Székely Hírmondó, 2015. január (20. évfolyam, 1-20. szám)

2015-01-05 / 1. szám

SZÉKELY Hírmondó 2014. JANUÁR 5., HÉTFŐ Év köszön­tő gondolatok Adjon Isten minden jót! - kö­szöntik egymást a bölcs embe­rek az új esztendő hajnalán, s bölcsen teszik, hogy így köszön­tik, mert ebben minden benne lenne: a békesség, a boldogság, a bőség, a termékenység, a sze­retet, a remény terveinek meg­valósulására. Tehát minden jó. Felsorolni azért nem taná­csos, mert minden azért még­sem szokott teljesedésbe men­ni, s akkor esztendő múltán ma­rad a hiányérzet és a kedvesze­­gettség. Ám az ember bonyo­lult lény, sokat kíván, de keve­sebbel is beéri, s biztosan ezért találta ki a talányos aranymon­dást, miszerint utoljára a re­mény hal meg. Hát reményünk, az most is bőségesen vagyon, s ha - Adyval szólva - a minden­­séget ebben az esztendőben sem fogjuk lebírni, hát beérjük majd a kisebb győzelmekkel is. Azokból pedig ugyan valóst kellene néhány, mert örökös ve­reségtudattal, örökös legyőze­­tésben aligha lehet élni, de bi­zonyosan nem is érdemes. Ha vesztettél is egyszer, kétszer, sokszor, a célhoz mégis ragasz­kodni kell, mert a lemondás az igazi és utolsó legyőzetés. Mi, bárhogyan álljanak, alakuljanak a csillagzatok, soha nem mon­dunk le arról a reményről, hogy egyszer már nekünk is állhat a győzelem, lesz több szabadság, több jog, lesz önrendelkezés, lesz méltóság. S lesz kedv és erő is ezekért tovább küzdeni. Mert ingyen semmit nem adnak ezen a világon, de elvenni is csak azt tudják véglegesen és visszavon­hatatlanul, amiről önmagunk lemondtunk. Küzdeni tehát 2015-ben is kell, s még szívósabban, még több kitartással, mint eddig, mert ha nem ezt tesszük, akkor meddő és haszontalan volt min­den eddigi harcunk, s végleg a ködökbe vész reménységünk, hogy végre méltósággal, teljes önmagunkat vállalva éljünk szülőföldünkön, a földön, mely elidegeníthetetlen jussunk. Ha az elmúlt esztendő nem volt a legszerencsésebb és a legbőkezűbb számunkra, akkor az újtól kell kicsikarnunk azt, ami nekünk jár, ami minket iste­ni akarat és a legjobb emberi törvények szerint megillet. Sza­badság és autonómia, teljes magunk háborítatlan, akadály­talan vállalása és megélése, a történelem során kivívott, de sokszor elvett és elvitatott joga­ink visszaszerzése. Ehhez sok hit és még több áldozat kell, hogy ne csupán egyéni boldogulá­sunkat építgessük, de közösségi előmenetelünket is. Lemhényben működik Románia legmodernebb hizlaldája Hatezer sertés egy év alatt Mintegy egymillió eurós beruházás révén valósult meg Románia egyik leg­modernebb­­ kategóriá­jában a legkorszerűbb­­ disznóhizlaldája. Dr. Páll Andor részben pályázati pénzből építette fel a Toro Impex Kft. vágóhiájával szemben levő létesít­ményt, de jórészt saját erőforrásait használta. Bartos Lóránt­ ecember utolsó hetében kü­lönösebb felhajtás nélkül nyitották meg a lemhényi disznóhizlaldát, ami egyszerre két­ezer sertést tud befogadni. Az ult­ramodern létesítmény felé útban voltak Németországból a két hús­sertésfajta kereszteződéséből szár­mazó, 24 kilós hízók, amelyek kö­rülbelül három hónap alatt érik el a 90-100 kilós vágósúlyt. Első akadálya: a bürokrácia A létesítmény megvalósításának gondolata már évekkel ezelőtt meg­fogalmazódott, az állatorvos vég­zettségű vállalkozó 2012-ben euró­pai uniós pályázati pénzből kívánta kivitelezni elképzelését. Tervét bü­rokratikus buktatók hiúsították meg, így az esztelneki székhelyű Augustin LEADER Egyesületnél pályázott, ahol nagyjából 300 ezer eurós támogatásban részesült, ez az összeg a műszaki berendezések egy részének árát fedezte. Technikából amúgy bőven van, hiszen az egységet négy (!) sze­mély tudja irányítani úgy, hogy a feladatok java részét számítógépes rendszer végezi .A cég maga jelen­leg mintegy 230 személynek bizto­sít munkát.) A 8200 tonnás silók­ból automatizált vezérlő szállítja a búzából, kukoricából, napraforgó­­magból készült táplálékot, de szá­mítógép felügyeli az ivóvíz adago­lását, gondoskodik az optimális hő­mérsékletről és a friss levegőről is. A létesítmény négy, egyenként öt­száz férőhelyes részlegből áll, a trá­gyából keletkező ammóniumszár­­mazékot vegyszerrel semlegesítik, majd a biomassza egy speciális tá­rolóba kerül, ahol beérve, alkalmas a termőföldek feljavítására. Miféle disznó lesz ezekből? „Táposnak” minősülnek-e az itt nevelkedő disznók? - vetődött fel önkéntelenül a kérdés, amit a vál­lalkozó megmosolygott, és pár szakmai