Székely Hírmondó, 2012. május (17. évfolyam, 81-102. szám)

2012-05-23 / 97. szám

SZÉKELY Hírmondó 2012. MÁJUS 23., SZERDA Ponta választási ötlete m­ intha száznyolcvan fokos fordulatot tett volna Victor Ponta választásokkal kap­csolatos észjárása, s a fordulat - állítólag - a kisebbségieknek ked­vez. Azt találta ki ugyanis, hogy ahol a kisebbség aránya megha­ladja a hat százalékot, ott pártjuk automatikusan küldhet képvise­lőt a törvényhozásba. Van, aki azt gyanítja, hogy ezzel a székelyföldi románság közképviseletét akarja erősíteni, mások tapsikolnak már, hogy ezzel az elgondolással akár tízzel több magyar képviselő is lehet a parlamentben. De hány­­nyal több lesz a román? Ha Ponta elgondolása megyékre vonatko­zik, akkor nem sok változást lehet várni, hiszen Hargita és Kovászna megyében eddig is volt román nemzetiségű képviselő, s most legfennebb minden erdélyi-parti­­umi megyében lenne magyar is. Ez kettő-három„növekedést" je­lentene. Egészen más a helyzet, ha sza­vazókörzetekben gondolkodnak, mert akkor Székelyföldről leg­alább tíz képviselő menetel be - nemzetiségi alapon! - a Nép Nagy Házába.Tíz román. Hogy magyar hány kerülne be ugyan­így, azt nehéz kiszámítani. Ha méltányosan alkalmaznák az el­gondolást, akkor valószínűleg sok. Kérdés, hogy van-e szükség e válságos időkben a törvényho­zás további túlméretezésére, ami­kor a lakosság döntő többsége éppen a lazsáló és szüntelenül gazdagodó„honatyákat"utálja a leginkább, őket szidják a legtöb­bet. Ebben csak azt nem értem, hogy akkor miért választják meg őket!? Ahogyan azt is nehezen ér­tem, hogy az országlakók mily ér­demek szerint bíznak leginkább az ortodox egyházban és a had­seregben!? De ezt most nem is feszegetném, nagyon messzire vezetnének a következtetések. Most az foglalkoztat inkább, hogy az új választási törvény elfo­gadásáig hányszor változnak meg a vélekedések, s kinek a hasznára, kinek a kárára? Mon­dom ezt azért, mert bölcs állam­elnökünknek egészen más véle­ménye van a Tisztelt Házak össze­tételéről, számbeliségéről. Ő a szenátust meg is szüntetné, az al­sóházi létszámot pedig megnyir­bálná. Ehhez viszont az alkot­mány módosítására lenne szük­ség, s abból a két kedden semmi nem leszen. Mindenesetre egyre érdeke­sebb ez a Ponta-Basescu „együtt­élés" hiszen államelnökünk né­mely miniszterekkel már kezet fogni sem hajlandó, még a nagy­világ vizslató tekintete előtt sem. Lásd Andrei Marga külügyér megaláztatását a Nato-csúcson. M E­rősödőben a román nacionalizmus Kirúgnák a magyarokat Hétfőn a szenátusban vi­ta nélkül átment az a munkatörvénykönyvről szóló módosítás, amely a románul nem tudó, illetve az állam nyelvén beszélni nem akaró közalkalma­zottak elbocsátásáról rendelkezik. Lévai Barna munkáltató sem úszná meg szárazon, ellene büntetőeljá­rás indulhatna, ha feljelen­tést tesznek az ügyben. Az általunk megkérdezett RMDSZ-es politiku­sok véleménye szerint ez nem más, mint a „magyar kártya” választások előtti kijátszása, hiszen ezzel min­dig lehet szavazatokat szerezni. Az ominózus jogszabály-módo­sítást tavaly novemberben nyúj­totta be egy jászvásári, akkor még a Demokrata Liberális Párt (PDL) színeiben politizáló, mára már füg­getlennek átvedlett politikus, Da­niel Oajdea. Szerinte Székelyföl­dön sok olyan közalkalmazott dol­gozik a hivatalokban, aki nem tud, vagy egyszerűen nem hajlandó be­szélni azokkal az ügyfelekkel, akik nem tudnak magyarul. Oajdea sze­rint az eljárás a következőképpen történne: ha valaki panaszt emel a közszférában dolgozó személy el­len, akkor feljelentés alapján vizs­gálnák meg román­nyelv-tudását. A feljelentett szóbeli vizsgán kelle­ne számot adjon románnyelv-tu­­dásáról, erről videofelvétel is ké­szülne, hogy a panaszos is megbi­zonyosodjon: a dolgozó beszéli vagy sem az állam nyelvét. Ugyan a szenátusban hallgató­lagosan átment a módosító indít­vány, a román parlament mindkét háza, így a képviselőház is rá kell bólintson ahhoz, hogy életbe lép­jen a jogszabály. Bokor Tibor, az RMDSZ kézdiszéki szenátora sze­rint kampányidőszakban nem meglepő, hogy ilyen magyarelle­nes megnyilvánulások bukkannak felszínre, viszont ez még nem je­lent semmit, hiszen a képviselőház kell meghozza a végső döntést. Márton Árpád, az RMDSZ képvi­selője szerint a politikus által be­nyújtott módosítással nem foglal­kozott senki.