Székely Hírmondó, 2013. augusztus (18. évfolyam, 145-165. szám)

2013-08-02 / 146. szám

SZÉKELY Hírmondó 2013. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK Napirenden Jogok és jogfosztások Azt már megszoktuk, hogy az erdélyi magyar rendezvénye­ken tömegesen nyüzsögnek a fővárosi román média képvise­lői, de nehéz megszokni újságí­rói gyakorlataikat. Ezek a több­nyire fiatal firkászok és tévé­­mondászok hol szemenszedet­­ten hazudoznak, hol ferdítenek. Például a rendezvények üzene­tének minősítését, vagy éppen a résztvevők számát. Ha úgy jobb a szent nemzetállamnak, akkor egy tízezres tüntetésből néhány százas összekoppanást „gyártanak", van, amit elhallgat­nak, van, amit fölnagyítanak. Természetesen soha nem a mi javunkra. Itt van a tusnádfürdői sza­badegyetem, Orbán Viktor és Tőkés László szereplése. A ma­­yar miniszterelnök részvétele apcsán csak a botrányos inci­densekről lihegtek a sajtóhié­nák, de Tőkés László politikai jellegű megnyilvánulásait már habzó szájjal kommentálták. De mit is mondott Tőkés László? Azt, hogy ideje lenne Erdély au­tonómiájában gondolkodni, s ehhez védhatalmi garanciákat nyújthatna Magyarország. Hát ennél nagyobb provokációt nem is tud elképzelni Bukarest, látván ebben a kétezer eszten­dős román szuverenitás és terü­leti integritás megsértését, láb­bal való tipratását, közveszélyes propagálását. A sajtóhiénákon kívül Tőkés kijelentésére a politikusok is hö­rögni méltóztattak, köztük Vic­tor Ponta miniszterelnök is. Pontán nem csodálkozom, de annál inkább Stelian Tanase po­litológuson és filozófuson, aki ugyancsak felhördült.Tőle nem vártam volna. Azt állítja Tőkés Lászlóról, hogy „egy barlangból kibeszélő dinoszaurusz, aki nem érti a mai európai valóságot". Hát azt én is nehezen értem, főleg azt a kacifántos uniósat, mely meredeken elzárkózik a ki­sebbségek bármilyen kollektív jogigényétől, ugyanakkor cini­kusan és sunyítva eltűri, hogy a kollektív bűnösséget kimondó ocsmány jogszabályok legye­nek érvényben máig szent Eu­rópában. Az Európai Unió szabályokat fogadott és fogadtatott el, de ezek egy részét maga a testület nem hajlandó betartani, betar­tatni és érvényesíteni, ha az szá­mára kényelmetlen. Hogy miért nem voltak hajlandóak beje­gyezni például a Székely Nem­zeti Tanács beadványát, arra ba­josan találhatnak magyarázatot Brüsszel sunyi bürokratái. Hogy az abban foglaltak megítélése meghaladná az Unió hatáskö­rét? Akkor mi tartozik a „hatás­körébe"? Egyre inkább úgy tű­nik: egy újfajta gyarmatosítás és az igazságtalan békék és béke­diktátumok cinikus pártolása. Magyari Lajos AKTUÁLIS 2 Kárpát-medencei magyar-magyar megbeszélés Közösen, közös dolgainkról Idő van! Nemzetpolitika 2013-ban címszó alatt tartottak Kárpát-meden­cei magyar-magyar megbeszélést az elmúlt hétvégén Tusnádfürdőn. A budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára ál­tal moderált beszélgeté­sen Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország, Szlovénia és Erdély ma­gyar szervezeteinek veze­tői számoltak be az álta­luk képviselt közösségek helyzetéről. Bedő Zoltán A­z RMDSZ Borboly Csaba, Hargita megye felfüggesztett tanácselnökének személyé­ben képviseltette magát. Felszóla­lásában többek között úgy véleke­dett, hogy bizonyos helyekről a po­litikának ki kellene vonulnia, ezzel az eddigieknél sokkal nagyobb te­ret biztosítva az egyházaknak, a nemzetpolitikai döntések megho­zatalából pedig az önkormányza­tokat is be kell vonni. Elmondta, folyamatosan csökken a magyar szavazók létszáma, a legutolsó vá­lasztásokon a 3 magyar pártnak összesen az erre jogosultak 40%-át sikerült csak az urnák elé vinnie. Szlovéniában államalkotó kö­zösségként ismerik el a mintegy 7 ezres magyarságot, ezért a 70 fős parlamentben egy helyet hivatalból biztosítanak neki, tudtuk meg a má­sodikként felszólaló Horváth Fe­­renctől, a Muravidéki Magyar Ön­­kormányzati Nemzeti Közösség el­nökétől. Ettől eltekintve a törvé­nyek alkalmazásában még vannak gondok, és a kizárólag anyanyelvű iskolák, valamint a magyar papok kérdése is megoldásra vár. A Vajdasági Magyar Szövetség elnökének véleménye szerint, mi­vel közössége érdekei egybeesnek az uniós értékrenddel, Szerbia csat­lakozási tárgyalásainak elkezdése óvatos derűlátásra ad okot. Ezt iga­zolja, hogy a szerb parlament a kö­zelmúltban megsemmisítette a ma­gyarok bűnösségét kimondó tör­vényeket. Ennek ellenére sok még a tennivaló, ezt jelzi az is, hogy a vajdasági magyar fiatalok fele Ma­gyarországon tanul tovább (vagy szándékszik). Berényi József, a felvidéki Ma­gyar Közösség Pártjának elnöke az általa szlávmagyar­ vírusnak neve­zett veszélyt hangoztatta, meggyő­ződése szerint ugyanis a szlovák­magyar pártokba való tömörülés az önfeladás előszobája. Kijelentését a Bugár Béla által vezetett közös párt magyar állampolgársági ügyben ta­núsított bűnös hallgatásának fel­emlegetésével támasztotta alá. