Székely Hírmondó, 2011. szeptember (16. évfolyam, 169-190. szám)
2011-09-01 / 169. szám
SZÉKELY Hírmondó 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Napirenden Aranyláza Kárpátokban Ha jól emlékszem, Octavian Goga írta egyik versében, hogy Erdély hegyei arannyalezüsttel terhesek, ám a kincseket rejtő tájakon élő nép iszonyúan szegény és elesett. Maga Goga soha nem volt sem szegény, sem elesett, s Trianon után volt, amit a tejbe aprítania - ezt bizonyítja, hogy a csúcsai Boncza-kastélyt is megvette... De mi lett a sok arannyalezüsttel? Annak a kitermelése rendületlenül folyt mind az Érchegységben található „arany háromszögben", mind pedig Nagybánya térségében. Ez a kitermelés már a rómaiak idején is virágzott, de a sok bányászás után a készlet ugyancsak megcsappant, vége a legendás aranymosásnak is. Arany, ezüst azért maradt, de mélyen a föld gyomrában, nagyon kis koncentrációban az anyakőzetekben. Ha azt ki akarják nyerni, akkor teljesen új technológiákat kell alkalmazni: felszíni fejtéssel óriási meddő tömeget mozgatni, őrölni, ülepíteni, s aztán ciános technikával kinyerni belőle a nemesfémeket. Végtelenül veszélyes és környezetromboló eljárás ez, de a végeredményt tekintve megéri a vállalkozóknak. Sőt így vetette szemét Verespatak térségére a kanadai Gold Corporation, s folytat évek óta elszánt közelharcot, fejt ki példátlan propaganda-hadjáratot a bányajog megszerzéséért. Mindeddig ellenálltak a környezetvédők, a környezetvédelmi és művelődési tárcák is. Az ügyben közvetlenül érintett lakosság vélekedése megoszlott, voltak és vannak támogatók és ellenzők. Ám most úgy tűnik, hogy a csata véget ért: győzelmet aratnak az aranyéhes vállalkozók. A pénzügyi világválsággal együtt járó aranylázban államelnökünk mindenkit arra utasít: a lehető leggyorsabban be kell indítani a kitermeléseket, s nem csupán Verespatakon, hanem az Érchegység három más pontján, sőt újra kell nyitni a Nagybánya környékén korábban már bezárt kitermeléseket is. Ezek már egyszer holt folyóvá változtatták a Tiszát, s Magyarország hiába perel azóta is, a kárral maradt. Az újranyitott és újonnan nyitandó kitermeléseket az említett kanadai és angol cégek fogják finanszírozni, melyekről kiderült, hogy „adóparadicsomokban" vannak bejegyezve. Mit számít? Basescu csak egy kicsit több részesedést kíván a kinyert kincsből, a tájat, a folyóvizeket megeheti a fészkes fekete fene és a cián. (A témáról bővebben a 6. oldalon olvashatnak.) Magyari Lajos Kilakoltatás egy kiszúrt futball-labdáért? Feljelenti polgármesterét Birtokháborításért, csendzavarásért, verbális agreszszióért és zaklatásért jelenti fel Kiss József zágoni polgármestert Földes Irén, a település egyik lakosa. A hölgy szerint az elöljáró a múlt szombaton túllőtt a célon azzal, hogy berontott a portájára és megfenyegette. Nagy Szabolcs Attila A történet előzményeként Földes Irén elmondta, háza a sportcsarnok és a futballpálya közvetlen szomszédságában található, így szinte mindennapos jelenség a becsapódó futball-labda, vagy a kerten keresztül ki-beugráló labdaszedő, és ebből adódott a polgármesterrel való konfliktusa is. - A saját udvaromra ismerősök és ismeretlenek járnak be az engedélyem nélkül, bottal fenyegetik a kutyámat - panaszolta nő. - A mérkőzések alatt néha még otthonról is elmegyünk, a kutyát megkötve hagyjuk, hogy az emberek a labda után jöhessenek, senki nem mondhatja, hogy elutasítóan viszonyulunk hozzájuk. Legutóbb, a falunapokon személyesen a polgármester és Deák Sándor, a pályagondnok rontott be az udvarukra labdát követelni. A labda ki volt lyukadva, a polgármester pedig azt hitte, hogy én szúrtam ki, ezért kiabálni kezdett velem - részletezte Földes Kén. - Sőt, megfenyegetett, hogy mivel a házam a tanács területén található, kilakoltat. A házat a panaszos nagyapja építette 1954-ben. A telket az akkori önkormányzattól kapta a szolgálataiért, ugyanis kürtösként, hírverőként dolgozott a községben. A gond az, hogy azóta sem sikerült a család nevére telekkönyveztetni, amiről a település vezetőjének is tudomása van, s ezzel nyomatékosította fenyegetését. - Tovább nem tűröm, hogy semmibe veszik a magánéletemet - állott a sarkára az asszony. - Ha a labda zavar, ki-bejárnak az udvaromba, mindez birtokháborítás, tehát jogom lenne kiszúrni a labdát, holott ilyent soha nem tettem. Az egész helyzetért az önkormányzat okolható, amiért nem szereltetett egy rendes védőhálót a házam mellé. Deák Sándor azt állítja, a nő kezdte a kiabálást, s ez vezetett a szócsatához. A labda most is ki volt szúrva, és ilyenre többször volt már példa - bizonygatta a gondnok. Kiss József polgármester felháborodását az váltotta ki, hogy a lasztit úgymond az „önkormányzat területén” szúrták ki. - Az a terület a tanács tulajdonában van, jóindulatból még bért sem követeltem soha, de azt nem tűröm, hogy kiszúrják vagy elvegyék a labdákat. A következőkben törvényesen intézkedünk - fenyegetőzött Kiss. S hogy nem pusztán üres fenyegetőzésről van szó, azt Benedek Jakab, az önkormányzat területrendezési osztályának vezetője is megerősítette. - A továbbiakban az önkormányzat kérni fogja Földes Iréntől az építkezési engedélyt, amivel a telekkönyv hiányában nem rendelkezhet, így büntetésre számíthat - tájékoztatott Benedek Földes Irén állítása szerint felkészült a harcra, a polgármester bosszúhadjáratára. Eldöntötte, nem hagyja igazát, bírósághoz fordul. Készül a hétvégi kongresszusra az MPP Akadémiákat hoznak létre Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt országos elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön számolt be a hétvégén, szeptember 3-án Marosvásárhelyen megrendezendő országos tanáccsal kapcsolatos tudnivalókról. N. D. I. Szász szerint az országos tanácskozás nem tekinthető rendkívülinek, a március 14-ei, Kézdivásárhelyre tervezetett pótolják, amelyet Rácz Károly korrupciós botránya miatt halasztottak el. Az elnök elmondta, elsősorban a választásokra történő felkészülés lesz a fő téma, egy ütemtervet készítenek, többek között a jelöltállítás terén, és pontos határidőt szabnak a megyei szervezeteknek. Emellett az országos tanács állást foglal egy országos önkormányzati testület megalakításával kapcsolatosan, illetve két intézmény létrehozásáról is döntenek, amellyel a politikai szerepvállalásban a közvetlenül nem érdekelteket kívánják megszólítani. Ezek a Márton Áron Akadémia, illetve az Orbán Balázs Akadémia nevet viselik majd. Az előbbi az egész erdélyi magyarságot érintő alapvető kérdések megvitatására teremt intézményes keretet, míg utóbbi kifejezetten Székelyföldre koncentrál. A két fórum évente ülésezne, és többek között azt a célt szolgálná, hogy az MPP alapvető pilléreit újabbakkal, „erősen szociálisakkal” bővítse ki. Emellett Szász elmondta, meglepetés is várható a marosvásárhelyi munkaülésen, illetve az önkormányzati és országos választások összevonása csak kedvezne az MPP-nek, míg az RMDSZ-nek hátrányt jelentene. Úgy látja, a helyi önkormányzati vezetők nem szívesen vállalnak majd közösséget a szövetség bukaresti képviselőivel, így a miniszterek elhibázott döntéseivel, mint például a Verespatak-ügy.« Szász Jenő: meglepetés is várható a marosvásárhelyi munkaülésen AKTUÁLIS 2 Vannak, akik soha nem kerülnek elő Kilenc személyt keresnek Augusztus 30-át a Nemzetközi Vöröskereszt az eltűntek világnapjává nyilvánította. Romániában több ezer ilyen személyt tartanak nyilván, Háromszéken a rendőrségnek idén 31 csellengővel volt dolga. Pál-Varga Réka Buzsi Andrea, a megyei rendőrség szóvivője elmondta, külön nyilvántartásban vezetik a kiskorúakat és felnőtteket. Az idén 14 gyerek tűnt el, ebből 12-őt sikerült megtalálni. A 17 felnőttből azonban hétről még mindig semmit sem tudnak. „A gyerekek legtöbbször a szülőkkel való összeszólalkozás miatt szöknek meg otthonról, ilyenkor 1-2 napon belül előkerülnek, visszavisszük a szüleihez vagy az otthonba, ahonnan meglógtak” - magyarázta a szóvivő. A felnőtteknél más a helyzet, aki rászánja magát, hogy elhagyja mindennapi életét, arra nem olyan könynyű rátalálni. A hozzátartozók jelentése után kezdik el a keresést, viszont, ha megtalálták is az illetőt, akkor sem kötelezhetik arra, hogy hazatérjen, ilyenkor csupán értesítik a családtagokat. Legtöbb esetben az eltűntek idős, amnéziában, érelmeszesedésben szenvedő emberek."