Székely Hírmondó, 2014. január (19. évfolyam, 1-21. szám)
2014-01-06 / 2. szám
SZÉKELY Hírmondó 2014. JANUÁR 6., HÉTFŐ Virágzó gyógyszermaffia A Horvát Egészségbiztosító Intézet (HZZO) legfrissebb adatai szerint a gyógyszergyártó cégek mintegy 30 millió kunét (18 millió új lej) fizettek ki orvosoknak különböző juttatások formájában 2013-ban, hogy saját termékeiket írják fel a pácienseknek. A gyógyszerészeti cégek a legtöbbet az orvosok képzésére fordították, vagy valamilyen módon hozzájárultak az utazási költségeik fedezéséhez. De további milliókat fizettek az orvosok szakmai előadásaiért, konferenciaszervezésekért vagy épp szemináriumokért. Az ügyészség vádat emelt az érintett cég, illetve a doktorok ellen. Az ügy komolyságát jelzi, hogy mintegy százezer oldal iratanyag gyűlt össze róla, ami példátlan a horvát igazságszolgáltatás történetében. Egerek a parlamentben Egerek árasztották el az Edinburgh óvárosának szélén 2004-ben átadott skót parlament épületét. A rágcsálók nemcsak a pincékben, hanem például az épület elegáns éttermében és a női illemhelyiségekben is feltűntek. Miközben a parlament épületében évente több mint négyezer fontot költenek a kártevők elleni védekezésre, a helyzet évről évre romlik. Éppen ezért többen is új megoldást sürgetnek: macska kell a házba!« Kekszből síremléket Tizenhétezer darab kekszből épít síremléket az áldozatok tiszteletére az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából az új-zélandi Kingsley Baird Drezdában. A síremlék ehető „építőköveit" olyan tésztából formálták, amilyenből az első világháború ausztrál és újzélandi katonái számára sütötték a szárazkekszet, ún. ANZAC- kekszet. Az ANZAC a brit birodalom zászlaja alatt harcoló ausztrál és új-zélandi hadtest volt, amely 1915. április 25-én szállt partra a törökországi Gallipolinál, ahol aztán az első világháború egyik legvéresebb csatáját vívta. A 17 ezres számot sem véletlenül választotta a művész: hozzávetőleg ennyi katona szolgált egy hadosztályban az első világháborúban.« A Székely Hírmondó kommunikációs partnere az PANORÁMA 16 A szerveiket adják el a menekültek Az EU egoista politikája 2014 végére a 4 milliót is meghaladhatja a világban a szíriai menekültek száma az előrejelzések szerint. Míg egyesek az évszázad legnagyobb humanitárius válságának nevezik a szíriai konfliktust, az EU továbbra is homokba dugja a fejét menekültügyben. Az Amnesty International (AI) szíriai menekültekkel foglalkozó legutóbbi jelentéséből is az derül ki, hogy az EU nem tanulta meg a lampedusai leckét: mindössze 10 tagállam vállalta nem több mint 12340 háborús menekült befogadását. 2011 óta 2,3 millióan hagyták el Szíriát, ezeknek a menekülteknek mindössze 4 százaléka jut el Európába. A többiek a szomszédos országok menekülttáboraiba kerülnek, így Libanonra, Jordániára, Törökországra és Irakra hatalmas nyomás nehezedik. Az Európai Unió eközben kétarcú, egoista politikát folytat: miközben arra kéri a szomszédos országokat, hogy nyissák meg határaikat, ő maga lezárja azokat. A túlterhelt menekülttáboroknak - különös tekintettel a szokatlanul hideg télre - nagy szükségük lenne segítségre. A több mint százezer fős jordániai táborban az iskolába nem járó gyerekek bandákba verődve lődörögnek, a fiatal férfiak pedig gyakran busszal járnak vissza a határ túloldalára, hogy kivegyék a részüket a harcokból. Virágzik az illegális kereskedelem, a prostitúció, és a menekülteket, elsősorban a fiatal lányokat minden nap erőszak fenyegeti. Egyiptomban az „illegális bevándorlókat” őrizetbe veszik, majd deportálják. Amennyiben nem tudják megvenni a drága repülőjegyet, börtönbe kerülnek. Az országban az sem ritka, hogy családokat szétválasztanak, vagy erőszakkal Szíriába toloncolnak vissza. Líbiában sok fiatal menekült a szerveit adja el, hogy egy időre megélhetést biztosítson elszegényedett családjának. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a menekültek legfőbb úti célja Európa. Itt azonban zárt ajtókkal várják őket: 18 tagállam teljesen elutasította, hogy menekülteket fogadjon be, köztük Olaszország is - amely októberben még megrendülten gyászolta a Lampedusánál vízbe fulladt gyerekeket, és menekültügyi stratégiája megváltoztatását ígérte -, valamint Nagy-Britannia. A britek azzal mentegették magukat, hogy a legnagyobb anyagi segítséget nyújtották az unión belül a régiónak 500 millió font értékben. A tagországok közül a legsegítőkészebb Németország volt, ahol eddig 1000 Szíriáit telepítettek le, és további 9000 befogadását készítik elő. A többi 2340 menekült 27 tagország között oszlik meg, amiből némely állam segítségnyújtása a legnagyobb jóindulattal is csupán jelképesnek tekinthető. Ilyen például Spanyolország, ahol 30 menekült befogadására tettek ígéretet, vagy Magyarország, amely 10 Szíriáinak nyújtana otthont. Még drámaiabb, hogy az EU határvédelmi stratégiájában sem történt változás, így továbbra is számos menekült számol be arról, hogy bajba került csónakoknak a parti őrségek nem nyújtanak segítséget, gyakorlatilag hagyják elsülylyedni azokat.« Szeszélyes az időjárás világszerte Szélsőséges évkezdet Nagy-Britanniában a tengerpartokat szinte meg sem lehet közelíteni a viharok és áradások miatt. Az Egyesült Államokban mínusz 30 fok és helyenként 60 cmes hó van, Dél-Amerikában pedig erdőtüzek pusztítanak a hőség és szárazság miatt. Áradások járnak a heves esőzések nyomán Angliában, Walesben és Skóciában, ahol az erős szél hatalmasra korbácsolja a tenger hullámait. A brit hatóságok ezért felszólították az embereket, hogy lehetőleg maradjanak minél távolabb a tengerparttól. A csütörtök óta tartó ítéletidő vasárnap is folytatódott. Az Egyesült Államok 22 államában eközben a rendkívüli havazással küzdenek A félméteres hó mellett a hőmérséklet sokfelé mínusz 20 fokra zuhant, de Észak- Dakota és Minnesota egyes helyein mínusz 30 foknál is kevesebbet mértek. Van, ahol a nagy hideg dermesztő széllel párosul. Dél-Amerikában a hőség dönt rekordokat. Chile déli részén a nagy meleg és a szárazság miatt megállíthatatlanul tombolnak az erődtüzek, Argentínában továbbra is súlyos áramkimaradások vannak a 40 fok körüli hőség miatt. Az Egyesült Államokban a havazás és a hideg dönt rekordokat Mával kezdődik a farsangi időszak Epiphania Domini A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, a háromkirályok ünnepe. Ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. Az evangélium szerint a háromkirályok (a napkeleti bölcsek) a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe irányította őket, ott meglelték a kis Jézust, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Gáspár, Menyhért, Boldizsár volt, adományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet. A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. A harmadik evangéliumi jelenet: Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén március 5-ig) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. A keleti kereszténységben január 6-7-re esik a karácsony, és 13 nappal később ünnepük a vízkeresztet