Székely Hírmondó, 2013. február (18. évfolyam, 22-41. szám)

2013-02-01 / 22. szám

SZÉKELY Hírmondó 2013. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Napirenden Nagy farsangok ideje Lassan elérkeztünk februárba is, kezdődhetnek a nagy farsan­gi mulatságok, a téltemetések, mert milyen az ember, siettetni szeretné a kikelet eljövetelét! Jól is van ez így, s ha hiszünk az igazi tavasz közeledtében, ak­kor helye van a táncnak, a mula­tozásnak, a maszkázásnak, a jóí­zű tréfáknak. Azokkal könnyebb kibírni a tél fokát is, a télét, mely minden esztendőben megviseli ezt az országot, akárha átok ül­ne rajta. Itt állandóan hótól tor­laszoltak az utak, leszakadt vil­lanyvezetékek, elszigetelt tele­pülések vannak, sőt egész kis­tájak, s látványosan,„hősiesen" folyik a küzdelem, hogy innen­­onnan kimentsenek egy elesett, magányos öreget, várandós anyát. Mondom, látványosan, hi­szen a tévések oda is eljutnak, ahová a mentőknek, katasztró­favédelmieknek, a hadseregnek sem nagyon sikerül. És smink­kelt riporterkisasszonyok ágál­nak és óbégatnak a behavazott háztetőkön. Hősiesen, testi ép­ségükre sem nagyon figyelve. Mert ugyebár sokkal mutató­­sabb és megkapóbb egy ifjú hölgyeményt küldeni oda, ahol a gát szakad... De ennek alighanem vége már, s itt a február, a farsang, s csak az országlakók tetemes ré­sze vakaródzik az egyre testese­dő, jócskán hízásnak indult energiaszolgáltatási számlák láttán. A városi polgár ugyan­csak vakarja a zsebe táját, ha a piacra talál menni egy-egy kiló ezért­ azért, s ott megtapasztalja a másik ősi mondás igazságát: „többe kerül a leves, mint a hús." Ám ne búsuljunk, mert most már február van, itt a nyakun­kon a farsang, elő hát a maszko­kat, a kereplőket, mulassunk, alakoskodjunk, csörömpöljünk. Mindebben most is fölkent nagyjaink viszik a prímet, ők alakoskodnak és csorognak a legsikeresebben, főleg olyan­kor, ha kisembereket kell még jobban tönkretenni. Mint a mi­nap a földművelő gazdákat, kik­nek nyakába a támogatás és a könnyítés helyett újabb hará­­csot varrnak. Most ugyebár csak el kell tartani azt az elefántfázis­­ban szenvedő kormányt, a par­lamenti sikerehadat, minden rendű és rangú fővárosi ingyen­élőt. De egyszer könnyen lehet böjtje is az ilyen farsangnak. Székelyföldi erdőket figyeltet a National Geographic Hobbiból lett feladat A Transylvanian Wildlife Project (TWP) keretében évek óta végzi természetjáró megfigyeléseit a kézdivásárhelyi Bálint Botond, Bereczki Barna és Gál László, va­lamint Paul White, aki angolként vált a székelyföldi erdők szerelmesévé. Munká­jukról az utóbbi időkben egyre többször lehet hallani, főként a National Geog­raphic velük készített riportja után. Az alábbi beszélgetés abból az alkalomból készült, hogy a tévécsatorna anyagi és szakmai támogatást nyújt a székelyföldi erdők feltérképezésére. Jancsó Katalin m m - A barátokat leszámítva nem nagyon figyelt fel senki erdőjáró hobbinkra. Most is főként azért ke­rültünk középpontba, mert pénz­beli támogatást kaptunk, az em­berek pedig inkább ezt értékelik, semmint azt, hogy mi nagyon sze­retünk kijárni az erdőbe. Tulaj­donképpen az ezután következő munkát is önkéntesen fogjuk vé­gezni, annyi különbséggel, hogy a megfigyelésekhez szükséges felsze­relésekkel, úgynevezett mozgásér­zékelő fotócsapdákkal leszünk fel­szerelve. E Emsama EEEBSSia -Jelenleg ismét külföldön él és dolgozik, valamint végzi azt a kommunikációs munkát, amely eddig is elvitte hírünket a világba. Ebből nem lehet anyagilag meg­élni, de az erkölcsi elégtétel moz­gatja a tagokat, és ezt értékelték a filmesek is, akik éppen a lelkese­désünkben látták a biztosítékot arra, hogy közös projektekben gondolkodjanak, részükről a felszerelésben nyújtott támogatással nem zárult le a közös munka? — Nem, ezután kezdődik a rendszeres, céltudatos munka. Mert eddig főként a saját gyö­nyörűségünkre jártuk az erdőt, de most jön egy projektvezető, aki elmagyarázza az elvárásaikat, amelyből kiderülnek majd az er­dő életének olyan rejtett oldalai is, amikre eddig a technikai korlá­taink miatt nem tudtunk