Székely Hírmondó, 2013. március (18. évfolyam, 42-62. szám)
2013-03-01 / 42. szám
SZÉKELY Hírmondó 2013. MÁRCIUS 1., PÉNTEK A régiósítás huncutságairól A Ponta-kormány regionalizálási szándéka eleve halálra van ítélve. Az elhúzott mézesmadzag, a megyék megtartása nem vehető igazán komolyan, ez csak arra jó, hogy a helyi „bárók" rábólintsanak a halvaszületett projektumra, aztán jöhet a mostani megyerendszer felszámolása kisebb vagy nagyobb lépésekben, mindaddig, amíg eltüntetik a természetes régiókat. S gyártanak helyettük torzszülött marhaságokat, amilyen az úgynevezett Központi Régió, mely a mai Brassó, Szeben, Maros, Hargita és Kovászna megye területét ölelné fel - Gyulafehérvár valamikor Erdély fővárosa volt, de manapság csak egy jelentéktelen megyeszékhely. Brassó, Nagyszeben, Marosvásárhely sokkal jelentősebb városnak számít a„Nagy Egyesülés" fészkénél, s nem is hiszem igazán, hogy az érintettek ostobán rábólintanának a Horia-féle rablólázadás emlékhelyének és az 1918-as, számbélileg túlhazudott nagy nemzeti összeröffenés, a Mihály vajda bevonulását idéző város prioritására. Amely különben is a „régió peremén" lenne, nem a közepén. A közepén egy sem nagyon lehetne, esetleg Szászmedgyes. De ebben nem gondolkodnak a regionalizálás nagy„kombinátorai". Nekik egy dolog kell: nyakát szegni a székely megyék összetartásának, egy későbbi területi autonómia kialakulásának. Hogy lesz ez, azt nem tudni, de Dragnea mester és főnöke nyolcrégiós elképzelése nem fog menni. Nem mi fogjuk megakadályozni, hanem a román többségű megyék, a helyi érdekek és érdekcsoportok önérvényesítési szándékai. Ebben a nagy regionalizálási ingyencikuszban van még egy röhögvényesebb elem is: a cigányok - teljes komolysággal! - arra kérik a hatalmasokat, hogy a régiósítással egy időben nevezzék ki Kolozsvárt a cigányok fővárosának. S nincs országos fölháborodás, semmi zúgolódás, mert a román fél ezt nem veszi komolyan. Ahogyan azt sem, hogy a roma etnikum szaporodása (gyarapodása!) előbbutóbb mindenképpen megkérdőjelezi a nagy román (kizárólag román!) nemzetállam létét. Ez nem veszély, ez nem nyugtalanító. Ha nem, hát üljenek a toleráns babérjaikon, az ő dolguk. Magyari Lajos A számvevőszék lecsapott a gazdákra Igazságkeresés külön utakon Bölönben végrehajtási felszólításokat küldött ki a polgármesteri hivatal egy évekkel korábban általa elrendelt topográfiai felmérés ellenértékekének behajtására. A törvény betűi szerint járva el, a községháza kötelességének tett eleget, felméretve a földeket, ki is fizették a munkálatot, a számvevőszék azonban másképp értelmezte a törvényt, és felszólította az önkormányzatot, hajtsa be a tulajdonosokon a szolgáltatás árát. Böjte Ferenc Ozma Albert helybéli unitárius lelkész, néppárti tanácsos elmondása szerint a földtulajdonosok 100 és 4800 lej közötti összegek kifizetésére kötelesek, a ténnyel csak néhány hónapja szembesültek. A lelkész felrótta a hivatalnak, hogy lakossági fórumon nem ismertették az emberekkel a kialakult helyzetet, mely szerint büntetőkamatostól ki kell fizetniük ezt a munkálatot, ráadásul aki nem fizetett, attól az adót nem veszik el, aki fizetett, annak viszont nem adják oda a topográfiai dokumentációt. A nép az unitárius egyházhoz fordult, 64 személy nevében feljelentést nyújtottunk be a kormánymegbízotti hivatalhoz, most várjuk, hogy a prefektúra visszavonja a számvevőszék rendeletét. Amenynyiben ez nem történik meg, jogi úton keressük igazunkat - fogalmazott a tanácsos. Rudolf Béla alpolgármester tisztában van a helyzettel, szavaival alátámasztotta az emberek jogos elégedetlenségét, de kitért arra is, hogy a polgármesteri hivatal küzd a tulajdonosok érdekeikért, és reményei szerint a földmérésért kifizetett öszszegeket végül leírhatják az adóból. - Joggal elégedetlenkednek az emberek - mondta -, az történt ugyanis, hogy a földek helyzetének tisztázása érdekében topográfust kellett alkalmaznunk, hiszen a régi kataszteri állapotok mára már sokat változtak, visszakért föld több volt, mint amennyi a valóságban létezik. Erre a törvény lehetőséget biztosított, cím szerint is megemlítethetem az erre utaló, 2000-ben megjelent, 180-as számú kormányhatározatot. A felmérés költségeit a hivatal kifizette, azonban jött a számvevőszék ellenőrzése, és határozatot hoztak, miszerint a költségeket a tulajdonosoknak kell