Székely Hírmondó, 2015. szeptember (20. évfolyam, 167-188. szám)

2015-09-11 / 175. szám

SZÉKELY Hírmondó 2015. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Napirenden Brutális magyar rendőrök Bejárta a világsajtót az a kép, amelyen magyar rendőrök ütik­­verik a vasúti síneken, Bicskénél a bevándorlókat. A földön egy nő fekszik, karjában egy csecse­mővel, őket védőn öleli át az apa, miközben a nekik szökő rendőrök nem tudni mit, de va­lamit nagyon brutálisan csinál­nak. Ezzel példázta a magyar brutalitást a világsajtó: a The Guardian, az Europalibera.org, a stájerországi Kleine Zeitung stb. A rendőrök az első pillanattól mondták, ők az anyát és a cse­csemőt akarták megvédeni az apától, aki a sínekre taszította őket ideges kirohanásában, de ezt ki hiszi el egy erőszakszerve­zetnek? Aztán előkerült egy film, amely az egész jelenetet rögzítette, ebből kiderült, tény­leg a rendőröknek van igazuk. Nosza, én naiv, ezek után fogtam magam, és írtam az egyik román facebookos isme­rősömnek a falára (ahol éppen a magyar rendőri brutalitásról szörnyülködtek), hogy az egész csupán átverés, és nézzék meg a videót is, író vagyok, ő is író, így gondoltam, nem nagy ügy a helyesbítés - hogy aztán más­nap azt lássam, felháborodva és lesajnálón ír azokról, akik pró­bálják a fotó által mutatott való­ságot elferdíteni (merthogy megmondták neki magyar is­merősei, hogy a fotónak van igaza, nem a videónak). Egy másik, ezúttal magyar íróismerősöm a mai napig azt mondja, Ausztria első pillanat­tól tárt karokkal várta a mene­külteket, és soha nem próbálta visszatartani őket. Ebben az esetben már restellem is a té­nyeket sorjázni: egészen addig nem engedte be őket, amíg Ma­gyarország be nem dobta a tö­rülközőt, mondván, fiúk, most intézzétek ti. Azóta az osztrákok intézik is, és úgy küldik tovább a menekülteket Németországba, hogy még csak nem is regiszt­rálják őket (pedig ezt kérték volt Magyarországtól). E két eset óta eldöntöttem, többet nem próbálok sem meg­győzni, sem helyesbíteni senkit, nehogy megsértsek valakit elő­ítéletei szabad kiélésében. Gyertyalángnyi fényt az em­beri butaság sötétségébe - a vi­lágsajtóból egyedül - csak a stájer Kleine Zeitung hoz: ők el­nézést kértek az olvasóiktól, hogy a fotó alapján úgy állítot­ták be az esetet, a magyar rend­őrök brutálisak a menekültek­kel. De ez szomorú is, mutatja, milyen kevés a normális ember a világon... Sántha Attila Tűzoltásnál lankad az önkéntesek kedve Szigorúan ellenőrzött klubok Tegnap a háromszéki ka­tasztrófavédelmi felügye­lőség vezetősége sajtótá­jékoztatón ismertette az idei év adatait, valamint az aktuális gondokról, a hiányosságokról, a ter­vekről és a hamarosan in­duló szigorú ellenőrzé­sekről is szó esett. Tinea Teddy Idén több munkájuk akadt a láng­lovagoknak: míg 2014-ben 1431 bevetésen vettek részt, addig idén 1544 esetben szálltak ki te­repre, ami átlagban naponta 5 be­vetést jelent. György Alfons, a felügyelőség vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy még mindig komoly hiányos­ságokkal küszködnek, a tűzoltás­ban elengedhetetlen speciális kesz­tyűvel és csizmával a személyzet csupán 30%-a van felszerelve. Az anyagi bizonytalanság is fej­törést okoz, mutatott rá, a napok­ban arra kényszerültek, hogy az egyik locsolóautónál 1200 lejre be­csült javítást hitelben végeztesse­nek el, hiszen nem biztos, hogy hó­nap végén megjön rá a fedezet a fő­városból. György Alfons kiemelte, jól együttműködnek a megyei tanács­csal, onnan is kapnak némi támo­gatást, mivel a garázsépítések ügye a jogi helyzet tisztázása miatt meg­feneklett, a megyei önkormányzat segítségével speciális tetőszerkeze­teket állítanának fel a sepsiszent­györgyi és kézdivásárhelyi alakula­tok székhelyén. Ugyanakkor a köz­ponti költségvetésből az év végére számos korszerű felszerelést vásá­rolhatnak, a búvárokat például 130 ezer eurót érő modern járgánnyal szerelhetik fel, amelyben palackfel­­töltőtől kezdve más mentéshez használatos eszköz is megtalálható. A megyei tűzoltóparancsnok szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy országos szinten lankad az önkéntességi kedv. A jelentkezők ugyanis elvárnák, hogy munkáju­kért valamiféle anyagi jutatatást kapjanak, amire lenne lehetőség, a helyi önkormányzatok jutalmaz­hatnák ilyen-olyan módon az ön­kénteseket, bár az önkéntesség nem erről szól. A parancsnok sze­rint a gond a nagy öregek eltávozá­sával vált hangsúlyozottá, bár pozi­tív példaként az uzoni és kökösi alakulatokat említette, ahol vi­szonylag fiatal személyek vezetésé­vel is hatékonyan működnek. - Hamarosan megyénkben is szigorú ellenőrzések várhatóak a nagyobb klubokban, szórakozóhe­lyeken - harangozta be egy új tör­vénymódosítás kapcsán Simonca Liviu főfelügyelő-helyettes. - A törvénymódosítás komoly bünte­téseket, intézkedéseket ír elő azok­ban az esetekben, amikor a vendé­gek létszáma meghaladja az enge­délyezettet. Ugyanis divatossá vált, hogy a klubtulajdonosok fittyet hánynak a biztonsági intézkedé­sekre, a megengedett vendégek többszörösét fogadják be egy-egy eseményre. Egy ilyen kihágás 50 ezertől egészen 100 ezer lejig bír­ságolható, a második kihágásnál pedig lakat kerül a helységre. Az is kiderült, hogy számos szó­rakozóhelyen nincs katasztrófa­megelőzésre kiképzett, a törvény által is előírt személyzet. Ezeken kí­vánnak változtatni.