figyelni. Mi nem vagyunk biológusok, de ehhez ők nem is ragaszkodnak, számukra az a fontos, hogy minél többet tartózkodjunk a megfi­gyelt területen, és lelkiismerete­sen végezzük a dolgunkat. - Megváltozik-e az életük, az időbeosztásuk ezzel I ÜJÜ-­Wiik­ihl. - Továbbra is a kikapcsolódás­ról fog szólni ez a munka, csak több felelősséggel dolgozunk, tudato­sabb formában végezzük a munkát. Örülünk annak, hogy egyre több külföldi figyel fel ránk, és ezáltal re­méljük, itthon is jó példával járha­tunk elől, egyre többen megértik, hogy nem mindig a látványos, nagy költségvetésekkel lebonyolított, drága programok vonzzák ide a külföldieket. Nem szabad elfeled­ni, hogy a vidék szépsége és csend­je, az erdőkben rejlő értékek is ben­nünket képviselnek, és azért jöttek már angliai egyetemisták is ide megfigyeléseket végezni, mert mi nagyon egyszerű és alapvető élmé­nyeket osztottunk meg velük. « Nyílt kapukkal ünnepelnek Egyéves a SMURD Ma, február elsején nyílt kapuk­kal ünnepli első születésnapját a háromszéki rohammentő szolgá­lat (SMURD). Az ünnepre készü­lő életmentők éves tevékenysé­gükről számoltak be. Tinea Teddy Háromszék még 2011. decem­ber 16-án kapott három roham­mentő autót, ám az első hivatalos bevetés 2012. február elsején tör­tént. Mint minden újdonságot, ezt is óvakodva fogadta a lakosság, la­punknak a legelején még arra is pa­naszkodtak egyesek, hogy túl han­gosan szirénáznak az új járművek. Aztán lassan-lassan hozzászo­kott mindenki a naponta átlagosan háromszor hatékonyan robogó életmentőkhöz, akik mára a város vérkeringéséhez tartoznak, ezt az éves számadatok is megerősítik. A 24 órából 24-et működő szolgálat január 29-ig 2181 beve­tésen vett részt: Sepsiszentgyör­­gyön 1245, Kézdivásárhelyen 673, Bodzafordulón 263 alkalom­mal nyújtottak segítséget a rászo­rulóknak. A 36 tagú csapat a leg­több (240) hívást 2012 februárjá­ban kapta, de a hónapok során so­ha nem esett havi 150 riasztás alá a lakosság részéről érkező segély­kérés. Ma 12.30 és 14 óra között nyílt kapukkal várnak minden kí­váncsiskodót a megyeközponti Olt utcában lévő székhelyükre (a tűzoltóságon).­­ A tervek sze­rint idén újabb két„pi­­ros autó" érke­zik Három­székre AKTUÁLIS 2 Kimerítették a gyűlöletbeszéd fogalmát Eljárás az Antena3 ellen A megyei tanács, beleértve a ro­mán tanácstagokat is, foglaljon állást az Antena3 televízióban el­hangzott gyűlöletbeszéd ellen - fogalmazták meg az EMNP és az MPP képviselői a testület tegna­pi ülésén. Huszonhárom évvel a rendszerváltás után megenged­hetetlen az a hangnem, amit a keddi műsorban elműveltek, hangoztatták. Erdély András Tamás Sándor megye tanácsel­nök, aki szenvedő alanya volt a be­szélgetésnek, elmondta: lekérték az Országos Audiovizuális Tanácstól (CNA) a műsor másolatát, kiele­mezik, és eszerint indítanak eljárást a bukaresti adó ellen. Mint ismeretes, az Antena3 élő adásában olyan hangnemben estek neki Kovászna megye tanácselnökének a székely­­földi területi autonómia kapcsán, amely szakemberek szerint kimeríti a gyűlöletbeszéd és uszítás fogalmát (lásd jegyzetünket a 4. oldalon). Az ülésen a testület tudomásul vette, hogy Fejér László Ödönnek megszűnt megyei tanácsosi man­dátuma, mert parlamenti képvise­lővé választották, helyére az RMDSZ dr. Tóth Zoltán torjai csa­ládorvost nevesítette pótlistájáról, aki le is tette az esküt. Vitát váltott ki a megyei tanács jogi képviselete. Az MPP-frak szerint nincs rendben az, hogy­­ közben a tanács jogi osztályán képzett szakemberek dolgozni több százezer lejt fizetnek egy ügyvédi irodának. Tamás Sándor viszont úgy véli: bizonyos esetek­ben érdemes olyan szakemberek­hez fordulni, akik egy adott terü­letre specializálták magukat. Most például a Környezetvédelmi Mi­nisztériummal „küzdünk”, és öt­millió lej a tét. Eddig, alapfokon, minden pert megnyert az iroda. A tanács 2014. december 31-ig ingyenes használatba adta a me­gyei választási irodának a volt Me­zőgazdasági Bank épületének négy irodáját. A többi ott székelő állami intézmény szerződésének meg­hosszabbításáról nem esett szó.­

Next