állniuk, büntetőkamatostól, mivel ők azok, akik használják a földeket. - A polgármesteri hivatal nem értett egyet ezzel - hangsúlyozta az alpolgármester -, mi több, alá sem írtuk a jegyzőkönyvet, és bepereltük a számvevőszéket. Ez azonban elhúzódik. A prefektus is elismerte, hogy nekünk van igazunk, de amíg erre nincs törvényszéki határozat, addig a számvevőszék döntésének kell alávetnünk magunkat. Körülbelül 40-45 lejt kell fizetni a tulajdonosoknak minden felmért hektár után, mely összegeket - mihelyt a pert megnyerik - a polgármesteri hivatal az adókból leírja. Az alpolgármester megjegyezte, a tulajdonosok semmiképp sem járnak rosszul, hiszen aki telekkönyveztetni akarja földjét - márpedig előbb-utóbb muszáj lesz -, csak pontos topográfiai felmérés alapján teheti meg, ami egyébként parcellánként 3000-3500 lejbe is belekerül. A négy évvel ezelőtt elkezdett egységes felmérés most már 95%ban ki van dolgozva, és mindenképp kevesebbe került, mintha egyénileg mérették volna fel a tulajdonosok földjeiket: aki kéri, annak kezébe is tudjuk adni a dokumentációt - összegezte Rudolf Béla. «K Az emberek Kozma Albert unitárius lelkészhez, helyi tanácsoshoz fordultak segítségért az ügyben Pénzt osztott a megyei tanács Kistelepülésekre figyeltek Tegnapi tanácsülésén döntött Kovászna Megye Tanácsa a személyi jövedelemadóból, valamint a hozzáadottérték-adóból visszaosztott összegek sorsáról. Az áfából visszaosztott összegek csupán húsz százalékáról, 13,6 millió lejről rendelkezik a megyei testület, a többit a pénzügyi hatóságok osztják szét. Henning László alelnök elmondta, több szempontot figyelembe vettek, többek között azt is, hogy a nagyon kis települések, amelyek az állami kasszából keveset kapnak, legalább százezer lejes költségvetés-kiegészítésben részesülnek. Az alelnök rámutatott, azt is szem előtt tartották, melyek azok a települések, amelyeknek idén pályázati kifizetéseik vannak, hiszen abban az esetben, ha egy adott pályázat licitstádiumban van, aligha kell állni idén az önrészt. Henning elmondta, a pénzöszszegek elosztása előtt konzultáltak a települések polgármestereivel, mert ők azok, akik a legjobban ismerik az általuk vezetett községek, városok problémáit. A testület egyöntetűen elfogadta a határozattervezetet. A tanácsülésre meghívták Dumitru Marinescu prefektust is, aki üdvözli a megyei tanács pénzelosztási módját, elvégre fontos, hogy a kis településekre is anynyi pénz kerüljön, amiből a polgármesterek meg tudnak oldani egykét égető problémát. A testület egyöntetűen elfogadta a kifizetésekre vonatkozó határozattervezetet AKTUÁLIS 2 „Ellehetetlenítik munkánkat" Postások tüntettek Sepsiszentgyörgyön tegnap reggel nyolc órakor, a kormányhivatal épülete előtt mintegy ötven háromszéki postai alkalmazott gyűlt össze, és a Román Posta esetében hangoztatott magánosítás, az ezzel járó kellemetlenségek, bér-, illetve létszámcsökkentések ellen emeltek hangot. Tinea Teddy Az egyórás tüntetésen összegyűlt alkalmazottak között akadtak, akik nem kívántak nyilatkozni a médiának. Óvatosságukra talán a Cornel Radu szakszervezeti vezető állítása adhat magyarázatot, miszerint a bukaresti utcára vonulásuk óta a háromszéki alkalmazottakat is „nyomon követik”. A 45 éves Kovács Sándor már huszonnégy éve a Román Posta alkalmazottja, érdeklődésünkre elmondta, azért vonult utcára, mert a vállalat, illetve a bukaresti vezetőség el akarja lehetetleníteni a postások munkáját. Kifogásolta, hogy fizetetlen szabadnapokat vezetnének be, az ételjegyek számát is megtépáznák, mi több, a vidéki postahivatalokat felszámolnák, ezzel párhuzamosan pedig masszív leépítéseket is terveznek. Veszélyeztetik a postás életét, hiszen ezentúl egy postásnak több faluba kell kijárnia egyedül, így nő a rablások veszélye. Ma a szabadidőnk rovására vonultunk utcára, a tüntetés felénél kellett távoznom, mert fél kilenckor munkába állok. Ez csupán figyelmeztetés volt - összegezett. Cornel Radu szakszervezeti vezető újságíróknak elmondta, előreláthatóan számos, láncreakciószerű megszorítás következik. - A vezetőség velünk nem állt szóba, ám értesüléseink szerint Háromszéken mintegy 320 postai alkalmazottból körülbelül 60 személyt bocsátanának el - magyarázta, kifogásolva, hogy az érintettek nincsenek tájékoztatva a magánosítás, a kollektív munkaszerződés részleteiről, illetve a túlórákat sem fizetik. «