Székely Hírmondó, 2015. február (20. évfolyam, 21-40. szám)
2015-02-02 / 21. szám
3 AKTUÁLIS A kommunisták sem kímélték a fogyatékkal élőket Láthatatlan áldozatok Egy különleges nemzetközi projektet mutattak be a fogyatékkal élő fiatalok nappali foglalkoztatását biztosító baráti Laura Háznál: a pályázatban résztvevők azokra a névtelen áldozatokra emlékeztek, akikre a második világháború során a nácik lecsaptak, csupán azért, mert testi vagy szellemi fogyatékosok voltak, vagy akiket később, a kommunista rendszerben is kíméletlen bánásmódban részesítettek. Böjte Ferenc baróti születésű Kolumbán Erika, aki jelenleg a budapesti Örökmozgó Közhasznú Egyesület munkatársa, elmondta, az In Memo nevű projekt célja az volt, hogy felelevenítsék azoknak a fogyatékkal élőknek az emlékezetét, akik a második világégésben és később, a kommunizmusban életüket vesztették ők a „láthatatlan áldozatok”. Megemlítette, hogy a náci Németországban, a T4 fedőnevet viselő eutanázia-program keretében hetvenezer fogyatékkal élő személyt gyilkoltak meg, de a világégést követően azokban az országokban, ahol totalitárius rendszerek rendezkedtek be, úgyszintén történtek borzalmas dolgok. A fiataloknak meg kell ismerniük, és meg kell érteniük a múltat, hogy ilyen dolgok többé ne fordulhassanak elő - hangsúlyozta. A Laura Ház fiataljai a program keretében interjúkat készítettek olyan idős emberekkel, akik átélték a világháborút, de a Baróti Szabó Dávid Líceum diákjai is bekapcsolódtak a pályázatba Fazakas Melinda angol szakos tanárnő irányításával. Utóbbiak ellátogattak a földvári fogolytábor helyszínére, meghallgatták Szabó Zoltán visszaemlékezéseit, aki az akkori eseményeket gyermekként élte át, és arról mesélt a diákoknak, hogyan sikerült ételt becsempésznie a táborba, megmentve talán ezáltal többjük életét. A projekt olasz, magyar, bolgár és erdélyi résztvevőkkel zajlott, nem ez volt az első közös pályázatuk, és közös terveik vannak a jövőre nézve is. Az interjúkat, képeket, felvételeket archiváljuk, azokat hozzáférhetővé tesszük a köz számára is az interneten - mondta Kolumbán, hozzáfűzve, hogy egy következő tervük feldolgozni a szocializmus pedagógiáját, módszereit, lehetőségeit, megérteni, akár személyes történetek alapján, hogy mi is történt akkor. A pályázatban résztvevők közös tanulságként szűrték le az interjúalanyok megállapításaiból azt, hogy bizony, sokszor nem is az számít igazán, hogy milyen rendszerben élünk, hanem az, hogy az emberekben mennyi emberség van. A legsötétebb korszakokban is voltak olyanok, akik próbáltak emberségesek maradni, és emberként viselkedni azokkal szemben is, akiket üldözött vagy elnyomott az adott rendszer - állapították meg.A A kéziszéki RMDSZ is ünnepelt Háromszázan Gelencén Gelencén is megünneplte fennállásának 20. évfordulóját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A teltházas születésnapon emléklapokkal mondtak köszönetet azoknak, akik a szövetség működését a negyed évszázad alatt segítették. Bartos Lóránt A gelencei Bodor György Művelődési Otthonban a magyar és a székely himnuszok eléneklésével kezdődött az RMDSZ felsőháromszéki területi szervezete által tető alá hozott rendezvény, melynek során a szövetség 25. születésnapját ünnepelték A több mint háromszáz résztvevőt Illyés Botond helyi elnök köszöntötte, majd Fejér László Ödön kézdiszéki elnök mondott beszédet. Cseh Józsefnek, Gelence polgármesterének az üdvözlete után Tamás Sándor háromszéki elnök szólt a jelenlevőkhöz, felelevenítve a negyed évszázad történéseit Vázolta a jövőképet is, ismét nyomatékosítva, hogy a munkára és az alázatra kívánja helyezni a hangsúlyt A kulturális műsorral tűzdelt ünnepség keretében nem maradt el a köszönetnyilvánítás azon kézdiszékiek irányába, akik 1989-ben a szövetség születésénél bábáskodtak, és az évek során is segítették az RMDSZ munkáját. Ők Fejér László képviselőtől és Tamás Sándor elnöktől emléklapot kaptak elismerésül. « Köszönetet nyilvánítottak azok irányába, akik 