Székely Hírmondó, 2012. június (17. évfolyam, 103-122. szám)
2012-06-01 / 103. szám
SZÉKELY Hírmondó 2012. JÚNIUS 1., PÉNTEK Napirenden Avram lánca és Nyirő József Nyirő József író újratemetésével kapcsolatban fölkavart cirkusz újabb fejleményeként nyakra-főre szidják Nyirőt, elnevezik román gyilkosnak, antiszemitának, köztörvényes bűnözőnek, akinek nincs joga a„szent román humuszban" nyugodni. Vádjaikból semmit nem tudnak bizonyítani, Nyirőt soha egyetlen törvényszék sem vonta felelősségre állítólagos fasiszta fogantatású tetteiért, nem is vonhatta, mert semmi atrocitásban nem vett részt. Legfennebb annyi róható fel, hogy elfogadta a magyar képviselőházba való behívását, s feltehetően a többséggel szavazott némely vitatható erkölcsiségű törvények elfogadásánál. Semmi több. Nem volt jelentős és meghatározó politikus, s szavát csak a Székelyföld fejlesztését előmozdító kérdésekben hallatta. Az igazság egyáltalán nem érdekli a pillanatnyilag fennforgó román végrehajtó hatalmat, s törvénysértő módon utasítja Hargita megyei helytartóját, hogy vizsgálja felül a Nyirő Józsefről elnevezett iskolák névadási procedúráját, a szobrok felállításának jogosságát, az utcanevek megtarthatóságát. Romániai törvény mondja ki, hogy ezek az eljárások az önkormányzatok jogkörébe tartoznak, s nem a helytartók dolga dönteni. Ez Victor Pontáéknak egyáltalán nem számít, s utasítanak prefektúrát, ügyészséget, rendőrséget, mindenkit a jogsértő közbelépésekre. Tudom, hogy Nyirő esetében a politikai szereplésre vonatkozó hisztériakeltés csupán ürügy egy választási zűrzavar felébresztésére, a „magyar kártya" kijátszására, ami előnyöket is jelenthet a voksok levadászásában. Igaz, nem Székelyföldön, hiszen itt a ma már megosztott magyarság a saját sírját ássa, nem gondol a következményekre. Ebben egyaránt bűnös az MPP és az RMDSZ. A harmadikról most nem beszélünk. Ami a román médiában keltett ócska cirkuszt illeti, arról el kell mondanunk, hogy a vitatott téma analfabétái hablatyolnak a leghangosabban, holott eddig bizonyosan nem is hallottak a székely író munkásságáról, erkölcsi-emberi-művészeti tartásáról. Hát minek!? De elmennek odáig, hogy a kérdés szakértőiként jártatják a bagólesőjüket, s odáig is, hogy a Nyirő-temetés megakadályoztatását összefüggésbe hozzák egy marosvásárhelyi diverzióval, amely szerint„megtámadták" Avram láncú emlékházát. Itt már a szeku régi módszerei tetszenek ki, tessék emlékezni a hírhedt sepsiszentgyörgyi „szoborrobbantásra". A Magyari Lajos AKTUÁLIS 2 Megtámadta a prefektus a Céhtörténeti Múzeum megnevezését Költözik a megyei testület? Tegnap Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel közösen sajtótájékoztatót tartott az egykori Nemzeti Bank székháza előtt, annak kapcsán, hogy az Állami Vagyonkezelői Igazgatóság felszólította a megyei tanácsot: önként adja át az említett ingatlant. Az elöljárók minden uniós tagország és az Egyesült Államok képviselőjéhez is eljuttatják az ügy dokumentációját. Lévai Barna - Az új hatalom hamar kimutatta a foga fehérjét, az állami vagyonkezelő ugyanis felszólítást küldött a megyei tanácsnak, aminek értelmében öt napon belül önként át kell adnunk a banképületet, amennyiben ezt nem tesszük meg, büntetőeljárást indítanak a megyei tanács elnöke ellen - közölte Tamás Sándor. Ha az átadás addig nem történik meg, akkor június 7- én, csütörtökön rendőrök és bírósági végrehajtó kíséretében átveszik az ingatlant. Annak ellenére, hogy a megyei önkormányzat tulajdonba kapta az épületet, 2004-től számos bírósági eljárás indult az ügyben. A kormányhatározatot, amely kimondta, hogy az ingatlan a megyei önkormányzathoz kerül, 2005-ben az éppen akkor aktuális kormány megsemmisítette, így a banképület átkerült a kulturális minisztériumhoz, és az ortodox egyház használhatta - foglalta össze Tamás. Mindez törvénytelenül történt, mert akkor éppen ügyvivő kormány volt, amely nem dönthetett volna tulajdonjogi kérdésekben. Az ügy itt még nem ér véget, hiszen 2005-ben egy újabb kormány megsemmisítette az előző határozatot, amellyel a korábbi kabinet elvette a megyei tanácstól az épületet, így az ingatlan ismét a háromszéki önkormányzathoz került át. Ezután az ortodox egyház beperelte a kormányt, és 2005-től 2010-ig folyt a bírósági hercehurca. 