Székely Hírmondó, 2013. augusztus (18. évfolyam, 145-165. szám)
2013-08-02 / 146. szám
SZÉKELY Hírmondó 2013. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK Napirenden Jogok és jogfosztások Azt már megszoktuk, hogy az erdélyi magyar rendezvényeken tömegesen nyüzsögnek a fővárosi román média képviselői, de nehéz megszokni újságírói gyakorlataikat. Ezek a többnyire fiatal firkászok és tévémondászok hol szemenszedetten hazudoznak, hol ferdítenek. Például a rendezvények üzenetének minősítését, vagy éppen a résztvevők számát. Ha úgy jobb a szent nemzetállamnak, akkor egy tízezres tüntetésből néhány százas összekoppanást „gyártanak", van, amit elhallgatnak, van, amit fölnagyítanak. Természetesen soha nem a mi javunkra. Itt van a tusnádfürdői szabadegyetem, Orbán Viktor és Tőkés László szereplése. A mayar miniszterelnök részvétele apcsán csak a botrányos incidensekről lihegtek a sajtóhiénák, de Tőkés László politikai jellegű megnyilvánulásait már habzó szájjal kommentálták. De mit is mondott Tőkés László? Azt, hogy ideje lenne Erdély autonómiájában gondolkodni, s ehhez védhatalmi garanciákat nyújthatna Magyarország. Hát ennél nagyobb provokációt nem is tud elképzelni Bukarest, látván ebben a kétezer esztendős román szuverenitás és területi integritás megsértését, lábbal való tipratását, közveszélyes propagálását. A sajtóhiénákon kívül Tőkés kijelentésére a politikusok is hörögni méltóztattak, köztük Victor Ponta miniszterelnök is. Pontán nem csodálkozom, de annál inkább Stelian Tanase politológuson és filozófuson, aki ugyancsak felhördült.Tőle nem vártam volna. Azt állítja Tőkés Lászlóról, hogy „egy barlangból kibeszélő dinoszaurusz, aki nem érti a mai európai valóságot". Hát azt én is nehezen értem, főleg azt a kacifántos uniósat, mely meredeken elzárkózik a kisebbségek bármilyen kollektív jogigényétől, ugyanakkor cinikusan és sunyítva eltűri, hogy a kollektív bűnösséget kimondó ocsmány jogszabályok legyenek érvényben máig szent Európában. Az Európai Unió szabályokat fogadott és fogadtatott el, de ezek egy részét maga a testület nem hajlandó betartani, betartatni és érvényesíteni, ha az számára kényelmetlen. Hogy miért nem voltak hajlandóak bejegyezni például a Székely Nemzeti Tanács beadványát, arra bajosan találhatnak magyarázatot Brüsszel sunyi bürokratái. Hogy az abban foglaltak megítélése meghaladná az Unió hatáskörét? Akkor mi tartozik a „hatáskörébe"? Egyre inkább úgy tűnik: egy újfajta gyarmatosítás és az igazságtalan békék és békediktátumok cinikus pártolása. Magyari Lajos AKTUÁLIS 2 Kárpát-medencei magyar-magyar megbeszélés Közösen, közös dolgainkról Idő van! Nemzetpolitika 2013-ban címszó alatt tartottak Kárpát-medencei magyar-magyar megbeszélést az elmúlt hétvégén Tusnádfürdőn. A budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára által moderált beszélgetésen Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország, Szlovénia és Erdély magyar szervezeteinek vezetői számoltak be az általuk képviselt közösségek helyzetéről. Bedő Zoltán Az RMDSZ Borboly Csaba, Hargita megye felfüggesztett tanácselnökének személyében képviseltette magát. Felszólalásában többek között úgy vélekedett, hogy bizonyos helyekről a politikának ki kellene vonulnia, ezzel az eddigieknél sokkal nagyobb teret biztosítva az egyházaknak, a nemzetpolitikai döntések meghozatalából pedig az önkormányzatokat is be kell vonni. Elmondta, folyamatosan csökken a magyar szavazók létszáma, a legutolsó választásokon a 3 magyar pártnak összesen az erre jogosultak 40%-át sikerült csak az urnák elé vinnie. Szlovéniában államalkotó közösségként ismerik el a mintegy 7 ezres magyarságot, ezért a 70 fős parlamentben egy helyet hivatalból biztosítanak neki, tudtuk meg a másodikként felszólaló Horváth Ferenctől, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnökétől. Ettől eltekintve a törvények alkalmazásában még vannak gondok, és a kizárólag anyanyelvű iskolák, valamint a magyar papok kérdése is megoldásra vár. A Vajdasági Magyar Szövetség elnökének véleménye szerint, mivel közössége érdekei egybeesnek az uniós értékrenddel, Szerbia csatlakozási tárgyalásainak elkezdése óvatos derűlátásra ad okot. Ezt igazolja, hogy a szerb parlament a közelmúltban megsemmisítette a magyarok bűnösségét kimondó törvényeket. Ennek ellenére sok még a tennivaló, ezt jelzi az is, hogy a vajdasági magyar fiatalok fele Magyarországon tanul tovább (vagy szándékszik). Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke az általa szlávmagyar vírusnak nevezett veszélyt hangoztatta, meggyőződése szerint ugyanis a szlovákmagyar pártokba való tömörülés az önfeladás előszobája. Kijelentését a Bugár Béla által vezetett közös párt magyar állampolgársági ügyben tanúsított bűnös hallgatásának felemlegetésével támasztotta alá. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a magyar népesség önfeladásból következő vészes fogyásának okait fejtegette. Szerinte ezt a folyamatot a megfelelő horvát törvények gyakorlati alkalmazásával és a magyar öntudat erősítésével lehetne megakadályozni. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke az egyre jobban elharapózó ukrán nacionalizmus veszélyére figyelmeztetett. A felszólalók sorát Toró T. Tibor EMNP-elnök zárta, aki beszédében a magyar történelemben évszázadok óta jelen lévő, önrendelkezés-párti kuruc, valamint az érdekérvényesítést a hatalom részeseként elképzelő labanc magatartás dilemmáját boncolgatta. Meggyőződése szerint elfogadható megoldást csak e kettő szerencsés ötvözete hozhat.« Teherautóval ütközött a személygépkocsi Ketten szörnyethaltak Tegnap reggel 6 óra után pár perccel halálos kimenetelű közúti baleset történt Nyújtódon. Egy, Kézdivásárhely irányából Onyest felé tartó, Olaszországban bejegyzett személygépkocsi sofőrje elaludt a kormánynál, és frontálisan ütközött egy teherautóval, a kiskocsi mindkét utasa szörnyethalt. Jancsó Katalin A helyszínelést vezető Ioniţă Marian főfelügyelő a terepszemle befejezése után tájékoztatott a történtekről. Az 57 éves férfi és 56 éves felesége egy Torinóban bejegyzett autóval, feltehetőleg 2500 km megtétele után, 60 km/h sebességgel Brăila felé tartottak. A férfi elaludt a kormánynál, áthajtott a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött egy teherautóval. A VW Polo megpördült a becsapódás erejétől, és az eredeti irányától bal felé sodródva, orral nekivágódott egy kerítés betonalapjának. Az autómotor behatolt az utastérbe, majd a jármű felfordult. Eközben a 90 km/h sebességgel közlekedő teherautó sofőrje félrekapta ugyan a kormányt, a menetiránytól jobbra lehajtott az úttestről, és valamivel távolabb az ütközés helyszínétől, egy kerítést szétzúzva állt meg a kertben, magával sodorva a személygépkocsi egyik kerekét is. A szétszóródott tárgyakból ítélve, az utasok ajándékokkal megpakolva igyekeztek haza, de a helyszínelők egy macskatetemet is találtak a járműben. Amikor a rendőrség telefonon értesítette az elhunytak lányát a tragédiáról, a hölgy mindaddig nem akarta elhinni a történteket, míg meg nem bizonyosodott a tényről, hogy egy macska is utazott az autóban. A teherautó-sofőrt gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolják, s habár lélegzetében nem találtak alkoholt, de mivel jóval túllépte a helységen belül megengedett sebességet, ez a tény mindenképpen rontja a helyzetét. Mediálás nélkül nem pereskedhetsz! A békés vitarendezésért Augusztus 1-jétől a bíróságok elutasítják a keresetet, ha a felperes előzetesen nem tájékozódott a mediációról. Fontos tudni, nem a mediáció kötelező, hanem ezen lehetőség kimerítése. O. A. A mediáció továbbra is egy lehetőség arra, hogy egy adott konfliktust civilizáltan, békésen oldjunk meg. Akinek ez nem sikerül, annak a mediátor egy igazolást állít ki arról, hogy a konfliktusban levő felek tájékozódtak a törvény által előírt lehetőségről. Csak akkor lehet bíróságon pert kezdeményezni, ha rendelkezünk ilyen igazolással. Már február 15-e óta kötelező volt a mediáció lehetőségének kimerítése, a törvény 100 és 1000 lej közötti büntetést írt elő, most viszont azért lett „kötelezőbb”, mert a bíróságok nem fogadnak perkeresetet előzetes konzultáció nélkül. A felperes kötelessége kezdeményezni a konzultációt, az alperest is neki kell meghívnia. A 2012/115-ös törvény előírja, hogy a mediációról való konzultálás ingyenes. Az Országos Mediációs Egyesület mégis felsorol pár esetet, amikor fizetni kell. Például, ha a konzultáción csak az egyik fél jelenik meg, a másik fél meghívásának költségeit a kezdeményező fizeti. Az informálás történhet mindkét fél jelenlétével vagy külön-külön, attól függően, hogy a felek hogyan döntenek. A felek szabadon választhatnak mediátort, elérhetőségük az Országos Mediációs Egyesület honlapján (www.cmediere.ro) található. Országosan mintegy 8000 személy tevékenykedik a szakmában. Kovászna megyében 17-en vannak, ebből 13 személy Sepsiszentgyörgyön, három Kézdivásárhelyen és egy Kovásznán dolgozik. Júliustól a mediációról való tájékoztatást nemcsak mediátorok, hanem bírák, ügyészek, jogi tanácsadók, ügyvédek és közjegyzők is megejthetik.«