Székely Hírmondó, 2013. április (18. évfolyam, 63-82. szám)

2013-04-08 / 66. szám

SZÉKELY Hírmondó 2013. Április 8., hétfő Kiáltás a mélyből A legutóbbi magyarországi népszámlálás végleges adatai­nak közzététele olyan kiáltás kellene hogy legyen, mely ön­pusztításra elszánt nemzetünk lelkiismeretét végre fölébreszti. De vajon fölébresztené-e, nem vagyunk-e túl már a huszonne­gyedik órán, amikor a romlás megfordíthatatlan?! A súlyosan vádló és figyelmeztető adatok szerint, tíz év alatt 260 ezerrel csökkent Magyarország lakos­sága, s hogy ez a szám nem sok­kal magasabb - akár egymillió is! -, az csak két dolognak„kö­­szönhető", de eme két dolog egyike sem nevezhető éppen­séggel áldásnak. Az egyik az, hogy a drámai fogyatkozást nagyban ellensú­lyozta a szomszédos országok­ból bevándorolt magyarok szá­ma, a másik pedig a cigányság változatlan szaporodási kedve. Az első inkább azért átok, mint áldás, mert minden, a szülőföld­jét elhagyó magyar hiányzik ab­ból a közösségből, amelyből vé­tetett, amelyet örökségként ki­rótt kötelessége lenne meg- és fenntartani. A cigányság na­gyobb szaporodási kedvéről mindössze annyit - minden rasszista hátsó gondolat nélkül -, hogy a mindenkori magyar kor­mányoknak egyre súlyosabb szociális gondokkal kell szem­benézniük. Ma már több mint 315 ezer magyarországi lakos vallja magát cigánynak, de a re­ális szám ennél valószínűleg sokkal magasabb. Honnan a magyarság ön­pusztító, önfogyasztó hajlama? A 19. század végén még szapo­ra és expanzív nemzet voltunk, hogy Trianon után alaposan megforduljon az irányzat, s a fo­gyatkozás útjára lépjünk. A nyugati kultúra betörésé­vel, a szekularizáció példátlan térhódításával a nemzeti lét alapértékeit adja fel a magyar­ság, jelesen az élet tiszteletét, a család megbecsülését, a házas­ság intézményének tiszteletét. Mintha mindez már nem számí­tana. A magyar fiatalok több mint fele nem lép házasságra, nem is nagyon vállal gyerme­ket, mondván „egy életem van, s azt magamért élem le..." A két világháború között író­ink, szociológusaink az egyké­­zés veszélyére hívták fel a figyel­met. Magyarországon is, Erdély­ben is. Ma már az„egysemezés" fogyasztja-pusztítja a nemzetet. A különben csodálatos Kalota­­szegen ma alig húszezren élnek, holott - tekintve lakói szorgal­mát és tehetségét - akár száze­zer magyart is eltarthatna ez a kistáj... Gazdag program a 24. Körösi Csom­a Sándor-napokon Főhajtás a Kelet-kutató előtt A kovásznai Körösi Cso­m­a Sándor Közművelő­dési Egyesület által im­már 24. alkalommal megszervezett Csoma­­napok számos rendez­vényt tartogattak pén­tekre és szombatra, me­lyekbe a város, az iskola és Csomakőrös is bekap­csolódott. Nagy Sz. Attila A Körösi Csom­a Sándor Na­pok fénypontja hagyomá­nyosan a tudományos kon­ferencia, amely idén a Mi a ma­gyar? kérdést járta körül (tekin­tettel az előadások fontosságára, az ott elhangzottakról egy későbbi lapszámunkban, nagyobb terjede­lemben számolunk be - szerk.). A Körösi Csom­a Sándor Líce­um idén is a Csoma-napok alatt tartotta meg a maga hagyományos, iskolai tisztelgését a nagy utazó előtt, amely többek közt a diákok részére rendezett ügyességi verse­nyeket (tájékozódási, matematikai, sakk, rajz, hangszer, irodalom stb.) foglalt magába. Az egybegyűlteket Péter József aligazgató köszöntötte, majd Vlad Claudia aligazgató tartott beszé­det, kiemelve, hogy a nemzetisége­ket összekötő híd pár hete megráz­kódott az iskolában, ezért egy új és erősebb hidat kell építeni. Simon István iskolaigazgató egyperces csendet kért a nemrég elhunyt Bajtai Erzsébet emlékére, ugyanis Füzes Oszkár, Magyaror­szág bukaresti nagykövetének fele­sége visszatérő vendége volt a líce­umnak. Thiesz János polgármester Korda Istvánnak A nagy út című könyve román nyelvű fordításából idézett, kiemelve, hogy Körösi Csorna Sándor élete és munkássá­ga mindenki számára példaértékű. Áldozó Tamás, a magyarországi Pápa polgármestere beszédében elmondta, hogy a kovásznaiak Csorna iránti tisztelete példaérté­kű, ezért is érdemes ezer kilométe­res távolságból a fürdővárosba utaz­nia. Délután a Művelődési Köz­pontban kiosztották a kovásznai lí­ceumot támogató Pro Csorna Sándor Egyesület Körösi-díjait. A vezetőtanács ezúttal Bende Tímea Ivette (4. B), Sinka Izabella (6. C), Denisa-Maria Maioru (8. A), Be­csek Andrea (9. A), Florina-Maria Stanciu (11. A), Dombi Dalma Or­solya (11. B) és Tankó Andrea (12. D) tanulókat jutalmazta, míg a pedagógusdíjat Becsek Éva ta­nárnő vehette át. Szombaton Csomakőrösön a falu nagy