Székely Hírmondó, 2011. október (16. évfolyam, 191-211. szám)

2011-10-03 / 191. szám

SZÉKELY Hírmondó 2011. OKTÓBER 3., HÉTFŐ AKTUÁLIS Napirenden IV.­ Mintarégióvá tenné Székelyföldet Udrea Hét szerződést írtak alá Néhány órás sepsiszent­györgyi látogatásán hét infrastrukturális fejlesztést és a turizmus elősegítését célzó szerződést látott el kézjegyével Elena Udrea, a regionális fejlesztésért és turizmusért felelős tárcave­zető. A miniszter egyúttal megtekintett két beruhá­zást is - a Mihai Viteazul te­ret, valamint Sugásfürdőt. Nagy Demeter István U­drea a szignálást megelőzően szólt a megjelentekhez, több alkalommal is használta a Szé­kelyföld kifejezést, mellőzve az „úgy­nevezett” jelzőt. Rámutatott: Hargita és Kovászna megye az elmúlt húsz évben tudatos sorvasztás áldozata volt. Ezért az általa vezetett miniszté­rium azon dolgozik, hogy az infrast­rukturális és turisztikai fejlesztéssel ez a vidék az ország egyik mintarégió­jává váljon. Udrea ennek kapcsán el­mondta: két évvel ezelőtt már azo­nosították a felemelkedés legfonto­sabb eszközét, a turizmust, ezen belül a gyógyturizmust, viszont ez megfe­lelő minőségű úthálózat és más be­ruházások hiányában nem elegendő. A miniszter ugyanakkor meglepe­téssel vette tudomásul, hogy Székely­földön elég sok beruházás valósult meg ezen a téren, így például Borszé­ken is, de ide sorolható a sugárfü­rdői korszerűsítés, a kommandós sikló el­indításának terve, illetve az ideig-órá­­ig megakadt Borvíz Útja projekt. Ud­rea méltatta a megyei önkormányzat által elindított hagyományos fürdő­­építési programot is. Végezetül úgy fogalmazott: többek között a köz­ponti közigazgatás és politikum hibá­ja is, hogy eddig nem sikerült haszno­sítani Székelyföld értékeit. A közelmúltban ez változott, ezt mutatja, hogy az elmúlt néhány év­ben 700 millió lej értékben írt alá tá­mogatási szerződéseket a két megye önkormányzataival a minisztérium, amihez csatlakoznak a mostaniak, amelyek összértéke csak Háromszék esetében 130 millió lej. A hét szignált szerződés közül ket­tő haszonélvezője Kovászna Megye Tanácsa, és az egyik a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház további korszerűsítésének pályázatá­hoz kötődik. Ez jelenleg a Központi Fejlesztési Régióban, a Regionális Operatív Programon belül leszerző­dött legmagasabb értékű támogatás, a projekt összértéke 87 millió lej. A másik szerződés nyolc háromszéki turisztikai célpont népszerűsítésére vonatkozik, ezek között szerepel a gelencei katolikus és az illyefalvi re­formátus templom, a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, valamint a Csomád-Bálványos és a Rétyi Nyír természetvédelmi területek. A szer­ződéseket Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ismer­tette, a pályázati alapok kihasználásá­ról Klárik László megyemenedzser szolgált néhány adattal. Mint kide­rült, Háromszéken több mint negy­ven szerződést írtak eddig alá, és ah­hoz képest, hogy a megye lakossága mindössze 8,8 százalékát teszi ki a ré­gió lakosságának, az elnyert pályáza­tok részaránya közel a duplája ennek, azaz 15 százalék körüli. Sepsiszentgyörgy önkormányza­ta, Antal Árpád polgármester révén négy támogatási szerződést írt alá, ezek a Bene-ház felújítását és vadász­múzeummá alakítását, 17 megye­­székhelyi utca felújítását, Lugásfürdő további korszerűsítését, valamint a Néri Szent Fülöp Multifunkcionális Központ kialakítását célozzák. A szerződések összértéke több mint 25 millió lej. A hetedik szerződés a kéz­divásárhelyi Vállalkozói Inkubátor­­ház kialakítását teszi lehetővé, ame­lyet Rácz Károly polgármester látott el kézjegyével. A beruházás összérté­ke 1,7 millió lej, és az ASIMCOV-val partnerségben valósul meg.­­ Elena Udrea általános­ságban elégedettnek mutatkozott a Mihai Viteazul téri, illetve a Sugásfürdőn végzett beruhá­zásokkal Osztódással ... oszlanak véghez közeledve, illene va­lami méltóságot mutatni. Eb­ben nem nagyon jeleskedik a Magyar Szocialista Párt, amely or­szág- és nemzetáruló ténykedésé­nek csaknem száz éve alatt ilyen mélyrepülésbe még soha nem ke­rült. Azért mondok csaknem száz esztendőt, mert az 1919-ben ha­talomra került bolsevik párt ősatyja és elődje volt minden ké­sőbbi kommunista csőcseléknek. Még az úgynevezett illegalitás is dicstelen volt, hiszen Moszkvából dirigálták mindvégig, s„mártírok­­ká"deklarált aktivistáiról is kide­rült többnyire, hogy nem egye­bek külhoni bérencként tevé­kenykedő terroristáknál. Főhet is Budapest feje, hogy végleg eltávolítsa az utcákról, a közterekről, a házak faláról ezek dicstelen emlékezetét. S nem csu­pán a fővárosé, de számos vidéki város, község önkormányzatáé