Székely Hírmondó, 2014. december (19. évfolyam, 232-251. szám)
2014-12-02 / 232. szám
SZÉKELY Hírmondó 2014. DECEMBER 2., KEDD ! Napirenden Nem csupán „elmélet"... Azt semmiképpen nem mondhatnám, hogy külön öröm számomra e hasábokon újra és újra visszatérni arra, ami ma Magyarországon történik, hiszen sokkal jobb lenne egy nyugodt és szervesen fejlődő anyaországot tudni magunk mögött, mint egy ellentétektől, művi felhajtásoktól zaklatottat, amilyenné Magyarország az önkormányzati választásokat követően nagy hirtelen változott. A látványos egzaltáltság szinte napok alatt bekövetkezett, tehát teljes joggal feltételezhetjük, hogy külsős rendezésben folyik az egész furcsa színjáték, valakik erősen megelégelték a magyarországi jobboldal háromszoros elsöprő győzelmét, s most a győzteseket próbálják elsöpörni. Ebben az ocsmány és súlyosan törvénytelen kísérletben a szétzüllött, ócska magyarországi baloldal csupán szánalmas statiszta, de véli, hogy rövidesen újra címszerepet is kaphat, hát óriási lelkesedéssel szolgálja ki a külföldi rendezők által dirigált, ricsaros cirkuszi mutatványt. A valakiknek, persze, esetünkben neve is van, s bár lehet, hogy csak pitiáner őrmesterkék a sakktáblán, mégis ők az idegen érdekek megtestesítői. Elsősorban az André Goodfriend nevű amerikai ügyvivő, aki páratlan arroganciával ártja bele magát a magyar belpolitikába. Ma a magyarba, holnap más ország dolgaiba, hiszen a CIA-ügynökökből kreált diplomaták bárhol és bármikor bevethetők, ahol csak diverziót kell fabrikálni, amerikai és egyéb érdekek szerint. Veszélyes, hogy a magyar társadalom egy része könnyedén felül az átlátszó manipulációknak, s a nagy ricsajkeltésben még olyan társadalmi réteg is tüntetgető zsarolásba kezdett, mint a pedagógusok, pedig a rendszerváltozás óta egyetlen kormány sem tett anynyit értük, mint a második Orbán-kabinet, de - lám-lám! - zsarolni a zavarosban lehet legjobban. A magyarországi jobbközép kormánynak nagyon összeszedettnek kell lennie ezekben a napokban, rendbe tenni akadozó és félreszóló kommunikációját, a randalírozókkal szemben pedig messzemenő törvényességgel, de határozottan fellépni. Ha nem akarja, hogy az utca döntse el az ország sorsát, fizetett bajkeverőkkel, félrevezetett tömegekkel. Összeesküvés-elmélet ide, vagy oda, ma Magyarországon idegen intervenció folyik. Egyelőre nem katonai... Magyari Lajos AKTUÁLIS 2 Székelyföldre hívják Klaus Johannist Tartsák be, amit ígértek! Szombaton, Sepsiszentgyörgyön, a szakadó ónos eső ellenére, mintegy kétezer ember gyűlt össze a Magyar Polgári Párt hívására a kormányhivatal elé, hogy követelje az 1918. december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozat betartását. Erdély András „Emlékeztetni szeretnénk a tisztes hatóságokat, Románia kormányát, hogy a gyulafehérvári ígéreteik őket most is kötelezik, ezek most is aktuálisak” - jelentette ki a gyűlés kezdete előtt Gazda Zoltán. - Igenis, autonómiát akarunk, székelyföldi területi autonómiát, jogokat, anyanyelvhasználatot, amit egykoron megígértek - tette hozzá a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) irodavezetője. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a román nemzeti ünnep jó alkalom arra, hogy „figyelmeztessük őket, hogy tizennyolcban nem ezt ígérték nekünk, amit kaptunk”. A színpadon Kádár Gyula történész arról beszélt, hogy 1918. december elsején nemcsak Erdély elcsatolását, hanem a magyarság önrendelkezési jogát is kimondták, és ez jogforrása lehet az autonómiának. Kifejtette: a román hatalom törvénnyel sem tudja megünnepeltetni ezt a dátumot, és tudomásul kell vennie, hogy ez számunkra gyásznap. Biró Zsolt, az MPP országos elnöke, a megjelentek és a pártra szavazó több mint ötvenezer választó nevében román és magyar nyelven felolvasta a román kormánynak címzett petíciót, amelyben szó szerint idéztek a gyulafehérvári nyilatkozatból: „Minden nép saját kebeléből való egyének által, saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással.” Az MPP elnökének meglátása szerint ez mai terminológiával széleskörű autonómiát jelent, amiről hallani sem akar az uralgó hatalom. A petícióban kérik, hogy az esedékes alkotmánymódosításkor az őshonos nemzeti közösségeket ismerjék el államalkotó tényezőnek, a Gyulafehérvári Nyilatkozat pedig legyen a nemzeti