szülöttének mellszobra előtt emlékeztek a jelenlevők, itt a helyi kisiskolások léptek fel Kosz­­tándiné Németh Annamária taní­tónő vezetésével. Beszédet mon­dott Nagy József, Kovászna megye tanácsának alelnöke, majd a ko­szorúzást követően a Csoma-em­­lékháznál folytatódott az ünnep­ség. Halász Péter néprajz-kutató a Honismereti Szövetség tiszteletbe­li elnökeként elmondta, hogy bár a politikai játszmákkal sikerült Ma­gyarországot feldarabolni, a ma­gyar kultúra mégis megmarad. Ezután Gazda József, a rendez­vény főszervezője adta át a Csoma­­emlékérmet, amelyet ezúttal az 1945-ben Budapesten született Muzsnay Ákos grafikus kapott, a laudációt Kollár Albin tartotta. Gazda József egy Arany János­­idézettel zárta a rendezvényt. „És tudod: az erő micsoda? Akarat, mely előbb vagy utóbb, de boros­tyánt arat” - mondta, majd kie­melte, hogy ennek az akaratnak kö­szönhető, hogy évről évre megem­lékeznek Csom­a Sándorról. Az ün­nepség végén elénekelték a székely és a magyar himnuszt, közreműkö­dött a barátosi Ferencz Ernő Fú­vószenekar és a Pastorala Kamara­kórus.­­ „Maradjon minden a régiben" Márton Árpád a régiósításról Nem kell a fejlesztési régióknak közigazgatási hatáskört adni, sem „elkapkodni” az alkot­mánymódosítást - így lehetne tömören összefoglalni az RMDSZ hivatalos álláspontját a régiósítást illetően. A szervezet elképzeléseiről, valamint az EMNP tervezetével kapcsolatos fenntartásairól Márton Árpád képviselő beszélt pénteki sajtó­­értekezletén. Erdély A. Márton örvendetesnek nevezte, hogy az RMDSZ és az EMNP ré­­giósítási elképzelései sok pontban hasonlítanak egymásra, és szüksé­gesnek tart egy szakmai vitát a fel­merülő ellentétek megtárgyalására. Nem találja jónak az EMNP azon elképzelését, hogy három „metro­polisz-régiót” (Brassó, Galac és Brăila) hozzanak létre, egy, a mos­taninál erősebb Brassó ugyanis egyszerűen „lenyelné” Háromszé­ket. A képviselő Székelyföldre néz­ve rendkívül veszélyesnek nevezte azt az országszerte körvonalazódó kezdeményezést, hogy az alkot­mány küszöbönálló módosítása al­kalmával, a közigazgatási egységek felsorolásánál („közigazgatási szempontból a terület községek, városok és megyék szerint van szervezve”) a megyék után egysze­rűen beszúrják a „régiók” szót. En­nek elfogadása esetén ugyanis egy, a székelységre hátrányos régiót csupán 50% + 1 szavazattal is el le­hetne fogadni a parlamentben, és még tiltakozni sem lehetne ellene, hiszen azt mondhatnák, hogy az al­kotmányban is szerepel - mondja Márton Árpád. - Egy ilyen elsietett alkotmány­­módosítással csak kinyitnánk Pan­dora szelencéjét: a ránk szabaduló csapásokat aligha tudnánk kivéde­ni - vélekedett az RMDSZ-képvi­­selő. - Rosszul hangzik, de szá­munkra egyelőre az lenne a leg­kedvezőbb „fejlemény”, ha marad­na minden a régiben. AKTUÁLIS 2 Családtagok bajban és Singerek Háromszéken az országosan „hó­dító” csalásformáknak kevesen dőlnek be, a megyei rendőrség mégis sajtóközleményben hívja fel a lakosság figyelmét néhány átverési formára. Tinea Teddy A könnyű pénzszerzés reményé­ben egyre furfangosabb módszerek­kel állnak elő a csalók, ilyen a „bajba került családtag” stikája, ahol a ma­gukat ügyvédnek kiadó telefonálók azzal riogatják az idős személyeket, hogy a tőlük távol élő gyermekeik balesetet szenvedtek, és azonnal szükségük van pénzre. Ilyen esetben mindig ellenőrizni kell a történetet, hívjuk fel hozzátartozónkat. A Singer-varrógépes átverés közismert, ám továbbra is akadnak palimadarak. Óvatosan kezeljük a témát, hiszen a csalási praktikák fi­nomodtak, most eredetiség- és szakértői vizsgálatok címszó alatt zsebelnek be jelentős összegeket a csalók. A telefonon közölt nyeremé­nyek is szakásas trükkök, mégis akadnak olyanok, akik a nyere­mény reményében feltöltőkártyá­kat vásárolnak, és közük személyes adataikat, kiszolgáltatva magukat a szélhámosoknak Legyünk óvatosak az internetes beszerzésekkel is, ellenőrizzük on­line megrendelt csomagunk tartal­mát, mielőtt kifizetnénk azt: elő­fordult már, hogy márkás telefon helyett becsomagolt, lapos követ kapott pénzéért a kuncsaft. A „téves számla” csere esetén ér­tesítenek, hogy tévedett a szolgál­tató, és utólag kellene törleszteni az adósságot, ilyenkor előbb a szol­gáltatót tárcsázzuk, mintsem rög­tön szaladjunk pénzt utalni. Dr. Ion Popa megyei rendőr­parancsnok elmondta, Három­széken a rendőrök a Singer varró­gépeket hirdető plakátok jelensé­gét kísérik figyelemmel, illetve a közelmúltban jegyeztek „bajba került családtagos” kísérletezése­ket is. «

Next