magyarázattal eloszlatta a kételyeket. A háztáji sertés azért fejlődik lassan (kb. egy év alatt éri el a vágási súlyt), mert a moslék vagy éppen a nyers takarmány nem bír akkora tápértékkel, mint az a speciálisan beállított „menü”, amit a hizlalda alkalmaz. Rengeteg fe­hérjében gazdag táplálékot kapnak a sertések, így szó sincs arról, hogy műanyagszármazékokkal fújnák fel az állatokat, ahogy az a köztudat­ban él - fejtette ki az üzletember, aki szerint a magasabb fejlődési tempóhoz az is hozzájárul, hogy a hizlalda légterét állandó, a sertések által kedvelt magas hőmérsékleten tartják, így az energiájukat nem kell a testhőmérsékletük optimális szinten tartására fordítaniuk. A környékbeli gazdáknak tehát lesz, ahol értékesíteniük a kenyér­lisztnek nem megfelelő, gyengébb minőségű gabonájukat: a vállalkozó körülbelül 3 ezer tonna felvásárlását garantálja. A hizlalda kapacitása a vállalkozás tulajdonában levő, szin­tén ultramodern vágóhíd teljesít­ményéhez képest mégiscsak kicsi: az évi szükségletnek nagyjából nyolc százalékát tudja biztosítani. « . Csatornahálózat Kilyénnek és Szotyornak Tervezik a közművesítést A Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Kilyén és Szotyor településeken eddig nem sikerült a szennyvíz­­hálózatot kiépíteni, de a jelenleg a megye négy városában (Bárót a kivétel) futó, az ivóvíz- és csator­narendszer korszerűsítésére vo­natkozó pályázat részeként a két faluban is lehetőség nyílik a kér­dés megoldására. Lévai Barna A városháza a Környezetvédel­mi Szektoriális Operatív Program­hoz fogja benyújtani a vonatkozó pályázatot. Antal Árpád sepsi­szentgyörgyi polgármester az el­múlt év utolsó tanácsülésén el­mondta, a két település csatorná­zási munkálatainak tervei már el­készültek, ezeket a szaktárca is jó­váhagyta, a munkálatoknak 2015 tavaszán fognának neki. A pályáza­tot még januárban benyújtják, hogy minél hamarább beindulhas­son az infrastrukturális beruházás, amelynek értéke 9,7 millió lej áfa nélkül. Az összegnek több mint felét a konkrét munkálatokra költenék, a fennmaradó részt pedig a rendszer karbantartáshoz szükséges speciá­lis berendezések, gépek, autók vá­sárlására fordítanák. Mindkét falu rá van csatlakozva a sepsiszent­györgyi ivóvízhálózatra, de a szennyvízrendszer nincs kiépítve, így a házakból a használt víz emész­tőgödrökbe gyűl össze, ez pedig a talajba szivárog át, károsítva a kör­nyezetet. A rendszer kiépítésével a kilyéni és szotyori lakók szennyvi­ze a sepsiszentgyörgyi ülepítőállo­másra fog eljutni.« Kilyénben is nagy igény volna a csatornahálózatra AKTUÁLIS 2 Haláleset szilveszterkor Zsúfolt ünnep A békés, viszonylag csendes ka­rácsony után bizony eseménydús szilvesztert tudhatnak maguk mögött a megyei tűzoltóság, rendőrség, a megyei sürgősségi kórház szolgálatban lévő munka­társai. Tinea Teddy Tolvaj Marius, a megyei tűzol­tóság szóvivője elmondta, folya­matosan tűzoltással vesződtek a lánglovagok, összesen 10 esetben vették fel a harcot a vörös kakassal. A rosszul szigetelt kémények miatt Sepsiszentgyörgyön, Uzonban, Kökösben, Sepsibesenyőn, Gidó­­falván oltották a kigyulladt épüle­teket, de szerencsére emberi áldo­zatokat nem követelt a tűzvész. A 2015-ös év első riasztását ja­nuár elsején reggel fél hatkor je­gyezték. Kézdivásárhely és Torja között, a 110 országúton frontáli­san ütközött két személygépkocsi­­ többen könnyebben, illetve egy 19 éves torjai lány súlyosan sérült (a roncsok közé szorult). Az egyik személygépkocsi egy kanyarban át­sodródott az ellenkező sávra, ez okozhatta a balesetet. A sofőrök nem fogyasztottak alkoholt. Nagy D. István, a megyei sür­gősségi kórház szóvivője elmond­ta, december 31-e és január 4-e kö­zött összesen 325 személy érkezett a sürgősségre (67-et beutaltak). A legtöbben a belgyógyászat (79), gyermekgyógyászat (71), ortopé­dia (40) szakembereinek segítsé­gét igényelték. Összesen 18 ittas személyt fogadtak az említett idő­szakban, illetve 8 szociális hajlék­talan töltötte a kórházban az éjsza­kát. Egy illető (már nem szociális eset) fagyás miatt került a sürgős­ségre, miután „kizáródott”, és az udvaron töltötte az éjszakát - ke­zén fagyási sérülések jelentkeztek. Petárda miatt egy nagykorú fiatal szeme sérült. December 31-én es­te, kevéssel tíz óra után találtak Ré­tyen, az út szélén egy eszméletét vesztett személyt. A mentősök megpróbálták újraéleszteni a 38 éves férfit, ám ez időközben el­hunyt. A halál okát vizsgálják.­­s

Next