem a kígyóuborkát, mely olyan riadalmat kelt ma Németországban, Dániában, Svédországban - ki tudja, még hányan állnak be a sorba! -, amely mellett eltörpülnek az amerikai kobrainváziók keltette félelmek. Mert a rendes kígyók mérge ellen van gyógymód, de a kígyóuborkáé ellen még nincs, olyan baktériumokat hord szét a zöld tavaszi különlegesség, amik fütyülnek az ember által eddig feltalált és használt antibiotikumokra. A főleg Németországot megrettentő kígyóuborka állítólag Spanyolországból származik - tiltakozzanak ez ellen kézzel és lábbal az ibériai komák! -, de a bennfentesebbek már azt is tudni vélik, hogy Spanyolország csak amolyan tranzitállomás volt, s a sziszegő gyilkos uborkák voltaképpen Észak-Afrika valamelyik országából származnak. Ha akarjuk, elhisszük, ha akarjuk, nem. De ez a vészes jelenség most újra nyomatékosan felhívja a figyelmet a nyaklatlan globalizáció profitéhes veszélyeire, mik emberéleteket követelnek már. Itt van - ugyebár! - az Európai Unió, mely szorgalmatosan korlátozza a tagállamok mezőgazdasági termelését (a kelet-európai országokét ugyan valóst), kvótákat szab ki, ki mennyi búzát, gyümölcsöt, bort, zöldséget, cukrot, olajat termelhet, s még némi pénzt is áldoz arra, hogy szétverje egyes országok mezőgazdaságát, élelmiszeriparát, állattenyésztését, hogy nagyobb piachoz juthasson a szent Nyugat. Néha nem is a saját termékeivel, hanem a henadik világból suttyomban isportált bóvlival, ellenőrizetlen ellenőrizhetetlen moslékkal, így vágatták és vágatják ki a magyarországi szőlősgazdákkal az őshonos, de nemes szőlőtőkéket, így szüntették meg az ország cukoriparát, így árasztják el nyomott árú, de közveszélyes hústermékkel a szuperáruházak láncolatait: „azt zabálj, magyar, amit mi adunk!" Azt olcsón kapod, hát hallgass. Közben semmivé válnak a kultúrtájak. Pusztul minden, s a markukba röhögnek a multik. Föl nem foghatom, meddig tűrjük még, hogy kétes szándékú eurobürokraták irányítsák országok, népek életét (vélhetően busás hasznokért, kenőpénzekért!), s mi hagyjuk veszni azt, ami szerény ugyan, de a mienk. És megbízható. Most a pedáns németek tanulják a keserű leckét, s hiába, hogy ők Európa legerősebbjei, lám-lám, a globalizáció kígyója őket is megmarhatja. Magyari Lajos Egy év „vizsgálat" után még mindig nem tudják Vertek vagy nem a csendőrök? Több mint egy év telt el azóta, hogy a 2010-es Szent György Napokon, április 24-én több csendőr az utcán, majd a csendőrség székházán brutálisan bántalmazott két gidófalvi fiatalt. A fiatalok, név szerint Csutak Csongor és Fazakas Vince Lajos még akkor feljelentették a verekedőket, ám elmondásuk szerint azóta csupán tanúként beidézett barátaikat hallgatják ki „nyakra-főre", illetve Csongor szerint megpróbálták félrevezetni, elbizonytalanítani őket a csendőrségen. Edler András képviselő a katonai ügyészségtől azonnali eredményeket vár, nem azt, hogy tovább húzzákhalasszák az ügyet. Tinca Teddy A 23 éves Csulak Csongor elmondta, hogy a hetekben újra kihallgatták őket Brassóban. A kihallgatáson jelen volt a kolozsvári katonai ügyész is, újra valló Csutak Csongor testén már rég begyógyultak a gumibot okozta sebek, a közvéleményben viszont mély nyomot hagy a katonai ügyészészség lassúsága, amellyel az ügyet kezeli mást írtunk, és megtudtuk, hogy a már kihallgatott tanúkat is újra beidézik. Nagyon ellenőrzik a szavainka. Tanúink a baráti körünkhöz tartoznak, ők voltak ott, amikor az úton bántalmaztak minket, betoloncoltak a csendőrautóba, talán ezért hallgatják ki őket annyiszor. A csendőrök érve: nem szoba, hanem terem A csendőrök azt állítják, hogy nem vitték be a fiatalokat kihallgatásra, hanem pár perccel az utcai incidens után elengedték őket. Ezért a brassói ügyész kíséretében a fiatalok korábban a csendőrségen is voltak, ahol fel kellett ismerniük a szobát, amelyben megverték őket. Csongor elmondása szerint majdnem „megvezették” őket a rekonstruálás alatt. Körbevittek a helyiek, és kérték, hogy mutassuk meg, melyik szobában vertek meg. Folyamatosan másfelé, idegen szobákba vittek minket. Végül a lépcsőket ismertem fel, amelyek a vallomásainkban részletesen leírt szobába vezettek. Minden úgy volt, ahogy leírtuk, középen oszlop, a falon faburkolat, még az illemhelyre nyíló ajtót is megmutattuk - részletezte az áldozat, akinek magyarázatként annyit mondtak (miután felismerték a helységet), hogy ez nem egy szoba, hanem terem, ezért nem