­­ Daniel Oajdeának feltűnési viszketegsége biztos van, hiszen egyfolytában szerepel, és finoman fogalmazva fura törvénytervezete­ket talál ki. Ő olyan orvos, aki ahe­lyett, hogy a gyógyítással foglal­kozna, egyfolytában a televíziót fi­gyeli, ilyen a parlamenti tevékeny­sége is - reagált megkeresésünkre a képviselő. A módosító indítvány Márton Árpád szerint nacionalista szemlé­letet tükröz, amely egy esetleges et­nikai tisztogatásra is alapot adhat. A politikus szerint ezen túlmenően abszurd dolog, hiszen egyrészt köztisztviselői tisztséget legalább érettségi diplomával lehet betölte­ni, ami azt jelenti, hogy az illető személy román nyelvből sikeresen levizsgázott. Ugyanakkor fordítva is érvényesnek kellene lennie: azo­kon a településeken, ahol a ma­gyarság aránya meghaladja a húsz százalékot és a közhivatalnok nem akar beszélni magyarul, ő is fele­lősségre vonható kellene legyen. « A Ha az alkal­mazott nem beszél romá­nul, nem dol­gozhat közin­tézményben. Abszurd tör­vénymódosí­tások a válasz­tások előtt Gyógyterápiás kezelőközpont Oltszemen Szakszerű egészségmegőrzés Szombaton, május 19-én ünne­pélyes keretek között nyitották meg az oltszemi kezelőközpont­ban levő gyógyterápiás centru­mot. Zsók Enikő A bodoki polgármesteri hivatal, a Kovászna Megyei Vöröskereszt, a Fontis Egyesület, a bukaresti Nu­­ga Best országos kirendeltsége, il­letve vállalkozók támogatásával lét­rejött terápiás masszázsközpont a helybeliek és távolabbról ideláto­gatók egészségmegőrzését, kezelé­sét és rehabilitációját teszi lehető­vé. A gyógyterápiás kezelőbázis sé­rült sportolók rehabilitációját is vállalja. Fodor István, Bodok község polgármestere korábbi nyilatko­zatait megerősítve kifejtette: a te­lepülés számára is jelentős válto­zást hoz a gyógyközpont, mert új lendületet visz a közösség életé­be. Dr. Incze Réka bodoki házior­vos szerint a továbbiakban jelen­tőséget kap az együttműködés a hagyományos orvoslás, illetve a kiegészítő, alternatív gyógymó­dok között, ugyanis ez által meg­valósítható a beteg hatékonyabb és biztonságosabb kezelési folya­mata. Seitán György, Kovács Katalin Zsuzsannával közösen irányítja a gyógyterápiás centrumot, utóbbi tíz év tapasztalattal rendelkezik a hagyományos gyógyászatban ál­talános asszisztensként és masz­­szőrként, és három éves gyakor­lattal az alternatív kezelési gyógy­módok terén. Hasonló terápiás gyógyköz­pont működik Sepsiszentgyör­­gyön a városi uszodában, az otta­ni létesítmény sikerét a páciensek elégedettsége is jól tükrözi. Keze­lések hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt, illetve kedden és csütör­tökön délután előzetes időpont­egyeztetés szerint történnek, ér­deklődni lehet Kovács Zsuzsan­nánál a 0723.626.491-es telefon­számon. AKTUÁLIS 2 A lakosság segítségére is szükség van Épül a menhely Minden városlakó közös gondja a kóbor kutyák mindmáig megol­datlan helyzete Kézdivásárhe­­lyen, hiszen az állatbarátok és az ebeket nem kedvelők is egyetér­tenek abban, hogy nem az utcán van a helyük. Bár a vonatkozó jogszabályok értelmében az önkormányzat fel­adata volna a törvényesség betar­tásával megoldani ezt a gondot, menhelyet működtetni, azt mind­eddig nem sikerült tető alá hozni. Bebizonyosodott, hogy a civil szféra és a város közös munkája szükséges ehhez a nem kis feladat­hoz, amelyből a Benji Állatvédő Egyesület vállalt oroszlánrészt. Mindazonáltal ahhoz, hogy valós eredményeket lehessen felmutatni, az odaadáson kívül jelentős anyagi alap szükséges. Pillanatnyilag a léte­sítmény megépítésének első lépése, a kijelölt (a város tulajdonában ma­radó) terület bekerítése időszerű. Ehhez lesz lehetősége hozzájá­rulni mindenkinek: dr. Vitális Sán­dor ötletéből kiindulva ésszerű tá­mogatási lehetőséget dolgozott ki az egyesület. 44 lejes adakozással (amelyről hivatalos nyugtát is kiál­lítanak), két méter kert megépíté­sét teszik lehetővé a segítő szándé­kú polgárok. Jelentkezni, érdek­lődni a következő telefonszámo­kon lehet: 0740.003.750-es szá­mon Forró Bélánál, illetve a 0726.310.384-es számon, Kovács Szidóniánál. A menhelyépítés témakörében megtartott lakossági fórum nyomán sokan jelezték, hogy részt vállalná­nak a Benji Állatvédő Egyesület munkájában, hamarosan az önkén­tes segítőkre is szükség lesz, az épít­kezésben és az állatok gondozásá­ban is. Az eddigi érdeklődők mellett folyamatosan várják újabb önkén­tesek jelentkezését, a fenti elérhető­ségeken. A kert megépítésére is ha­marosan közmunkát hirdetnek meg, amint megfelelő mennyiségű anyag összegyűl, annak időpontjá­ról a megfelelő időben tájékoztat­nak majd a sajtón keresztül.

Next