­ Egyes tűzol­tók elavult felszerelé­sekkel men­nek menteni, hiszen az egy­ség csupán 30%-a van korszerű vé­dőruhával el­látva Nevetséges bűncselekményről beszélni Még egy per nem számít Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nevetséges bűncselekményről beszélni ami­att, hogy nem lehetett kitűzni a román zászlót a városháza tor­nyára, és nem a világ vége, hogy most esetleg eggyel nő a prefek­­túra által kezdeményezett perek száma. Kiss Edit - Nekem az az érzésem, hogy valakik félretájékoztatták a bel­ügyminisztert, hiszen ő végig ar­ról beszélt, hogy a sepsiszentgyör­gyi polgármesteri hivatal homlok­zatán nincs román zászló - mond­ta az elöljáró annak kapcsán, hogy Sebastian Cucu prefektus az ügyészséghez fordult, mert a ked­di ünnepségen a szervezők nem tűzhették ki a román zászlót a vá­rosháza tornyára. - Én nyugodtan alszom, egy ilyen esetben bűncse­lekményről beszélni szerintem egyszerűen nevetséges. Ahhoz hozzászoktunk, hogy ebben az or­szágban másként értelmezik a tör­vényt Székelyföldön, mint más­hol, ezt láthattuk a helyi zászlók esetében is. Szerintem itt is erről van szó - tette hozzá a városveze­tő. Antal aláhúzta, a törvény vilá­gosan és félreérthetetlenül leírja, hogy milyen körülmények között kell kitűzni a román és az EU-s zászlót, illetve újabban a helyi zászlót a polgármesteri hivatalok homlokzatára. - Ebben a kérdésben nincs, amit vitatkozni. Ha most eggyel több perünk lesz a prefektúrával, nem a világ vége, eddig volt talán 87, és most lesz 88 - szögezte le. Mint beszámoltunk, a prefek­­túra szerdán közleményt adott ki arról, hogy a román zászló kitűzé­sének az elutasítása felháborította a román közvéleményt, és értesí­tette a sepsiszentgyörgyi bíróság mellett működő ügyészséget, ugyanis meglátásuk szerint a vá­rosháza elutasító álláspontja ki­meríti a fasiszta, rasszista, xeno­fób, légionárius és háborús bűnök elleni törvény előírásait. AKTUÁLIS 2 Tűzoltóverseny Étfalván Vasárnap mulatsággal egybekö­tött tűzoltóversenyt tartanak Ét­falván. A művelődési ház előtti téren megtartandó rendezvény 10 órakor kezdődik, amelyen ke­mencében sült házikenyér és flek­ken várja az érdeklődőket. A jó hangulatról és a talpalávalóról a Szász Band gondoskodik. Nagyborosnyó is autonómiapárti Ötvenhét igen Nagyborosnyó község tanácsa egyhangú szavazattal elfogadta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómia­párti határozatot - jelentette be Izsák Balázs. Az SZNT elnöke szerint az orbaiszéki község az ötvenhetedik székelyföldi tele­pülés, amely elfogadja a doku­mentumot. Erdély András Az SZNT által kidolgozott ha­tározattervezet arról szól, hogy a képviselők kinyilvánítják akaratu­kat, hogy egy Székelyföld nevű au­tonóm régióhoz akarnak tartozni. Izsák Balázs szerint ugyanezt a ter­vezetet már napirendre tűzte és megtárgyalta Réty község képvise­lőtestülete is. Minthogy senki nem fogalmazott meg ellenvetést, arra számít, hogy a tanács közvetkező rendes ülésén elfogadja az auto­nóm régió létrehozását szorgalma­zó határozatot. Izsák Balázs ugyanakkor fontos­nak tartotta tisztázni a különféle médiumokban megjelent „pontat­lan” információkat. - Strasbourg nem utasította el a székelyföldi önkormányzatok sem­miféle panaszát, mert ilyennel nem is fordultunk feléjük - húzta alá az SZNT-elnök. - Ezek a határozatok kérést fogalmaznak meg Románia kormányához, amelynek az a lé­nyege, hogy 143 önkormányzat egy Székelyföld nevű, autonóm jogállású közigazgatási egységet akar alkotni, azzal az igénnyel, hogy ez csak belőlük álljon. Ezt a dokumentumot tájékoztatásul el­küldték különböző európai fóru­moknak. Ilyen összefüggésben az, hogy a Regionális és Helyi Önkor­mányzatok Kongresszusa egyálta­lán napirendjére tűzte az ügyet, és felkérték Liviu Dragneát, hogy fejt­se ki a román kormány álláspont­ját, meghaladta a mi várakozásain­kat. Ez még akkor is sikernek te­kinthető, ha utólag, furcsa módon, a monitoring bizottság arra a kö­­­vetkeztetésre jutott, hogy nem ille­tékes az ügyben - jelentette ki Izsák.

Next