2010 decemberében a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette azokat a kormányhatározatokat, amelyek révén a megyei tanács tulajdonát képezi az épület, és hatályban tartotta azt az ügyvivő kormány által hozott határozatot, miszerint a tulajdonos az állam, az ügykezelő a kulturális szaktárca, a használó pedig az ortodox egyház. - Mi nem értünk egyet ezzel a döntéssel, viszont várható, hogy jövő héten kiveszik a kulcsot a kezünkből úgy, hogy a történelmi magyar egyházak még nem kapták vissza az elkobozott épületeiket - fejtette ki Tamás. Antal Árpád megjegyezte: „ha végignézzük az épülettel 2004 és 2012 között történt pingpongozást, pontosan láthatjuk, hogy mindegyik román kormány magyarellenes, csak van, amikor kimutatja foga fehérjét, és van, amikor nem. Szomorú, hogy mindebben partner az ortodox egyház”. Antal kitért a régi-új prefektus ténykedéseire is. Véleménye szerint, amióta ismét Codrin Munteanu a kormánybiztos, azóta az az érzése, hogy Sepsiszentgyörgyön is megjelent Ceausescu szelleme, hiszen felszólította az elöljárót, hogy minden hivatalos ünnepségen tegye fel a piros-sárga-kék szalagot. Tamás Sándor végül közölte azt is, hogy Munteanu, miután átvizsgálta a megyei önkormányzat által az évek során hozott tanácshatározatokat, egyetlen tervezetet támadott meg a közigazgatási bíróságon: azt, hogy a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum Incze László nevét viselje.« Százmillió lejes költségvetés Az utolsó tanácsülés Tegnap mandátuma utolsó soros tanácsülését tartotta a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. Több, a város alárendeltségébe tartozó intézmény költségvetését módosították. A városatyák döntöttek a megyeszékhely költségvetésének módosításáról: 3,5 millió lejjel bővült a büdzsé, ezzel a keret elérte a 100 millió lejt. Antal Árpád polgármester közölte, ez az összeg nem az új kormánynak köszönhető, mert sem a Nemzeti Liberális Párt, sem pedig a Szociáldemokrata Párt nem lobbizott ki egy lejt sem a városnak. A 3,5 millió lej elsősorban pályázati pénzekből, illetve néhány régi szerződésből átutalt támogatásból tevődik össze, amelyet az új kormány jogilag még nem tudott elvenni az önkormányzattól. A tömbházak hőszigetelésére 1,3 millió lejt különítenek el, 1,6 milliót pedig pályázatok önrészére fordít a város vezetése. Ezenkívül 150 ezer lejjel támogatják a sepsiszentgyörgyi református parókiát, és arról is döntés született, hogyan osztják szét a Diakónia Keresztyén Alapítvány által 40 ezer lej értékben felajánlott használt ruhákat. Minden rászoruló család 50 lej értékű kupont kap majd, erre az összegre válogathatnak maguknak ruhadarabokat. Végül a Kónya Ádám Művelődési Ház költségvetéséhez is 50 ezer lejjel járul hozzá a város. (Lévai) Az utolsó rendes tanácsülésen 1,6 millió lejt fordítottak pályázatok önrészére Sokba kerülhet még az ipari park 7,31 millió lej hibádzik Óriási sikerként jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester a volt IFET területén létesítendő ipari park finanszírozását célzó szerződés aláírását a gyulafehérvári székhelyű Regionális Vidékfejlesztési Ügynökséggel. A gond az, hogy a városvezető elnézte az önrész-hányadot. Jancsó Katalin A sajtótájékoztatón a városvezető elmondta, az ipari park kiépítésének finanszírozási szerződése 14,6 millió lejről szól, amelyből a város önrésze 1,4 millió lej. Ebből az összegből készül el, várhatóan másfél év alatt, a 7,28 hektáron fekvő létesítmény, amelyre három új csarnokot építenek, illetve a régit felújítják, 78 embernek biztosítva munkalehetőséget. Az elöljáró szerint az önrészt előnyös banki kölcsönnel lehet biztosítani, ami a várható haszonhoz viszonyítva elenyésző. A sajtótájékoztató után az elhangzottakat ellenőriztük az ügynökség honlapján is (www.regio.adrcentru.ro), ahol viszont az áll, hogy az önrész valójában az elhangzott összeg mintegy nyolcszorosa, vagyis 8,71 millió lej, mivel az igényelt 14,6 millió lejből 5,81 milliót nem kell visszafordítani. Ennek előteremtése viszont komoly gondot jelent, figyelembe véve az IFBT megvásárlására fordított 2,9 millió eurós bankkölcsön törlesztését is. A sajtótájékoztatón az újságírók felrótták a polgármesternek, hogy a kampány miatt elfuserálták a foltozásokat, már ahol egyáltalán foltoztak, ám a városvezető nem látott semmiféle összefüggést a kampány és a sebtében megejtett útjavítások között, mint mondta, „ebben az időszakban máskor is végeztek ilyen munkálatokat”. Főként a Vasút és Molnár Józsiás utcák kritikus állapota foglalkoztatta a jelenlevőket, de a polgármester válaszából kiderült, ezeken a foltozásnak már nincs értelme, új aszfaltrétegre pedig nincs pénz.«