hozták ide őket, mivel a vallomásukban a szoba szó szerepelt. Csak ezután ellenőriznék a telefont... A helyszín azonosításától több is függ, mint azt elsőre gondolnánk. Ugyanis a csendőrség megfigyelő kamerái által rögzített felvételek hiányoznak. A csendőrök szerint azért, mert a fiatalokat be sem vitték, a fiatalok pedig arra gyanakodnak, hogy kikapcsolták őket, mert arra már gondolni sem mernek, hogy esetleg utólag eltüntették a felvételeket. Ezért most a brassói katonai ügyészség Csongor tudomása szerint lenyomozná a telefonjaikat, amelyeket a verés időszakára elvettek tőlük a csendőrök és kikapcsoltak: azt ellenőriznék, hogy valóban ki voltak-e kapcsolva a megjelölt időszakban. Edler: nem azért vannak, hogy eltussoljanak ügyeket Corodeanu Petronela, a megyei csendőrség szóvivője kérdéseinkre elmondta, hogy az ügyet egyelőre nem véglegesítette a katonai törvényszék, és ígérte, hogy azon nyomban értesítik a médiát, ahogy végleges döntés születik. Arra a kérdésre, hogy általában ilyen lassan őrölneke a katonai ügyészség malmai, a szóvivő elmondta, hogy Háromszéken alig jegyeznek olyan esetet, amellyel az illető testület foglalkozik, és „ügyfüggő” a dolog. Az esettel kapcsolatosan az egy éve már állást foglaló Edler András képviselőt is megkérdeztük: Ezen intézmények részéről, amelyek folyton azt hangoztatják magukról, hogy a közösség szolgálatában állnak, az lett volna a pozitív üzenet, ha egy év után konkrét eredményeket mutattak volna fel, és nem azt hallanánk, hogy még mindig húzzák-halasztják az ügyet. A mi adónkból élnek ezek az intézmények, ezért ildomos lenne, ha bebizonyítanák, hogy dolgoznak, és nem azért vannak, hogy eltussoljanak ügyeket.« Mégis lesz parkoló a kórház udvarán Városi pénzből építkeznek Régóta probléma a Dr. Fogolyon Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház udvarán való parkolás, jelenleg ugyanis nincs erre a célra kiképzett terület. A múlt csütörtökön együttműködési megállapodás született Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Városi Tanácsa között, amelynek értelmében a kórház főépülete előtti zöld sziget körül alakítanának ki parkolót. Nagy D. István A társulásra többek között azért volt szükség, mivel a terület a megyei testület közvagyonában van, ám az egyezség szerint a megyeszékhely önkormányzata finanszírozza a parkolók kialakítását. András-Nagy Róbert, a kórház menedzser-igazgatója szerint az intézmény saját forrásokból nem tudta volna megoldani a beruházást, amelynek teljes értékét még nem ismerik, és amelybe néhány megközelítési útvonal leaszfaltozása is beletartozik, így szükség volt a város közbelépésére, amit az is indokol, hogy az intézményben kezelt páciensek számottevő része sepsiszentgyörgyi. A menedzser elmondta, hogy a parkolóhelyeket elsősorban az ott dolgozóknak tartják majd fent, de a páciensek hozzátartozói is parkolhatnak ott. A tervek szerint a sürgősségi osztály szomszédságában alakítják ki a régóta várt parkolóhelyeket (fotó: Henning János) . AKTUÁLIS 2 Kutyaadóból vesznek zacskó-adagolót Nem lépünk kutyaürülékbe? Miután lapunk többször is írt arról, hogy a megye városait elborítja a kutyaürülék („hála” a gazdik kényelmességének), a Tega Rt. úgy döntött, a megyeszékhelyen véget vet a jelenségnek. A vállalat egy kutya-köztisztasági adó bevezetéséről döntött hétfőn délután az Öko- Sepsi Egyesület ülésén. Kustán Magyari Attila Tóth-Birtan Csaba, a vállalat vezetője elmondta, július elsejétől minden kutya után havi hét lejt fognak adózni a gazdák, ebből az összegből a gyűjtőedényeket, valamint a kutyapiszok felszedéséhez szükséges zacskó-adagoló szerkezeteket fogja megvásárolni és felállítani a cég. Öt darab Magyarországon gyártott edényt vásároltak, ezek alapján a vállalat további 55 darabot készíttet el itthon, ezeket fogják elhelyezni a város különböző pontjain. Az igazgató szerint nem lehet arról beszélni, hogy ezen a téren a város egyik zónájában több a gond, mint a másikban - mindenhol problémák vannak a járdákon, zöldövezetekben egyaránt. Kihágások esetén a helyi rendőrség feladata lesz a büntetés, a köztisztasági vállalatnál azonban remélik, hogy a júliusi felvilágosító kampány elégséges lesz ahhoz, hogy a kutyatartók jobb belátásra térjenek. Jelenleg a Tega Rt. takarítja össze a kutyagumit azokon a helyeken, ahol a lakóbizottságnak szerződése van a vállalattal. A kutyatartás nem éppen kellemes kötelezettségekkel is jár