1989-ben bábáskodtak a szövetség megszületésénél 2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ SZÉKELY Hírmondó Elégedetlen a kisegítő személyzet Sztrájkkal fenyegetőznek A Kovászna megyei tanügyi kisegítő személyzet elégedetlen a munkakörülményeivel és a fizetésével, ezért tiltakozó akciókra készül - közölte az érdekvédelmüket ellátó Tanügyi Szabad Szakszervezet, amely a Frăţia Szakszervezeti Tömb része. Nem csak az a gond, hogy a tanügyi kisegítő személyzet fizetése az országos minimum körül van, hanem az is, hogy jóval több munkát „rájuk sóznak”, mint amennyi munkaköri leírásuk szerint rájuk tartozna - jelentette ki Vasile Neagovici a Társadalmi Dialógus Bizottság hétvégi, a prefektúrán szervezett ülésén. -Jogos az emberek felháborodása. Nemcsak azért, mert rosszul fizetik őket, egészen egyszerűen minimálbért kapnak, akármennyi ideje is dolgoznak a rendszerben, hanem azért is, ahogyan bánnak velük. Jelenleg ez úgy néz ki, mintha a tanügyi kisegítő személyzet egy alsóbb rangú társadalmi kategória része lenne - mondta Neagovici. A Frăţia helyi vezetője hozzátette: ha nem sikerül szót érteniük az iskolaigazgatókkal, és nem változik a helyzet, tiltakozó akciókat indítanak Marcela Ştefu főtanfelügyelőhelyettes nem sok jóval biztat. Szerinte a portásokat, őröket, gépkocsivezetőket, dadákat és szakácsokat is magában foglaló nem didaktikai személyzet létszámát egy központilag meghatározott képlet szerint számítják ki, amely tekintetbe veszi a gyerekek és a csoportok számát, a felügyelt vagy takarított területet. Eszerint idén további harminccal, 798-ról 768-ra csökken ezek száma. Megjegyezte azt is, hogy az állami alkalmazottak fizetését emelő kormányhatározatból „kifelejtették” a tanügyi kisegítő személyzetet. A tanfelügyelőség vezetői szerint előfordulhat, hogy további kisegítő állásokat szüntetnek meg annak érdekében, hogy „beleférjenek” a költségvetésbe. (en) Jó januári kocsány Január 29-én délben a gidófalvi rendőröket riasztották, hogy több személy legalább öt szekérrel lopja a kukoricát egy angyalosi cég földjéről. A helyszínen megállapították, hogy 11 gidófalvi illetőségű „tarlozott"a parcellán, az egyenruhások érkeztéig mintegy 1200 lej értékű kukoricacsövet dobáltak a szekerekbe, amit vissza is szolgáltattak a tulajdonosnak. « Leölik az állományt Tavaly decemberben vágták le Dâmboviţa megyében azt a rétyi gazdaságból származó szarvasmarhát, amelynél kergemarha-kórt azonosítottak. Érdeklődésünkre dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos elmondta, felértékelték az állományt, és hamarosan leölik az állatokat (7 szarvasmarhát, illetve 20 juhot). A törvény értelmében a gazda kárpótlást kap. Földrengés Vráncsában A Richter-skála szerinti 3,1- es erősségű földrengés rázta meg Vráncsa térségét vasárnap 00.47 órakor. Epicentruma 36 km-re volt Kovásznától, 49 km-re Kézdivásárhelytől. Az idei legerősebbet, a 4,6-ost január 24-én mérték Vráncsában. Nem lehetett várni Én azt szerettem volna, hogy a városi tanács „várja meg", hogy az Erdélyi Református Egyházkerület próbálja meg rendkívüli eljárásban érvényteleníteni a bírósági döntést - mondta kissé szomorúan Incze Sándor tanácsos. A nyugalmazott esperes egymaga szavazott az ellen a határozattervezet ellen, amellyel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat visszavette a Székely Mikó Kollégium épületét. Szakemberek szerint várni nem lehet, a bíróság végleges döntését kötelező alkalmazni." Lakossági fórum lesz Szotyorban Rápolti István falufelelős több kérést is megfogalmazott a megyeszékhelyi tanács legutóbbi ülésén. Kérte, hogy vágják ki az óvoda előtti elöregedett akácfát, mert „akármikor kidőlhet, és összetöri a székely kaput", továbbá javasolta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az adóhivatal munkatársai szánjanak ki a településre, hogy ezzel is megkönnyítsék azt, hogy a falu népe befizesse a helyi adót. Ugyanakkor arra kérte Antal Árpádot, évente tartson lakosság fórumot, amit az meg is ígért."