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössé­gének elnöke a magyar népesség önfeladásból következő vészes fo­gyásának okait fejtegette. Szerinte ezt a folyamatot a megfelelő horvát törvények gyakorlati alkalmazásával és a magyar öntudat erősítésével le­hetne megakadályozni. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség alelnöke az egyre jobban elharapózó ukrán naciona­lizmus veszélyére figyelmeztetett. A felszólalók sorát Toró T. Tibor EMNP-elnök zárta, aki beszédében a magyar történelemben évszázadok óta jelen lévő, önrendelkezés-párti kuruc, valamint az érdekérvényesí­tést a hatalom részeseként elképzelő labanc magatartás dilemmáját bon­colgatta. Meggyőződése szerint el­fogadható megoldást csak e kettő szerencsés ötvözete hozhat.« Teherautóval ütközött a személygépkocsi Ketten szörnyethaltak Tegnap reggel 6 óra után pár perccel halálos kimenetelű köz­úti baleset történt Nyújtódon. Egy, Kézdivásárhely irányából Onyest felé tartó, Olaszország­ban bejegyzett személygépkocsi sofőrje elaludt a kormánynál, és frontálisan ütközött egy teherau­tóval, a kiskocsi mindkét utasa szörnyethalt. Jancsó Katalin A helyszínelést vezető Ioniţă Marian főfelügyelő a terepszemle befejezése után tájékoztatott a tör­téntekről. Az 57 éves férfi és 56 éves felesége egy Torinóban be­jegyzett autóval, feltehetőleg 2500 km megtétele után, 60 km/h se­bességgel Brăila felé tartottak. A férfi elaludt a kormánynál, áthaj­tott a szemközti sávba, ahol frontá­lisan ütközött egy teherautóval. A VW Polo megpördült a becsapó­dás erejétől, és az eredeti irányától bal felé sodródva, orral nekivágó­dott egy kerítés betonalapjának. Az autómotor behatolt az utastérbe, majd a jármű felfordult. Eközben a 90 km/h sebességgel közlekedő te­herautó sofőrje félrekapta ugyan a kormányt, a menetiránytól jobbra lehajtott az úttestről, és valamivel távolabb az ütközés helyszínétől, egy kerítést szétzúzva állt meg a kertben, magával sodorva a sze­mélygépkocsi egyik kerekét is. A szétszóródott tárgyakból ítél­ve, az utasok ajándékokkal megpa­kolva igyekeztek haza, de a helyszí­nelők egy macskatetemet is talál­tak a járműben. Amikor a rendőr­ség telefonon értesítette az elhuny­tak lányát a tragédiáról, a hölgy mindaddig nem akarta elhinni a történteket, míg meg nem bizo­nyosodott a tényről, hogy egy macska is utazott az autóban. A teherautó-sofőrt gondatlan­ságból elkövetett emberöléssel vá­dolják, s habár lélegzetében nem találtak alkoholt, de mivel jóval túl­lépte a helységen belül megenge­dett sebességet, ez a tény minden­képpen rontja a helyzetét. Mediálás nélkül nem pereskedhetsz! A békés vitarendezésért Augusztus 1-jétől a bíróságok el­utasítják a keresetet, ha a felpe­res előzetesen nem tájékozódott a mediációról. Fontos tudni, nem a mediáció kötelező, hanem ezen lehetőség kimerítése. O. A. A mediáció továbbra is egy le­hetőség arra, hogy egy adott konf­liktust civilizáltan, békésen old­junk meg. Akinek ez nem sikerül, annak a mediátor egy igazolást ál­lít ki arról, hogy a konfliktusban le­vő felek tájékozódtak a törvény ál­tal előírt lehetőségről. Csak akkor lehet bíróságon pert kezdemé­nyezni, ha rendelkezünk ilyen iga­zolással. Már február 15-e óta kötelező volt a mediáció lehetőségének ki­merítése, a törvény 100 és 1000 lej közötti büntetést írt elő, most vi­szont azért lett „kötelezőbb”, mert a bíróságok nem fogadnak perke­resetet előzetes konzultáció nélkül. A felperes kötelessége kezdemé­nyezni a konzultációt, az alperest is neki kell meghívnia. A 2012/115-ös törvény előírja, hogy a mediációról való konzultá­lás ingyenes. Az Országos Mediá­­ciós Egyesület mégis felsorol pár esetet, amikor fizetni kell. Például, ha a konzultáción csak az egyik fél jelenik meg, a másik fél meghívá­sának költségeit a kezdeményező fizeti. Az informálás történhet mindkét fél jelenlétével vagy kü­­lön-külön, attól függően, hogy a fe­lek hogyan döntenek. A felek szabadon választhatnak mediátort, elérhetőségük az Orszá­gos Mediációs Egyesület honlapján (www.cmediere.ro) található. Or­szágosan mintegy 8000 személy te­vékenykedik a szakmában. Kovász­­na megyében 17-en vannak, ebből 13 személy Sepsiszentgyörgyön, három Kézdivásárhelyen és egy Kovásznán dolgozik. Júliustól a mediációról való tájékoztatást nemcsak mediátorok, hanem bírák, ügyészek, jogi tanácsadók, ügyvé­dek és közjegyzők is megejthetik.«

Next