is. Mert a Kámán Katak, a Szakasits Árpádok, a Münnich Ferencek, a Ságvári Endrék, a Fürst Sándorok erősen „hozzáragadtak" a pesti és budai utcasarkok ódon bérházai­nak falaihoz. Ahogyan Kun Béla és Szamuely Tibor szelleme is máig tartja magát, átöröklődvén kései utódaikba. Könnyű és felelőtlen kijelentés lenne azt mondani, hogy azok az emberek nem voltak magyarok, hiszen voltak köztük magyarok is, félrevezetettek, idegen érdekek oltárán feláldozott ágyútöltelékek és megszédített, változásokra szomjazó kisemmizettek. Ők felül­tek a hordószónokok ígérgetései­nek, s félig-meddig öntudatlanul meneteltek a nemzet tönkretéte­lének útvesztőjén. Akár saját faj­tájuk ellen fordulva, amint azt a hazáért önzetlenül küzdő utolsó magyar katonai erő, a Székely Fladosztály lefegyverzése és szét­verése bizonyítja. A bolsevikok soha nem akarták igazán megvédeni a hazát, ők nem Rákóczi Ferenc kurucainak, a 48-49-es honvédeknek az örökö­sei voltak, nem is a végvári vitéze­ké, hanem a Moszkvát, máskor Berlint kiszolgáló labancoké. Nem véletlen, hogy legfőbb vezéreik mind megúszták az országrom­lást, s hol a nagy szovjet főváros­ban, hol Nyugat-Európában leltek menedéket, hosszú életkort meg­élve. Feltéve, ha atyamesterük, Sztálin valamiért nem végeztette ki őket. Ez a mostani szocialista párt semmivel nem jobb elődeinél. A „magyar"jelzőt szándékosan elha­gyom, s a Gyurcsány-Kovács- Lendvai-Mesterházy nevével fém­jelzett társaság sírkövére sem en­gedném odavésetni. Akkor sem, ha most kemény marakodások kö­zepette, éppen... oszladoznak.« A­ ­l"!*, lágyáéi Közel kilenc kilométer új bicikliút Jó hír bringásoknak! Kerékpárutak építésébe fog Sepsi­szentgyörgy önkormányzata: az Olt parti védőgátra tervezett 10 kilo­méteres bicikliút mellett most a vá­ros fő útvonalain alakítanak ki ösz­­szesen 8,6 km hosszú (2 méter szé­les) szakaszt a két keréken közleke­dők számára - erről a múlt heti ta­nácsülésen döntött a városvezetés. Lévai Barna A tanácsülésen Antal Árpád And­rás polgármester terjesztette elő a bi­­cikliutak kivitelezéséről szóló hatá­rozattervezetet - 8 620 méter kerék­párút megépítése szerepel a megva­lósíthatósági tanulmányban. A biciklisávokat a főbb útvonala­kon fogják kialakítani, hol az úttest mellett, hol pedig a járdán biztosít­va a kerékpározóknak a közleke­dést. A terv szerint a biciklisek bizton­ságára is figyelnek majd a kivitele­zők, az úttesten haladó kerékpár­utak esetében betonoszlopokkal vá­lasztják el egymástól a biciklis és au­tós forgalmat, a járdákon pedig úgy­szintén speciális választó oszlopok­kal fogják biztosítani a zavartalan közlekedést. A közel 9 km bicikliút-hálózat ki­építése a tervek szerint hét hónapot fog igénybe venni, a beruházás értéke több mint 750 ezer euró áfástól.­­ Jelenleg a szentgyörgyi bringások a pár éve felújított Csíki utcán ke­rékpározhat­nak az erre el­­különített sá­von Főhajtás Zágon nagy szülötte előtt Mikes-emlékünnepség Halálának 250. évfordulója alkalmából II. Rákóczi Fe­renc fejedelem apródjára, íródeákjára, bizalmasára, az emlékíró Mikes Kelemenre emlékeztek pénteken a ró­la elnevezett sepsiszentgyörgyi középiskola kertjében álló mellszobornál. Bedő Zoltán Kerekes Dóra igazgatónőtől meg­tudtuk: az év során Mikesnek dedi­kálták az iskolában megszervezett rokokónapot, és elzarándokoltak a törökországi Rodostóban található sírjához is. A diákokhoz fordulva így fogalmazott az intézményvezető: „A múltat tisztelnünk kell, a jelent meg­becsülnünk és a jövőt ezekre az érté­kekre építenünk. Merem remélni, hogy mindezt sikerül belétek cse­pegtetni az itt eltöltendő évek alatt, s majd valamikor megértitek Mikes Kelemen (1690-1761) jól ismert szavait: »úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.«” „A lecke ennyi, a magam szemé­lye elé helyezem a közügyet”- idéz­te II. Rákóczi Ferenc fejedelmet a megyei tanács elnöke, Tamás Sán­dor, hozzátéve: ez a kijelentés kell le­begjen a felnövekvő generációk és a közösséget szolgálók szeme előtt. Arra is felhívta a jelenlévők figyel­mét, hogy Mikes Kelemen neve mindnyájunkat arra a hűségre köte­lez, amelyet száműzetése alatt is a szülőföld iránt tanúsított, s amelyet egy igaz, nemes ügy, a magyar sza­badságharc és annak vezetője, a nagyságos fejedelem iránt kinyilvá­nított. A rendezvény emelkedett hangu­latához a Szőcs Dániel vezette diák­kórus által előadott kurucnóták és a nyolcadikos lányok szavalatai egy­aránt hozzájárultak, majd az ünnep­ség Mikes szobrának megkoszorúzá­sával ért véget. Kár, hogy a nagy számban jelen lévő diákok jó része halló- és látótá­volságon kívül volt kénytelen végig­ücsörögni a megemlékezés felemelő perceit.«

Next