egyenlőség erkölcsi, történelmi és jogi alapja. A nagygyűlés nyílt levelet fogalmazott meg Klaus Johannis megválasztott államfőhöz, amelyben felkérik, hogy tegyen tájékozódó látogatást Székelyföldön, és felhívják a figyelmet arra, hogy elkezdődött az egyházi vagyon újraállamosítása. A petíciót a román kormány sepsiszentgyörgyi hivatalában iktatták. Az RMDSZ képviselői nem voltak jelen az eseményen, és nem is mozgósítottak. Valóban azt mondtuk, hogy nem időszerű az esemény, de nem azért, mintha nem lenne megalapozott követelés a Gyulafehérvári Nyilatkozat betartásának igénye, hanem azért, mert a halasztást a történelmi egyházak vezetői is kérték - nyilatkozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki a tüntetés alatt az Erdélyi Református Egyházkerület rendkívüli, a Mikó államosításának ügyében összehívott közgyűlésén vett részt. -Egyeztettünk történelmi egyházaink elöljáróival, és arra jutottunk, nem lenne szerencsés a választásokon kialakult általános erdélyi Bukarest-ellenes hangulatot most etnikai síkra terelni « AUTONÓMIAI ^ székelyföldnei Ma sem kérünk mást, mint amit 96 évvel ezelőtt megígértek - hangzott el szombaton, a Magyar Polgári Párt által szervezett sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen A hagyományokra építkeztek Tízéves lett az EMI A hétvégén Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet. A rendezvényükre az ország minden tájáról érkeztek tagok, támogatók és szimpatizánsok. Tinea Teddy Az EMI-találkozót pénteken városi gólyabállal nyitották meg, melyen, a szervezet szellemiségét tükrözve, a népi motívumok, mesék kaptak főszerepet. A Hetedhét-bál meghívottjai és házigazdái hagyományos öltözékben jelentek meg, a fiatalok pedig népi táncokat jártak. A bál után a Bagossy Brothers Company szórakoztatta a jelenlévőket. A gálaestet szombaton a megyei könyvtár Gábor Áron Termében tartották meg. Azért ez a helyszín, mert 10 évvel ezelőtt itt indult az EMI története. A gálára meghívtuk az EMI egykori és jelenlegi tagjait, ugyanakkor a szimpatizánsokat, segítőinket is - részletezte Mihály István, a szervezéssel megbízott sepsiszentgyörgyi tagszervezet elnöke. - Nagyon nagy dolog, hogy megértük a 10 évet, hiszen ez az egyesület mindig az árral szemben evezett, semmilyen szerveződés vagy párt zászlaja alá nem állt be, ugyanakkor nem a mostani divatra, hanem a hagyományokra építkezett, a helyi értékekre próbált hangsúlyt fektetni.« Fotó: Ürmösi Levente Mihály A szervezet több száz rendezvénnyel, történelmi előadásokkal, vetélkedőkkel, képzésekkel írta be a nevét a köztudatba A helyi termelőknek együtt kell működniük Be kell hozni a hátrányt Kovászna megye kézművesei és hagyományos élelmiszer-gyártói tanácskoztak péntek délután Sepsiszentgyörgyön, a megyei önkormányzat gyűléstermében. A megbeszélésen többször elhangzott, egységes fellépéssel, együttműködéssel jobban tudnák érdekeiket érvényesíteni, a követendő példa Hargita megye, ahol szervezett keretek között több helyi termelő működik. Gy. Turoczki Emese A pénteki találkozót a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, az Agrárkamara és az AgroSic Egyesület kezdeményezte. A három intézmény nemcsak a tájékoztatásban tudna segíteni, hanem konkrét támogatást is lehetne igényelni, ehhez viszont a termelőknek egyesületbe, szövetkezetbe kellene tömörülni. A székely termék és a hazai hagyományos termék védjegyek megszerzéséről, előnyeiről is szó esett. Az elmúlt időszakban a szaktárca megszigorította a hazai hagyományos termék minősítésének megszerzését, eddig Kovászna megyében hét termelő kapta meg, ugyanakkor tizenhárom termelő igényelte a székely termék védjegyet. A terméktanúsítás célja, a Székelyföldön előállított, jellegzetes, magas minőséget biztosító termékek és szolgáltatások népszerűsítése. A találkozón elhangzott: talán nem is annyira a magyarországi, mint inkább a szomszédos román megyéket és a bukaresti piacot érdemes megcélozni, hiszen román vidéken nagyon szeretik a székely termékeket. A jelenlevők igényként jelezték, hogy a helyi üzletláncok tulajdonosaival szervezzenek megbeszélést, mert nehéz bekerülni az üzletekbe, de az is elhangzott: ahogy Hargita megyében is az odavalósi termelők vannak előnyben, úgy a Kovászna megyei vásárokon is a háromszéki termelőknek legyen elsőbbségük.«